Követheti-e a Székelyföld Skócia példáját?
Egy nap választ el a skóciai népszavazástól, amelynek során az ország lakói eldöntik, kiválnak-e az Egyesült Királyságból vagy sem. A skóciai népszavazás híre aggodalmat keltett bizonyos romániai politikai körökben és a román sajtóban: Romániában tartanak attól, hogy az esetleges függetlenedés fölerősíti majd a székelyföldi autonómia törekvéseket.
Székely nosztalgia
Bukarestben – de európai nacionalista körökben is – attól félnek, hogy amennyiben a függetlenség hívei győznek a skóciai népszavazáson, az valóságos cunamit indítana el Európában, ahol például a katalánok, a baszkok, a hollandiai flamandok és vallonok, a moldovai köztársaságbeli gagauzok, valamint a romániai székelyek is felfokoznák a függetlenségre illetve az autonómiára irányuló törekvéseiket.
Romániai történészek, politológusok nagy része szerint azonban Romániának nincs mitől tartania: Skócia függetlenségének nincs semmiféle köze a Székelyföld autonómiájához. Véleményüknek megfelelően először is Skócia ezer éve független állam, amely csupán 1707-ben csatlakozott az Egyesült Királysághoz. „Skócia ténylegesen sohasem olvadt bele Angliába, hanem mindenkor független állam maradt” – véli Ioan-Aurel Pop akadémikus, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem rektora. A Székelyföld viszont Romániában van, nemzetközi jogilag nem létezik. Állításának megfelelően ráadásul a függetlenséget követelő skótok a jövőbe tekintenek, autonómiakövetelésükkel viszont a székelyek a múltat akarják visszahozni, lejțrt idők után nosztalgiáznak.
Mindenfelől Románia veszi körül
A bukaresti Országos Politikai és Közigazgatási Iskola keretében működő politikatudományi kar professzora, Andrei Ţăranu a különbséget abban is látja, hogy Skócia háborúk egész sora után vált az Egyesült Királyság tagjává, addig a Székelyföldet is magában foglaló Erdély az 1918. december 1-jei népszavazás nyomán egyesült Romániával. Mindehhez még azt is hozzáfűzi, hogy Románia magyar és nem székely kisebbséggel rendelkezik.
Andrei Ţăranu szerint földrajzi szempontból sem hasonlíthatóak össze a skóciai és a székelyföldi törekvések, hiszen az 5,3 millió lakosú Skóciának stabil határai vannak, területe akkora, mint Erdély és a Bánság együttvéve, Angliától, Walestől vagy Írországtól függetlenül, szabadon kommunikálhat a világgal. A Székelyföldet azonban minden oldalról Románia veszi körül.
Romániai politológusok a legfőbb különbséget abban látják, hogy Skóciában semmilyen törvény nem tiltja azt, hogy népszavazást tartsanak a függetlenségről, Romániában viszont már az alkotmány legelső paragrafusa – amely szerint Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam – is tilt minden ilyen kezdeményezést, legyen szó akár függetlenségről, akár autonómiáról.
Mi várható
A szeptember 18-án tartandó referendumot megelőző felmérések nagyon szoros eredményt vetítenek előre, hétről-hétre változik a győztes oldal.
Az utolsó felmérések szerint szűk többségben a függetlenségellenes tábor. A függetlenséget elvetők szűk többségét mutatják a csütörtöki skót népszavazás előtt elvégzett utolsó közvélemény-kutatások, amelyekből kitűnik az is, hogy a brit uniót a női szavazók menthetik meg. A The Daily Telegraph című tekintélyes konzervatív brit napilap megbízásából az Opinium közvélemény-kutató által elvégzett vizsgálat - amelyet az újság kedd éjjel ismertetett - azt jelzi, hogy a bizonytalanok kiszűrésével számolva jelenleg 52 százaléknyian vetnék el Skócia függetlenné válását, és 48 százalék voksolna az elszakadásra. A függetlenségellenes szavazótábor előnye a vasárnap elvégzett előző felmérésben még hat százalékpont volt ennél a cégnél; innen szűkült azóta a most mért 4 százalékpontra. Az Opinium adataival pontosan megegyező megoszlást mutatott ki két másik országos közvélemény-kutató is. Az ICM, amely a The Scotsman című skót lap számára végezte el új felmérését, illetve a Survation, amely a Daily Mail című konzervatív brit napilap skóciai kiadásának megbízásából mérte a szavazói preferenciákat, egyaránt a függetlenségellenes oldal 52 százalékos támogatottságát mutatta ki az elszakadást pártolók 48 százalékos arányával szemben.
