Az orosz államfő csak nemrégiben jelentette ki: külön államot képzelne el Ukrajna keleti felében, amely nyilvánvalóan orosz érdekszférába kerülne. Egyre valószínűbbek látszik a feltételezés, hogy Vlagyimir  Putyin nem áll meg addig, ameddig nem sikerül megvalósítania az általa elképzelt új országot, Novorossziját.

Az ukrán szeparatisták valamint a Putyin által tagadott, de a NATO és egyre több forrás által megerősített orosz csapategységek egyre nagyobb területeket foglalnak el Ukrajna keleti felében, lassan-lassan megvalósítva az orosz államfő álmát az új országról. Az ukrán hadsereg az orosz csapatok be nem avatkozásáig viszonylag sikeresen lépett fel a szeparatistákkal szemben, most viszont fokozatos meghátrálásra kényszerül. A nyugati kancelláriák nem hajlandóak segítséget nyújtani az ukrán csapatoknak, ami szemmel láthatólag megnyugtatja Vlagyimir Putyint.

Az Orosz Tudományos Akadémia maga is az orosz államfő segítségére sietett, tervei szerint már a közeljövőben, valamikor az ősz folyamán megjelenteti a Nagy Katalin által létrehozott Novorosszija történelmét bemutató kötetet. Moszkvát máris elárasztották Novorosszija térképei, amelyek Harkovot és Dnyepropetrovszkot is magában foglalják, jóllehet e két város több száz kilométerre fekszik a szeparatisták területeitől. A Novorossziját ábrázoló más térképeken Ukrajna mellett Oroszországhoz tartoznának a Transznisztriáig terjedő területek, de Besszarábiát is orosz területnek tüntetik fel.

A cári időkben Novorosszijához tartozott Herszon, Jekatyerinoszláv, Tavrida és Odessza kormányzósága, Besszarábia azonban nem.

Autonómia helyett önálló állam

Vlagyimir Putyin nem titkolja, az ukrajnai konfliktus befejezésének egyik feltétele éppen egy új állam létrehozása Délkelet-Ukrajnában. Putyin ez alkalommal nyilvánosan is szólt erről a tervéről, aminek a léte azonban eddig sem volt kétséges szinte senkinek. Az orosz államfő máris lényegre törő megbeszéléseket kíván folytatni a kérdésről az érintett felekkel az új állam politikai megszervezéséről, struktúrájáról. Hivatalos elképzelése szerint az új állam megvédi majd valamennyi lakosának törvényes érdekeit, függetlenül az állampolgárok etnikai hovatartozásától.

Vlagyimir Putyin mindezt egy tévéinterjúban közölte, és ez jelentős elmozdulást jelent az orosz államfő eddigi álláspontjához képest. Putyin ugyanis korábban megelégedett volna azzal, hogy a nagyrészt oroszok által lakott kelet-ukrajnai területek az eddiginél nagyobb autonómiát kapjanak, továbbá a jelenleginél jóval kevésé központosított, szövetségi államot akart. Igaz, ekkor is orosz katonákat és harckocsikat küldött a konfliktus térségébe, ágyútűz alá vette a határmenti ukrán településeket. Hivatalos ukrán források szerint az orosz csapatok a földdel tettek egyenlővé egy Lugánszk melletti települést, a déli fronton pedig minden valószínűség szerint a jelentős kikötőváros, az Azovi tenger melletti Mariupol elleni támadásra készülnek.

Mariupol berendezkedett az ukrán szeparatisták és az orosz csapatok támadása elleni védelemre. A kormánycsapatok barikádokat emelnek, a lakosság pedig élőláncot von a Mariupolt az oroszbarát erők által ellenőrzött területekkel összekötő autópálya mentén. Kérdés, hogy mindez mennyi ér a kiválóan felszerelt orosz erők, valamint a Moszkva által korszerű fegyverekkel ellátott szeparatisták ellen. A Mariupol közelében lévő Novoazvoszk városát az ukrán szeparatisták a reguláris ukrán hadsereg elleni súlyos harcok árán máris elfoglalták.

Nincs nyugati katonai segítség

Nyugati katonai szakértől nagyjából egyetértenek abban, hogy Vlagyimir Putyin a Krími félsziget esetében már sikerrel alkalmazott stratégia és taktika alapján Oroszországhoz akarja csatolni Ukrajna keleti részét. Ennek érdekében igen változatos taktikai eszközöket használ, az orosz katonai szakemberek által vezetett zsoldosok és önkéntesek bevetésétől kezdve titkos hadműveleteken át egészen a komplex információs háborúig. Vlagyimir Putyin nem felejti el emlékeztetni a Nyugatot arra, hogy Oroszország az egyiklegerősebb nukleáris állam.

Ukrajna nemrégiben katonai segítséget kért az Európai Uniótól és a NATO-tól, Kijev kérése azonban nem talált meghallgatásra az Európai Unió két legnagyobb államánál, Németországnál és Franciaországnál. Csupán néhány kelet-európai állam tenne valamit Ukrajnáért, közöttük Lengyelország és Litvánia, ezek katonai ereje azonban elhanyagolható. Ukrajnát a nyugati hatalmak nagyjából a sorsára hagyták, azaz voltaképpen kiszolgáltatták Oroszországnak.

Az Európai Unió mindennek ellenére nemrégiben ultimátumot adott Moszkvának arra, hogy egy hét alatt vessen véget ukrajnai fegyveres akcióinak, ha nem akarja újabb szankcióknak kitenni magát. Az eddigi szankciók ugyan jelentős károkat okoztak Oroszországnak, ám Moszkva is hatásos fegyverrel rendelkezik Európával szemben, hiszen ha csökkenti a földgáz árát, azzal jelentős mértékben meggyengítheti az eurót és ezzel nem csak az euróövezetet, de magát az Európai Uniót is meggyengítheti.