A közösségi média hatása a választók érzelmeire és rendszerellenes szavazatok döntötték el az elnökválasztás eredményét Székely István szerint. A politológus a maszol.ro-nak elmondta: ha az ellenzék és Klaus Johannis meg tudja lovagolni az elégedetlenségi hullámot, akár a kormány is megbukhat.

„Nem Klaus Johannis győzelme lepett meg, hanem a két jelölt támogatottsága közötti nagy, kilenc százalékos különbség” – kommentálta a maszol.ro-nak hétfőn az elnökválasztás eredményeit Székely István.

A kolozsvári politológus emlékeztetett arra, hogy a jobboldali jelölt támogatottságát még a Keresztény-Liberális Szövetséghez közel álló közvélemény-kutatók is alulbecsülték a vasárnapi exit poll felméréseikben. Tévedéseiket Székely István a váratlanul nagy részvételi aránnyal magyarázta. A várható részvétel ugyanis 55 százalékos volt, és a közvélemény-kutatók erre az adatra kalibrálták az exit poll felméréseiket is. Ezt végül az esti órákban korrigálták.

Rendszerellenes elégedetlenségi hullám

A politológus részben azzal magyarázza Victor Ponta vereségét, hogy az első forduló után a kormány nem oldotta meg a külföldi szavazás kérdését. A politológus úgy véli: ez „óriási hiba” volt, még akkor is, ha szerinte a külföldi szavazatok szerepe túl van értékelve. Emlékeztetett arra, hogy az első fordulóban az összes szavazatnak mindössze a másfél százalékát adták le külföldön, és ezek aránya a második fordulóban is három százalék alatt maradt.

Mindenestre Székely szerint a kormánynak ez a mulasztása olyan protest-hullámot indított el, amely egyrészt megnövelte a részvételt, másrészt pedig masszív PSD- és Ponta-ellenes, „szinte rendszerellenes” szavazatokká vált. „Ilyesmi utoljára 1996-ban volt, amikor Emil Constantinescunak és a Demokratikus Konvenciónak sikerült győznie” – idézte fel a politológus.

Hangsúlyozta, a rendszerellenes választók nem Klaus Johannis mellett, sokkal inkább Victor Ponta és az általa képviselt, korrupció által meghatározott rendszer ellen szavaztak. Erre bizonyíték szerinte az is, hogy a kolozsvári tüntetők a demonstráción elfogadott kiáltványukban már nem a jobboldali jelölt támogatására buzdítottak, hanem új rendszer alapjait fektették le. „Elsősorban nem Johannis mellé álltak, hanem azt jelezték, hogy nem érzik jól magukat abban az országban, amilyenné Románia az elmúlt 25 évben vált” – magyarázta.

Ebben a rendszerellenességben szerinte nagyon fontos szerepet játszott, hogy a 2007-es uniós csatlakozással a romániaiak számára megnyílt egy új világ alternatívája. „Ezért egyre többen úgy akarnak élni, mint az Európai Unió polgárai” – fogalmazott.

Személyfüggő a román politika. Székely István megjegyezte: szerinte azért van ilyen nagy tétje Romániában az elnökválasztásnak, mert a román politikai hihetetlen mértékben személyorientált. „A politika perszonifikálódása azzal is magyarázható, hogy a pártok nagyon gyengék, folyamatosan változnak. Ezért a személyek jegyzik a pártot, és amikor az elnökválasztáson személyre szavazunk, az felértékeli ezt a szavazatot” – magyarázta. Hozzátette: a közvélemény tévedésben van, amikor nagyok az elvárásai az államfővel szemben. Emlékeztetett arra, hogy a 2003-as alkotmánymódosítás óta az elnök hatáskörei a végrehajtás terén minimálisak: nem tudja feloszlatni a parlamentet, leváltani a miniszterelnököt, és egy-egy törvény elfogadását is csak lassítani tudja.

A Facebook hatott az érzelmekre

A politológus szerint a közösségi médiának is igen nagy szerepe volt Klaus Johannis győzelmében. „Az öt évvel ezelőtti elnökválasztáson teljesen mindegy volt, hogy mi történik Melbourne-ben vagy Aucklandban, ha a PRO TV vagy az Antena3 nem küldött oda tudósítót. De most már mindenkinek a zsebében ott az okostelefon, másodpercek alatt felkerülnek a Facebookra fotók, a kisfilmek a szavazókörzetek előtt álló sorokról” – fejtette ki Székely, aki szerint a közösségi oldalakról áradó információk el tudták érzelmileg kötelezni a belföldi szavazókat a változás mellett. Annak ellenére, hogy Johannis személye az érzelmi kötődés kialakítására kevésbé volt alkalmas – tette hozzá.

Kelemen szavazói Johannis-pártiak

Székely István a székelyföldi megyék részvételi arányait magasnak nevezte. Emlékeztetett arra, hogy Hargita és Kovászna megye ugyan utolsó volt a részvételi rangsorban, de Székelyföldön sokkal többen mentek el szavazni, mint az első fordulóban, amikor két magyar szervezet is mobilizált. "Ennek tanulságait azért mindenképpen le kell vonni" – fogalmazott.

A politológus utalt arra is, hogy a vasárnapi székelyföldi részvétel az öt évvel ezelőttinél is nagyobb arányú volt, de hangsúlyozta: a magyar részvételt elsődleges meghatározó tényező az országos hangulat és szavazási kedv. „Az országos és a magyar részvétel 1990-től mindvégig nagyjából együtt mozgott, ez alól csak két kivétel van, a 2007-es és a 2009-es EP választások. Idén országosan is sokkal nagyobb volt a szavazási kedv, mint öt évvel ezelőtt” – fűzte hozzá.

Székely Istvánnak az egyáltalán nem jelentett meglepetést, hogy a székelyföldi magyarok igen nagy arányban Johannisra szavaztak. A felmérések előre jelezték azt, amit az első fordulós exit poll csak megerősített: Kelemen Hunor szavazóinak 80-85 százaléka Klaus Johannisra készült szavazni a második fordulóban, tette hozzá.

Mi következik?

Székely a következő hetek nagy kérdésének nevezte, hogy a vasárnap is tapasztalt nagy elégedetlenségi hullámot sikerül-e meglovagolnia és a kormány ellen fordítania az ellenzéknek. „Akár a kormány is megbukhat. A parlamentben tele van olyan pártok, akik a közvélemény alapján mozdulnak el ilyen vagy olyan irányban. A tét most az, hogy az ellenzék soraiból származó államfő tud-e módosítani a parlamenti erőviszonyokon” – mondta a politológus.