Az első hetekben munkalapokról fognak dolgozni az elsősök, a másodikosok pedig egyelőre a régi tankönyvek alapján ismerkednek a tananyaggal – jelentette be Remus Pricopie tanügyminiszter a hétfői tanévkezdés kapcsán. Mintegy 3,2 millió iskolás és óvodás számára csengettek be hétfőn reggel az országban, ám a tanügyben káosz uralkodik.

A tárcavezető összegezte: szeptember 15-étől első osztályban az előkészítő osztályban tanultakat ismétlik át a gyerekek egy-két hét alatt, majd munkalapokról dolgozva kezdik az ismeretek elsajátítását, mindaddig, amíg elkészülnek az új tantervnek megfelelő tankönyvek, azok digitális változatával együtt. A második osztályos tanulók az első hetekben a korábbi, régi tantervnek megfelelő tankönyvekkel indítják az évet, majd később az új tankönyvek elkészültével átállnak az új tantervre, felzárkózva a digitális tankönyvek használatához is.

Több oka van a tankönyvkiadás késlekedésének

Mint ismeretes, idén a tankönyvkiadás az Oktatási Minisztérium által kiírt közbeszerzési pályázat miatt késlekedik. Részben a kiírás dátuma is sokat késett, másrészt pedig, mivel a tanterv változott és bevezették a digitális tankönyveket is, a pályázó kiadók, de a pályáztató – Oktatási Minisztérium - sem volt teljesen tisztában a követelményekkel. A kiadók a minisztériumot tartják felelősnek a késlekedés miatt, ez utóbbi pedig a kiadókat vádolja.

Továbbá, a román közbeszerzési törvény módszertana miatt, amely procedurális szempontból nem tesz különbséget tankönyvek és – például – mezőgazdasági gépek között, a licit eredményére beérkezett óvások megoldása, illetve a pályázatok újbóli elbírálása is további késlekedést hozott az idei tankönyvkiadásba.

Pricopie úgy véli, ha menetrendszerűen haladt volna a tankönyvek pályáztatása, június végére készen kellett volna állniuk a tankönyveknek, a késlekedésért részben egyes kiadók pénzéhségét okolja.

A tankönyvkérdésnek legtöbb egy héten belül meg kell oldódnia, miután a tárca ezen a héten - az óvásokat elbíráló országos tanács kérésére - újravizsgálja valamennyi leadott pályázatot.

Újítások minden szinten

A tantervek megújítására azt követően lett szükség, hogy bevezették az előkészítő osztályt mint kötelező tanulmányi évet. Mint ismeretes, az előkészítő osztályokban nem tankönyvből tanulnak a gyerekek, hanem munkalapokon dolgoznak. A folyamat eredményeként, mire első osztályos lesz a gyermek, fel tudja ismerni a betűket és használni tudja a számokat. A tárcavezető azon kijelentésére, hogy tankönyv híján majd munkalapok segítségével dolgoznak az elsősök, a pedagógusok és szülők körében felmerült a kérdés: ki fogja finanszírozni a munkalapok nyomtatását? Ugyanis iskolapénzt gyűjteni a szülőktől tilos, az iskoláknak pedig nincs erre a célra szánt keretük.

Ugyanakkor a másodikosok tantervébe bevezették a fizikai alapismereteket, a szorzótábla és az osztás elsajátítását is – ám a tárcavezető mondottai alapján egyelőre, amíg nincs tankönyv, ezeket a változásokat nem kell beiktatniuk a második osztályt oktató pedagógusoknak a tantervbe.

A tankönyvek hiánya mellett az idei tanév a választható tantárgyak sokaságát is magával hozta: sakkot, építészetet tanulhatnak a kisiskolások, a felsősök pedig jazzt.

Remus Pricopie tanügyminiszter korábban azt nyilatkozta, a következő években valamennyi tanulmányi évfolyamon megújul a tanterv, ez pedig újabb tankönyvek előkészítését hozza magával, hiszen több mint 10 esztendeje nem újult a tananyag a romániai oktatásban. A tantervek megújítása nem egyszerre, hanem évfolyamonként történik majd, idén a harmadikosok tankönyvei következnek, miután az elsősök és másodikosok tankönyvei végre elkészülnek – tette hozzá a tárcavezető.

Ugyancsak az idei tanévtől tervezik az iskolai fegyelmi bizottságok létesítését, illetve az általános iskolai szabályzat bevezetését is, mindkét tervezet egyelőre közvita tárgyát képezi.

Középiskola és egyetem között

Az iskolai oktatásból ugyan kikerült, de nem felsőoktatás része az idén újdonságnak számító posztliceális képzés, az ún. egyetemi kollégiumi képzés, amelyet a tanügyminisztérium azok számára létesített, akiknek nincs meg az érettségi diplomájuk, és szeretnének továbbtanulni.

Az egyetemi kollégiumi képzés és a posztliceális képzés közötti különbség az, hogy míg az előbbi egyetemi tanintézetek épületében zajlik, és sikeres érettségi esetén az egyetemi beiratkozásnál elismerik a kollégiumi képzést, mint egy teljes egyetemi évet, addig a posztliceális képzést iskolaépületekben tartják, és sikeres érettségi esetén sem iratkozhatnak be a diákok az egyetem másodévére, hanem csakis első évtől kezdhetik felsőfokú tanulmányaikat.

A romániai egyetemek különbözőképpen fogadták a  hírt, míg egyes magánegyetemeken máris elkezdődött a beiratkozás a kollégiumi képzésre, a rangosabb egyetemek - ilyen például a kolozsvári BBTE - hallani sem akarnak arról, hogy érettségivel nem rendelkező fiatalok képzésével foglalkozzanak. Ugyanakkor az egyetemi hallgatók szövetsége sem nézi jó szemmel az újítást.