Az izlandi Holuhraun hasadékvulkáni működés augusztus 31. óta szakadatlanul zajlik és egyesek már az elmúlt száz év egyik legnagyobb lávaöntő kitöréséről beszélnek. A kénes szmog már túlterjed Izlandon és Európa egyes területeit is elérte.

Annyit tudunk – hívta fel a nol.hu figyelmét a tűzhányó.blogspot.hu-n megjelent írására Harangi Szabolcs, az ELTE professzora - , hogy a lávamező már közel 20 négyzetkilométer nagyságú területet fed be, a lávafolyás jelenleg naponta mintegy 100 métert halad előre, frontja 17 kilométerre jutott a hasadéktól.

Az eddig felszínre került lávamennyiség becslések szerint nem éri el a 100 millió köbmétert (0.1 köbkilométer), azaz egyelőre még elmarad a Krafla 1975-1984-es hasadékvulkáni kitörés 0.2-0.3 köbkilométer lávamennyiségétől. Azonban míg ez utóbbi kilenc év alatt gyülemlett fel, a közel 0.1 köbkilométer láva mindössze két hét alatt jutott a felszínre, azaz most sokkal nagyobb a kitörési intenzitás (ez most másodpercenként 200-300 köbméterre becsülhető)! Ha a lávaöntés a mostanihoz hasonló ütemben folytatódik, akkor a Holuhraun kitörés Izland történelmi időkben zajlott legnagyobb vulkánkitörései közé juthat.

A kitörést kén-dioxid és szén-dioxid gázkiáramlás kíséri

A kén-dioxid jelenlétét a hasadékból felemelkedő szürkéskék felhő, a területre gyakran rátelepedő kékes vulkáni szmog is jelzi. A kellemetlen záptojás szagú kén-dioxid gáz jelentős mennyisége miatt még a méréseket végző szakembereknek is többször el kellett hagyniuk a helyszínt, a turisták pedig meg sem közelíthetik a kitörés területét.

A kén-dioxid mellett jelentős a szén-dioxid kiáramlás is, amely gáz a levegőnél nagyobb sűrűsége miatt a felszíni mélyedésekben ül meg. A terepen dolgozó néhány szakember ezért csak gázmaszkban dolgozhat gázmérő detektorokkal felszerelve. Harangi Szabolcs szerint a sokszor változó irányú szél északkeleti-keleti irányba sodorja a kén-dioxiddal telített levegőt, emiatt az Izland keleti partvidékén élők egyre szennyezettebb levegőt szívnak - a gáz több mint 100 km távolságban is többeknek egészségügyi problémát okozott.

Ilyen magas kén-dioxid koncentrációt még nem mértek Izlandon a modern műszeres elemzések bevezetése óta! A kénes szmog azonban már túlterjed Izlandon és Európa egyes területeit is elérte. Szeptember hatodikán például kiugróan magas kén-dioxid koncentrációt mértek Dublinben (a szokott érték 200-szorosát!). A következő napokban Norvégia nyugati partvidéke kapott a kénes levegőből - azaz több mint 1300 kilométerre a kitörés helyétől!

Ez a szmog még messze nem jelent akkora veszélyt, mint ami a Laki 1783-84-es kitörését kísérte. Egy korabeli beszámoló szerint akkor az eső sós és kénszagú volt, marta a szemet, csípte a bőrt. A leveleket átégette és apró lyukakat hagyott rajtuk. A frissen nyírt birkák bőrén szintén égési nyomokat lehetett megfigyelni. Az ELTE professzora szerint ahhoz, hogy Európában komolyabb hatása legyen a vulkáni szmognak, tartósnak kell maradnia a gázkiáramlásnak, tartósan kelet felé sodródjon a szennyezett levegő és tartósan magas nyomású időjárási körülmények legyenek, ami Európára nyomja a kénes levegőt. Ez azt jelenti, hogy sok körülmény összejátszása szükséges egy valóban súlyos helyzet kialakulásához.

A Holuhraun hasadékvulkáni kitörés most jégsapkamentes területen zajlik, azonban megvan az esélye annak, hogy az újabb felszíni hasadék jeget ér és akkor jégalatti lávaöntés indul el, ami jeges-iszapos áradattal és heves robbanásos kitöréssel, több kilométer magasra feljutó vulkáni hamufelhővel járhat. Egy ilyen jelenség már veszélyt jelenthetne az európai légiközlekedésre.