A Skót Nemzeti Párt ugyanakkor már előre bejelentette, hogy amennyiben függetlenedik a régió, a NATO atomfegyvereit el kell távolítani Skócia területéről. A párt részéről az európai uniós tagsággal kapcsolatos állásfoglalások hiánya szintén elgondolkodtató, ahogyan az is, hogy Brüsszel már jelezte, a függetlenedő régió nem lenne automatikusan az EU tagállama.
Az országban a hatóságok szervezésében valósul meg a referendum, vagyis a hatalom szervezi és elfogadja annak eredményét. Minden szempontból kontroll alatt tartott művelet ez, szemben például a venetoi függetlenségi mozgalommal, melynek függetlenségi népszavazását a hatóságok nem engedték megtartani, megtartása után az eredményét nem ismerték el, az európai média pedig makacsul hallgatott arról, hogy Olaszország egy tartománya függetlenedne Rómától, a NATO-tól és az Európai Uniótól.
A skót függetlenségi referendum esetében a média rendszeresen teret ad a függetlenségi törekvésről szóló híreknek. A referendumot nem civilekből álló mozgalom, hanem a legitim hatóságok szervezik meg. Megtartása pedig az állami költségvetésből finanszírozott propagandát kap, így egyértelmű, hogy a hatalomnak valamilyen érdeke fűződik Skócia függetlenedéséhez.
Európa érdeke?
A venetoi függetlenségi mozgalom teljes elhallgatása arra vall, hogy ha az Európai Uniónak nem áll érdekében egy régió leszakadása, képes a teljes európai média kézi vezérlésére, és központilag tartani tudja az elszakadási törekvés teljes elhallgatását. Ebből levonható a következtetés, hogy az Európai Unió érdekeit nem sérti a skót függetlenedés; a függetlenségi mozgalom politikusait nem vetették börtönbe, a referendum rendszeresen szerepel a hírekben.
Ez az ok lehet jogi, gazdasági jellegű is; ahogy Norvégia szintén teljes mértékben együttműködik a nyugati országokkal, mégse tagja az Európai Uniónak, Skócia is egy ehhez hasonló státuszban maradhat meg Brüsszel vonzáskörében. Ennek a státusznak számos előnye van; gazdasági értelemben egyfajta tranzitország szerepét töltheti majd be Skócia. Skócián keresztül lebonyolíthatóak lesznek olyan üzletek, melyek az Európai Unió tagállamán keresztül nem lennének lebonyolíthatóak, mert ütköznének az orosz embargóval, vagy más, nemzetközi szankciós játszmával.
Erdélyi villámcsődületek Skócia elszakadásának támogatására. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezésére Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön is mintegy 25-30-an gyűltek össze kedd este hogy villámcsődülettel fejezzék ki: támogatják Skócia függetlenedését. A tüntetők angol és magyar nyelvű feliratokkal biztosították támogatásukról a skót függetlenség híveit, székely és skót zászlót lobogtattak. A csődületek negyed óra után feloszlottak. „Fel szeretnénk hívni Európa, Skócia és a székelyek figyelmét, hogy vannak függetlenségi és autonómiatörekvések Nyugat-Európában is. Ez precedensértékű lehet" – fogalmazott Tiboldi Lászlót, az EMNT csíkszéki elnöke. Cseh Gábor, az EMNT Maros megyei szervezetének elnöke az MTI-nek elmondta, Skócia ugyan nem autonómiát akar, mint Székelyföld, hanem függetlenséget, de a skóciai népszavazás jelzés értékű lehet Európa számára a békés rendezés szempontjából. A marosvásárhelyi villámcsődületen legalább ugyanannyi rendőr és csendőr jelent meg, mint tüntető - közölte Cseh Gábor. A hatóságok a rendezvény valamennyi résztvevőjét igazoltatták, adataikat felírták, és bírságot helyeztek kilátásba valamennyi résztvevő számára. Gergyószentmiklóson is igazoltatták a résztvevők némelyikét. Az MTI kérdésére, miszerint a megnyilvánulás nem táplálja-e a román társadalomnak azt a félelmét, hogy a székely autonómiatörekvések mögött is voltaképpen elszakadási szándék áll, Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke kijelentette: "minden békés, demokratikus eszközökkel zajló európai elkülönülési, függetlenedési szándék a javunkra van." Hozzátette: ha Skóciának sikerül függetlenednie, a példa erőt adhat a székelységnek is.