Nem igaz az, hogy Erdély általában a jobboldalra, a Regát pedig a baloldalra szavaz. Történelmi gyökerű jelenség Klaus Johannis nagy erdélyi támogatottsága – mondta a maszol.ro-nak adott interjúban Cristian Pârvulescu politológus, akit az első forduló tanulságairól és a második fordulóról is kérdeztünk.

Mire számít a második fordulóban? Le tudja dolgozni a hátrányát Klaus Johannis?

A jobboldal jelöltjének nem az a legnagyobb gondja, hogy Victor Ponta rávert tíz százalékkal az első fordulóban, hanem az, hogy húsz százalék választja el az ötven százalékos támogatottságtól. Ha teszem azt 43-33 lett volna a két jelölt eredményeinek aránya az első fordulóban, Klaus Johannisnak könnyebb lett volna ledolgoznia a 17-18 százalékos hátrányt, mint a húsz százalékost. Becslések szerint tízmillió ember vesz majd részt a második fordulóban, e szerint egy százaléknyi támogatottságnak százezer szavazat felel meg. Ez pedig egy jelentős szavazatszám. Az első fordulóban is nagyon számított a jelöltek mögött álló pártapparátus. Köztudott, hogy a Victor Ponta mögött álló Szociáldemokrata Párt (PSD) a helyi vezetői révén kiválóan tudja mozgósítani a szavazókat, jobban, mint a Klaus Johannist támogató Keresztény-Liberális Szövetséget (ACL) alkotó pártok. A PSD teljesítményét ezen a téren szerintem döntő módon növelte az önkormányzati vezetők pártváltását lehetővé tevő sürgősségi kormányrendelet. Sőt kijelenteném azt is, hogy ennek a sürgősségi rendeletnek köszönheti majd Victor Ponta, ha győz a második fordulóban, mert a PSD-nek nagyon sok polgármester sikerült átcsábítani, és ez különösen vidéken döntő lehet. Klaus Johannist pedig szerintem az első fordulóban a külföldi szavazókörzetekben történtek miatt felháborodott emberek mobilizálása segítheti győzelemhez. Johannis küldetése mindent összevetve szerintem nagyon nehéz lesz, de nem lehetetlen.

Victor Ponta csak a Kárpátokon kívüli megyékben tudott győzni. Hogyan kommentálja a szavazatok régiónkénti megoszlását az első fordulóban?

Ez a megoszlás nem meglepetés, hiszen nem is újdonság. A jelenségnek történelmi gyökerei vannak, és semmi közel a pártideológiákhoz. Tehát nem igaz az az első látásra levonható következtetés, hogy Erdély a jobboldallal, a Regát pedig a baloldallal szavaz. Sokkal inkább a centrum és a periféria közötti törésvonalról van szó. Erdély mindig is peremvidék volt, az Osztrák-Magyar Monarchia idején, és az 1918-es egyesülés után is. Ne feledjük, hogy Erdélyben mindig az erdélyi gyökerű Nemzeti Párt, majd a Nemzeti Parasztpárt szerezte meg a szavazatok többségét, és ez nemzedékről nemzedékre átöröklődött. Kulturális örökség Erdélyben a Bukarestről kialakult kép. Mondok egy példát is. Ezekben a napokban a miniszterelnök Kolozsvárra küldte az ellenőrző testületét kivizsgálni a városi stadion megépítésének körülményeit. Emil Boc polgármester válasza az intézkedésre nagyon jól illusztrálja a korábban említett centrum-periféria törésvonalat. Boc azt mondta: a kormányfő intézkedéséből azt a következtetést vonta le, hogy ha Bukarestben épül közpénzekből sportaréna, az törvényesen történik, de ha Kolozsváron, akkor az már gyanús. Ilyennek látják az erdélyiek Bukarestet. Ne feledjük azt sem, hogy a PSD Erdélyben sokkal gyengébben szervezett más országrészekhez képest. Végső soron ennek is a centrum és a periféria közötti távolság az oka. Erdélyben csak az erdélyi gyökerű pártoknak lehet sikere.

Mennyire járul hozzá a második fordulóban a versenyben maradt jelöltek eredményéhez a többi jelölt támogatása?

Csak nagyon kis mértékben. Egyrészt amiatt, mert az első forduló többi jelöltjének nagyon alacsony a támogatottsága. Csak az első fordulóban szavaznak a választók kimondottan a jelöltjükre, így nyerhet szavazatokat például egy Corneliu Vadim Tudor vagy egy Dan Diaconescu. A második fordulóban a szavazat inkább valamelyik jelölt ellen szól. Az emberek Victor Ponta és a PSD, vagy Klaus Johannis és a PDL (sokkal inkább, mint a PNL) ellen szavaznak. Ebben a helyzetben talán csak Călin-Popescu Tăriceanu hívei azok, akik Victor Ponta támogatottságát növelhetik.

Az RMDSZ a szavazói belátására bízta a választást a második fordulóban. Számított erre a döntésre?

Nem lepett meg. Várható volt, miután a Nagy-Románia Párt szövetkezett Ponta támogatására a koalícióban lévő Románia Haladásáért Országos Szövetséggel. Ez ellehetetlenítette azt, hogy az RMDSZ Ponta támogatására biztassa a szavazóit. Másfelől kényelmetlen helyzetbe került volna a baloldali jelölt támogatásával az RMDSZ azért is, mert a jobboldali Európai Néppárt egyik tagpártja. A döntéssel az RMDSZ a nyilvánosság előtt meghagyta ugyan a szavazóinak a választás szabadságát, de szerintem azokon az településeken, ahol polgármesterük van, megpróbálják Ponta irányába terelni a magyar szavazatokat. Az RMDSZ-nek az a politikai érdeke, hogy Ponta legyen az államfő, ez megkönnyíti a kormányon maradásukat. Nem hiszem egyébként, hogy a magyarok nagy számmal elmennének szavazni a második fordulóban. Ugyanakkor, aki elmegy, az inkább Johannisra szavaz, és ez természetes is, hiszen a jelölt szintén egy nemzeti kisebbség soraiból való. Ezért is volt jó döntés az RMDSZ részéről a magyarok belátására bízni a szavazatot. Nem kell így szembemennie a választóival.

Azon kívül, hogy az elnöki hivatalt javasolta a nyilvános vita helyszíneként a két jelöltnek, Traian Băsescu államfő hallgat az első forduló óta. Miért?

Több oka is lehet a hallgatásának. Traian Băsescu az első forduló előtt aktívan részt vett a kampányban, de nem sikerült számottevő támogatást kicsikarni a választókból a jelöltjének, Elena Udreának. Erre a kudarcra szerintem nem számított. Az Udrea által elért eredménynek legalább a kétszeresében reménykedett. Másfelől meggyőződésem, hogy az államfő Victor Ponta győzelmében érdekelt, de nem nagy arányú, hanem törékeny győzelmében. Csak így állhat ugyanis az ellenzék élére. Ha Johannis győz, Băsescunak már nem sok szerep jut a politikában. Ha Ponta csak néhány szavazattal győz, gyenge legitimitású elnök lesz, és ez Băsescu kiválóan ki tudja majd ellenzéki szerepből aknázni. Az államfő tudja, ha most megszólal, s netán Johannis mellé áll, az Pontának kedvez, és a várhatónál nagyobb arányú győzelmet is biztosíthat a jelenlegi miniszterelnöknek.