Románia lakossága a politikai intézmények közül leginkább a polgármesteri hivatalokban bízik; a végrehajtó szférából a hadseregnek, a társadalmi intézmények közül az egyháznak, a nemzetközi szervezetek közül pedig leginkább a NATO-nak szavazna bizalmat. Ez derül ki az INSCOP legutóbbi közvélemény-kutatásából.

Egyház, egyetem, sajtó

A társadalmi illetve a magánintézmények közül továbbra is az ortodox egyház vezet. A megkérdezettek több mint 63 százaléka bízik benne, ami valamivel több, mint a júliusi felmérés alapján jelzett 62 százalék.

Jóllehet a felsőoktatási intézmények esetében az utóbbi időben egymást érték a botrányok, a megvesztegetések, az egyetemek mégis a második helyet foglalják el a lakossági bizalom lajstromán: csaknem 42 százalék mondott rájuk igent. Ez viszont valamivel kevesebb, mint a júliusi 43,1 százalék, az utóbbi egy év során pedig jelentős a visszaesés.

Némiképpen visszaesett a harmadik helyen szereplő sajtó is, amelyre a júliusi 36,2 százalék helyett jelenleg csak 35,3 százalék szavazott. Öt százalékkal lemaradtak a dobogós helyről a civil társadalmi szervezetek, igaz, jelenlegi több mint 30 százalékuk növekedést jelentett a két hónappal ezelőtti nem egészen 28 százalékhoz képest.

A júliusi 23,4 százalékhoz képest négy százalékkal estek vissza a szakszervezetek, és nem állnak jobban a munkáltatók szervezetei sem, amelyekre a mintacsoport nem egészen 20 százaléka szavazott – ez kis visszaesést jelent a két hónappal korábbi eredményhez.

A romániai bankrendszer tekintélye a válság évei alatt jelentősen csökkent, jelenleg a román lakosságnak mindössze alig valamivel több, mint 18 százaléka bízik benne, igaz, júliushoz viszonyítva ez több mint két százalékos javulást jelent. A társadalmi intézmények esetében egyébként a sorrend nem változott a megelőző felméréshez képest.

A tény, hogy a bankok és a munkáltatók szervezetei a táblázat végén kaptak helyet, azzal magyarázható, hogy a romániai gazdaság és a román pénzügyi-bankhelyzet kevésbé funkcionális.

Kullogó: a parlament

A politikai intézmények esetében a trend negatív. Az egyetlen kivételt a polgármesteri intézmények képezik – igaz, ezek másként is működnek, mint a többi politikai szervezet, sokkal közelebb állnak az állampolgárokhoz. A polgármesteri hivatalokat emellett a legtöbben nem párthoz, hanem a polgármester személyéhez kötik.

A polgármesteri hivatalokban a lakosság csaknem 42 százaléka bízik, ami némi elmozdulást jelent a júliusi 40,9 százalékhoz képest. Az alkotmánybíróság bizalmi indexe még a 30 százalékot sem éri el, júliushoz viszonyítva másfél százalékkal visszaesett. A megyei tanácsokban két hónappal ezelőtt még a megkérdezettek 29,6 százaléka bízott – jelenleg mindössze 28 százaléka. A megyei tanácsok is veszítettek eddig sem túlságosan nagy népszerűségükből: 29,6 százalék helyett immár csak a megkérdezettek 28 százaléka érez irántuk bizalmat; a 27,6 százalékot elérő kormány ez idő alatt egy százalékkal esett vissza.

Utánuk az államelnöki hivatal következik, amelynek esetében csaknem 2 százalékos a visszaesés: a júliusi 20,2 százalék helyett most már csupán 18,3 százalék szavazna bizalmat a Traian Basescu által vezetett intézménynek. A parlament úgyszintén csaknem egy százalékkal esett vissze, és 15,6 százalék bizalmát élvezi, a 10,8 százalékkal jegyzett politikai pártok pedig közel két százalékot veszítettek.

Vezetnek a fegyveres erők és a titkosszolgálat

Az ügyvezető intézmények között a hadsereg nagyjából tartja a szintet: a mintacsoport 67,5 százaléka bízik benne, ami mindössze 0,1 százalékos visszaesést jelent júliushoz képest. A csendőrség csaknem 10 százalékkal lemaradva következik a második helyen, valamivel több mint 58 százalékkal, ami közel két és fél százalékos visszaesés a két hónappal ezelőtti eredményhez viszonyítva. A dobogó harmadik helyét a Román Hírszerző Szolgálat foglalja el, amelynek ráadásul kissé emelkedett a népszerűsége: a júliusi 48,8 százalékról 50,3 százalékra.

Közel 50 százalékkal alig marad el tőle az Országos Korrupcióelleni Ügyészség: a DNA 48,9 százalékot összesített, de 0,3 tized százalékot javított a két hónappal ezelőtti eredményéhez képest, és alig 0,2 százalékkal marad el tőle a Román Nemzeti Bank, amely júliushoz képest szintén 0,2 százalékot veszített. A további sorrend a következő: a Külső Hírszerző Szolgálat a júliusi 45,4 százalék után most további után most 0,9 százalékkal esett vissza, a csaknem 40 százalékos Országos Feddhetetlenségi Ügynökség pedig júliushoz viszonyítva több mint 2 százalékot veszített.

Növekvő bizalom az uniós intézmények iránt

A nemzetközi intézmények tekintetében a NATO vezet – feltehetően az ukrajnai válság miatt is. A katonai szövetség népszerűsége elérte az 51,3 százalékot, ám júliushoz képest 0,8 százalékot veszített. Csaknem 4 százalékkal növelte viszont népszerűségét az ENSZ, amely a júliusi 47,6 százalék után most 51,1 százalékot ért el.

A harmadik helyre az Európai Unió került, 46 százalékkal – népszerűsége valamivel több, mint két százalékkal növekedett a két hónap alatt. Az Európai Parlamentre és az Európai Bizottságra a megkérdezettek 44,8 illetve 44,3 százaléka mondott igent, ami 3,6 százalékos illetve három százalékos növekedést jelent júliushoz viszonyítva. A listát és a Nemzetközi Valutaalap zárja: előbbiben a mintacsoport tagjainak 34,5, utóbbiban 26,8 százaléka bízik. Az előbbinél a visszaesés csaknem 3, utóbbinál viszont csupán 1,7 százalékos.

Politikai megfigyelők felhívják a figyelmet az uniós szervek népszerűségének eléggé hangsúlyos növekedésére.