Kovács: a Máért zárónyilatkozata kiegyensúlyozott
Kiegyensúlyozott szövegű zárónyilatkozatot fogadott el az RMDSZ vezetői szerint keddi ülésén a Magyar Állandó Értekezlet (Máért). Kovács Péter főtitkár a maszol.ro-nak szerdán elmondta, hogy a dokumentum a szövetség számára is fontos javaslatokat tartalmaz.
A politikus Kelemen Hunor szövetségi elnökkel, Borbély László politikai alelnökkel és Székely István társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettessel együtt vett részt a Máért ülésén. Tájékoztatása szerint a zárónyilatkozat elfogadása előtt az RMDSZ egyetlen módosító javaslattal élt: kerüljön bele a dokumentumba a Mikó-ügy is. „Ragaszkodtunk ahhoz, hogy ne csak az ügyet említsük meg, hanem név szerint Markó Attilával és Marosán Tamással vállaljunk szolidaritást, hiszen első fokon három év börtönbüntetésre ítélték őket” – magyarázta.
Bővül a nemzeti intézmények köre
Kovács elmondta: az RMDSZ üdvözölte, hogy a zárónyilatkozat szerint a tagszervezetek javaslatai alapján bővülni fog a magyar állami támogatásban részesülő nemzeti jelentőségű intézmények köre, a mindenkori magyar kormány figyelembe veszi a határon túli szervezetek szuverenitását, illetve kerülik a magyarországi politikai megosztás exportálását a határon túlra.
A főtitkár szerint nem tudni még, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények körének bővülése együtt jár-e majd a támogatási keret növelésével, vagy a jelenlegi összeget osztják el nagyobb számú intézmény között. „Azt sem tudjuk, hogy a magyar kormány támogatásra érdemesültnek tartja-e majd az RMDSZ által javasolt újabb intézményeket” – jelentette ki.
Mint ismert, az RMDSZ korábban bírálta az intézmények támogatási kritériumait. Kovács szerint álláspontjuk nem változott. „A kritériumok továbbra is olyan általánosságok, hogy annak a három embernek, akik az elbírálást végzik, teljesen szabad keze van a támogatások elosztásában” – magyarázta. Hozzátette: a mostani Máért-ülésen nem került terítékre az RMDSZ-nek az a javaslata, hogy egy részletes, pontozható kritériumrendszer alapján kapják az intézmények az anyaországi támogatást.
„Mi azt szeretnénk, hogy például értékeléskor plusz pontokat kapjon az a szórványszervezet, amelynek kevés forrása van, és pontozzuk azt is, hogy az adott program hány embert érint a közösségen belül. Több oldalas kritériumrendszert javasoltunk, amit annak idején elutasítottak, s ezen az ülésen szóba se jött” – magyarázta.
Szavazás a határon túl: az RMDSZ nem tesz keresztbe
A zárónyilatkozat szerint a Máért tagszervezetei támogatják, hogy minden külhoni magyar állampolgár élhessen szavazati jogával. Ezzel kapcsolatban az RMDSZ úgy vélekedik: a magyar kormánynak olyan választási törvényt kellene kidolgoznia, amelyet a magyar társadalom is elfogad, és amely a kettős állampolgárokat sem kezeli másodrangú állampolgárokként.
„Hallani olyan magyarországi hangokat, hogy az Amerikában vagy Székelyföldön élő magyar állampolgár miért szól bele olyan kérdésekbe, amelyek csak a Magyarországon élők mindennapjait befolyásolják. Olyan megoldás kell, amely nem kelt feszültséget az anyaországi társadalom és a határon túli magyar közösségek között” – mondta a főtitkár, aki szerint az RMDSZ „nem fog keresztbe tenni” annak, hogy a szavazás országos listára és levél útján történjen. „Ez elsősorban a magyar kormány felelőssége, nem a miénk” – tette hozzá.
„Tőkést már senki nem veszi komolyan”
A Máért nyilvános ülésén felszólalt Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Néppárt védnöke, aki botrányosnak nevezte, hogy az RMDSZ szenátorai a székelyföldi autonómiatervezetről szóló szeptemberi szavazáson a szavazás előtt eltávoztak, illetve nem szavaztak. Az RMDSZ nem replikázott Budapesten Tőkés bírálataira. „Tőkés Lászlót a Kárpát-medencei magyar politikában már senki nem veszi komolyan, éppen ezért a MÁÉRT-ülésen nem tartottuk fontosnak reagálni a jól ismert vagdalkozására” – magyarázta hallgatásuk okát Kovács Péter.
A főtitkár szerint az RMDSZ politikusainak budapesti beszédei – Tőkés László felszólalásával ellentétben – konkrét dolgokról szóltak. „Például arról, hogy az önkormányzati választások nagyon pontos és tiszta képet adtak arról, hogy milyen erőviszonyok vannak Erdélyben politikai téren: tíz magyar szavazóból kilenc az RMDSZ jelére ütötte a pecsétjét. Emlékeztettünk arra, hogy a két versenypárt vezetői korábban még arról beszéltek: az önkormányzati választások jó alkalmat szolgálnak a megméretkezésre, és az eredmények alapján le lehet majd vonni a konzekvenciákat. Megtörtént a megméretkezés, az RMDSZ a konzekvenciákat levonta, mégpedig azt, hogy össze kell fogjon azokkal az emberekkel, akik otthon maradtak és nem az RMDSZ-re szavaztak. Tőkés László és a két párt semmiféle konzekvenciát nem tudott megfogalmazni a maga számára” – mondta a politikus. {loadposition OTP}
Tájékoztatása szerint Budapesten az RMDSZ vezetői arról is beszéltek, hogy a legutóbbi Máért-ülés óta sikerült kijárniuk a Sapientia akkreditációját. „Sikerült megteremteni a terepet annak a 4 milliárd forintnak, amely most fejlesztésre érkezik, és amelyért mindenképpen köszönet jár, hiszen a Sapientia és a Partiumi Egyetem egy nagyon fontos szelete a romániai magyar felsőoktatási rendszernek” – magyarázta.
Az ülésen szóba kerültek a közelgő romániai parlamenti választások is. „Elmondtuk: meggyőződésünk, hogy megérdemeljük a magyar emberek bizalmát, mert olyan eredmények vannak mögöttünk, amely erre feljogosít minket. Elmondtuk, hogy megújulás megy végbe a szervezetben, sok új jelöltünk van, és elmondtuk azt is, hogy a román politikai színtéren az RMDSZ az egyedüli politikai szervezet, amely vissza tudja fogni a régi reflexeket, a nacionalizmust, a visszaállamosítást” – számolt be a maszol.ro-nak a Máért üléséről Kovács Péter.