Az RMDSZ áttörésként értékeli, hogy az Európai Néppárt (EPP) szerdán kezdődött bukaresti kongresszusán kisebbségvédelmi célkitűzéseket iktat politikai programjába - közölte a kongresszus helyszínén tartott sajtóértekezletén Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

A kétnapos tanácskozáson az EPP – húsz év után először – új programot fogad el, ennek tervezetébe az RMDSZ javaslatára kerültek be az őshonos kisebbségek védelmére vonatkozó célkitűzések.

Két cikkely szól kisebbségvédelemről

A dokumentum több mint négyszáz cikkelye közül kettő foglalkozik a kisebbségvédelemmel és egy a hagyományos régiók szerepével. Az EPP programtervezete kimondja, hogy az őshonos kisebbségeket – amelyek nemzedékek óta ugyanazon a területen laknak, miközben az államhatárok megváltoztak térségükben – segíteni kell identitásuk, anyanyelvük védelmében. A tervezet ugyanakkor szorgalmazza, hogy az Európai Unió építse be a kötelező érvényű közösségi jogba a kisebbségek védelmét.

"Ez áttörés, hiszen az Európai Néppárt, általában az Európai Unió intézményei és politikai családjai nem foglalkoztak a kisebbségvédelemmel. A kisebbségek hozzájárultak az európai konstrukcióhoz, államalkotó tényezőknek kell őket tekinteni, és fontos, hogy az EU szintjén előbb-utóbb megszülessen egy olyan keretszabályozás, amely az őshonos kisebbségek számára identitásuk megőrzését garantálja. Az uniónak kötelezővé kell tenni bizonyos kisebbségvédelmi normákat a tagállamok számára. Ezért tartjuk áttörésnek (az EPP célkitűzését), mert így remény van rá, hogy ez a kérdés az európai intézményekben napirendre kerül" – magyarázta az RMDSZ elnöke.

„A Fidesz akkor segít, ha nem szól bele a választásokba"

Az RMDSZ és a szintén néppárti magyar kormány viszonyát firtató újságírói kérdésre Kelemen Hunor azt válaszolta: a legnagyobb segítség a magyar kormány részéről, ha "nem szól bele" a romániai parlamenti választásokba.

"A magyar kormánynak az kell legyen az érdeke, hogy erős parlamenti képviselete legyen az erdélyi magyarságnak, mert ez tudja biztosítani, hogy a következő időszakban a magyar-román viszony is stabil legyen, és javuljon esetleg. A munkából, amit el kell végezni, nekünk kell az oroszlánrészt kivenni, a következő időszakban is ehhez kell a magyar kormány morális segítsége, politikai támogatása, de ennek a választások után kell megérkeznie" – jelentette ki Kelemen Hunor.

Nem pályáznak alelnöki tisztséget

A maszol.ro kérdésére Kelemen Hunor RMDSZ-elnök leszögezte, a szövetség azért nem pályázott meg EPP-alelnöki tisztséget, mert nem látott garanciát arra, hogy próbálkozása sikerrel jár. „Inkább arra koncentrálunk, hogy az előkészítő szakmai munkában hallassuk hangunkat, megjelenítsük szempontjainkat, semmint egy pusztán protokolláris funkcióért versengjünk" – fogalmazott Kelemen Hunor.

Érdeklődésünkre elmondta, mivel Orbán visszalépésével nem lesz magyar jelölt (14-en indulnak a 10 alelnöki tisztségért – szerk. megj.) természetesnek tartja, hogy az RMDSZ-hez legközelebb álló párt jelöltjét, a demokrata-liberális Anca Boagiut támogassák.{

A szövetségi elnök méltatta Wilfried Martens EPP-elnököt, aki a maga bölcsességével és tapasztalatával jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a nemzeti érdekek mentén dolgozó EPP-tagpártok európai szinten egységesen lépjenek fel. „A mi szempontunkból az sem elhanyagolható, hogy Martens tíz évig volt Belgium miniszterelnöke, és ekként jól ismeri a többnemzetiségű társadalmak működését” – mondta Kelemen.

jathumbnail off}