Ezek a román autópályatervek gyenge pontjai

Tudományos megalapozottság nélkül felsorolt számok halmaza? Önkényesen kiragadott munkahipotézisek gyűjteménye? Műszaki hibákkal teletűzdelt terv? Zsonglőrözik-e csupán az adatokkal a projekt, hogy kielégítse a helyi kiskirályok követeléseit? Egyebek között ezek a kérdések is felmerültek a 2014-2020-as időszakra szóló infrastrukturális fejlesztési terv szakértői vitáján.

A legtöbb vitát kiváltó kérdés Ioan Rus új közlekedési tárcavezető ötlete volt, miszerint jelen pillanatban nem érdemes – és nem is kifizetődő – olyan sok autópályát építeni, mint amennyit annak idején elődje, Dan Șova megtervezett, jó néhány évig megtennék helyettük a gyorsforgalmi utak. A tárca új vezetősége úgy gondolja, elsősorban a moldovai országrész és Erdély között kell felgyorsítani a közlekedést.

A közlekedési minisztérium jelenlegi irányítója – korábban volt belügyminiszter –, Ioan Rus ugyanis úgy véli, hogy az ország nyugati felében lévő megyék sokkal gyorsabban fejlődnek, mint a keleti országrész, ezért feltétlenül javítani kell a két terület közötti összeköttetést, különben a keleti megyék még inkább lemaradnak, ami (és a volt belügyminiszter itt kissé elpolitizálta a dolgot) megengedhetetlen egy nemzetállam esetében. 

A gyors fejlődés átka

Ioan Rus ezért autópályát akarna építeni Brassó és Bákó között, illetve egy „másik utat”, amely „Iași-ból indulna ki és az Észak-Erdélyi autópályába torkollna”; Pitești és Nagyszeben között azonban sztráda helyett egyelőre gyorsforgalmi út létesülne – jóllehet a pitești-i Dacia autógyár vezetőség már régóta sürgeti az autópályát, amely felére csökkentené az ott készült járművek szállítási idejét.

A miniszter pénzhiányra is hivatkozik, amikor azt tervezi, hogy a gyorsforgalmi utak bármikor átváltozhatnának autópályákká. Azok megvalósíthatósági és tervezési tanulmányait sztrádákra dolgoznák ki, a kisajátítást is úgy végeznék, mintha autópálya épülne, a gyorsforgalmi utakat füves elválasztó részekkel építenék meg. A tárcavezető szerint mindez pillanatnyilag kielégítené a szükségleteket.  

A Román Szállításügyi Alkalmazottak Szövetségének díszelnöke, Augustin Hagiu – de általában a közlekedési szakemberek – azonban nem ért egyet a miniszteri elképzeléssel. Véleményének megfelelően hiba lenne gyorsforgalmi utat építeni a legnagyobb kamionforgalmat lebonyolító Pitești-Nagyszeben útszakaszon, ugyanakkor viszont autópályával összekötni a kisebb forgalmat lebonyolító Brassót és Bákót.

Ráadásul Ioan Rus állításainak ellenére Erdély és Moldova autósforgalma viszonylag megoldott. A két országrészt három út is összeköti: a Foksány és Ozsdola, a Bákó és Csíkszereda valamint a Buzău és Bodzaforduló közötti országút. Az elsőn csupán néhány kilométeres útszakaszt kellene felújítani (jóllehet az állam eddig már több millió lejt költött erre), a második esetében pedig egy évek óta sorsára hagyott hidat kellene megjavítani, a harmadiknál pedig a Buzău városán történő áthaladást kellene megoldani. Mindez viszont fölöslegessé tenné a Brassó-Bákó sztráda megépítését.

Olcsóbb, nem olcsóbb?

A gyorsforgalmi utak mellett érvelve Ioan Rus azt is állította, hogy azok költsége legalább 30 százalékkal lenne alacsonyabb, mint az autópályáké. A szakértők szerint azonban ez sem így igaz, és mindez technikailag sem annyira egyszerű, mint ahogyan azt a miniszter vélte. A síkvidéken ugyan lehetne takarékoskodni, a hegyek között azonban semmiképpen sem. A hidakat, az alagutakat ugyanúgy kell megépíteni, mint az autópályák esetében, márpedig a költségek jelentős részét éppen ezek a munkálatok viszik el.  A megbízhatósági mutatókról pedig nem lehet beszélni olyan létesítmény esetében, amely csak valamikor 2020-2030 körül készül el – állítják a szakemberek.

Ráadásul a minisztérium által javasolt mesterterv olyan útvonalakat is tartalmaz, amelyeket eddig még nem egyeztettek az Európai Uniós hivatalos személyeivel, ami azt jelenti, hogy a Ioan Rus által javasolt időpontokat semmiképpen sem lehetne majd betartani.

Sztrádaszakaszok

Ioan Rus a parlament közlekedési szakbizottsága előtt nemrégiben bemutatta a az általános közlekedési mestertervet, amely tartalmazza az infrastruktúrában tervezett valamennyi módosítást a 2014 és 2030 közötti időszakban. Az általa vezetett minisztérium összesítése szerint mindezt csaknem 6,3 milliárd euróba kerülne, hozzáadott értékadó nélkül. A mestertervnek megfelelően autópálya épülne a Nagyszeben-Brassó közötti 103 kilométeres szakaszon (a terv még nem tartalmazta Ioan Rus elképzelését a gyorsforgalmi utakról). De sztráda épülne a Ploiești-Comarnic közötti 49 kilométeres, a Comarnic-Brassó közötti 54 kilométeres, A Brassó-Bákó közötti 158 kilométeres, a Craiova-Ploiești közötti 115 kilométeres valamint a Gyalu és Bors közötti 177 kilométeres szakaszon.

A mesterterv szerint 2200 kilométeres gyorsforgalmi út is épülne, 17,5 milliárd lejes költséggel, amibe még nem számolták bele a hozzáadott értékadót. A tervet az október végéig tartó vitát követően a kormány elé terjesztenék, amely majd dönt róla. Ezt követően osztják

Vita október végéig

Ioan Rus a román parlament közlekedési szakbizottsága előtt nemrégiben bemutatta a az általános közlekedési mestertervet, amely tartalmazza az infrastruktúrában tervezett valamennyi módosítást a 2014 és 2030 közötti időszakban. Az általa vezetett minisztérium összesítése szerint mindezt csaknem 6,3 milliárd euróba kerülne, hozzáadott értékadó nélkül. A mestertervnek megfelelően autópálya épülne a Nagyszeben-Brassó közötti 103 kilométeres szakaszon (a terv még nem tartalmazta Ioan Rus jelenlegi elképzelését a gyorsforgalmi utakról). De sztráda épülne a Ploiești-Comarnic közötti 49 kilométeres, a Comarnic-Brassó közötti 54 kilométeres.

A Brassó-Bákó közötti 158 kilométeres, a Craiova-Ploiești közötti 115 kilométeres valamint a Gyalu és Bors közötti 177 kilométeres szakaszon. A mesterterv szerint 2200 kilométeres gyorsforgalmi út is épülne, 17,5 milliárd lejes költséggel, amibe még nem számolták bele a hozzáadott értékadót. A tervet az október végéig tartó vitát követően a kormány elé terjesztenék, amely majd dönt róla. Ezt követően osztják majd fel szakaszokra a mestertervben foglalt célkitűzéseket.

Kapcsolódók

Kimaradt?