Fiatal egyetemistáknak és középiskolás diákoknak beszélt kisebbségvédelemről és autonómiáról Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a hatodik Hárit-táborból idén SIC Feszt Székelyföldi Szabadegyetemnek átkeresztelt rendezvényen, amelyet augusztus 7-10. között szervezett meg a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) Csomakőrösön.  

„Korosztályotokat tekintve olyan hallgatóság vagytok, amely többnyire az Európai Uniós tagállam Romániában szocializálódott és kevés közvetlen tapasztalata van arról, amit kommunista diktatúrának nevezünk”- mondta felvezetőjében a miniszterelnök-helyettes. Kitért arra, hogy az erdélyi magyarok egy olyan országban születtek, amelyben létezett a törekvés arra, hogy felszámoljanak mindent, ami nem román.

"Ez vonatkozott minden nemzeti kisebbségre, amely Románia területén él és élt: eladták a szászokat pénzért Németországnak, a zsidókat Izraelnek, és erre a sorsra jutott volna a legnépesebb nemzeti kisebbség, a magyarság is. A kommunista diktatúra célja a nemzeti identitás megsemmisítése volt. Ilyen örökséggel vágtunk neki annak az útnak, amelyet az elmúlt 25 évben kellett bejárnunk, amely során felépítettünk és bővíteni szeretnénk bizonyos eszközrendszereket. Éppen ezért állandó téma a kisebbségvédelem: mi azért maradtunk itt, mert a szülőföldünk számunkra a legfontosabb hely” – mondta a politikus.

Új alkotmányra van szükség

Az elkészült autonómia-statútum kapcsán kifejtette, az RMDSZ-nek az volt az elképzelése, hogy a kulturális és a regionális autonómiával magasabb szintre emelje a kisebbségvédelmet annak érdekében, hogy a jövőben is biztosítani lehessen az erdélyi magyarok nemzeti identitásának megőrzését.

„Autonómia-kérdésben a román társadalomnak nagyon komoly félelmei, fenntartásai vannak, amelyekkel számolnunk kell, ha meg akarjuk őket győzni arról, hogy közösségünk törekvései nem ellenük irányulnak: nem olyat kérünk, amit valakitől el kell venni. A párbeszédnek nincs alternatívája. Ami annak idején Gábor Áronnak az ágyú volt, az ma számunkra a szó, az érvek, a bölcsesség. A ti nemzedéketek feladata, hogy folytassa az elkezdett munkát, hiszen egyetlen autonómia sem született meg egyik napról a másikra, és nem a szájkaratésok munkájának eredménye, hanem a szívós, mindennapi munka, a folyamatos párbeszéd gyümölcse” - szögezte le.

Hozzátette, hogy az autonómia nem csodaszer, hanem egy olyan intézményrendszer, olyan eszköz, amellyel élni kell, és ami a magyarság számára többletfelelősséget jelent. Azt is kiemelte, hogy a mai alkotmányos keretek között nincs realitása az elkészült autonómia-statútumnak. „Úgy vagyunk tisztességesek, ha kimondjuk: ahhoz az autonómia-modellhez, amiről mi beszélünk, új alkotmányra van szükség” - fogalmazott a szövetség elnöke.

60 millió kisebbségi él Európában

Lévén egy Európai Unióban szocializálódott generáció, a FUEN-ről és a Minority SafePack nevű polgári kezdeményezésről is beszélt Kelemen Hunor hangsúlyozva, hogy 60 millió olyan ember él Európában, amely valamilyen szempontból kisebbségnek számít, pontosan ezért fontos, hogy a tagállamok szuverenitásából kiemelve tartozzon az Európai Unió jogköreihez a kisebbségek védelmének kérdése.

„Beszéltünk a pénzért eladott szászokról, zsidókról. Azért az egész társadalom felelős, ha egy kisebbséggel valami történik. A többség mindig felelős a kisebbségért, amellyel együtt él. Nem szeretném, ha 100 év múlva hiányoznunk kellene a többségnek úgy, ahogy ma megfogalmazódik ez például a szászok kapcsán”- mondta.  

Nem sokat változott a mentalitás

A fiatal közönség részéről érkező államelnök-jelöltséggel kapcsolatos kérdésekre válaszolva a szövetség elnöke rámutatott: habár Romániában nem változott meg olyan mértékben a mentalitás, hogy magyar embert válasszon elnöknek, a jelöltállítás önbecsülés kérdése a magyarok számára.

„Mi, erdélyi magyarok tudunk olyan embert jelölni, aki képes elvezetni ezt az országot, van elképzelésünk, ismerjük a társadalom problémáit, és tudunk megoldásokat is rájuk. Ebben az időszakban egész Románia figyel, szélesebb körben mutathatjuk meg az erdélyi magyar közösség törekvéseit, érdekeit. Azért is fontos, hogy jelöltet állítsunk, mert a román politikusok, pártok között egy sincs, amely az erdélyi magyarok specifikus kérdéseire megfelelő választ adna”- mondta Kelemen Hunor.

Magyarként kétszer olyan nehéz?

Antal Árpád a fiatalok perspektívájából fogalmazta meg üzenetét, hiszen úgy véli, a mai politikusoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy mi foglalkoztatja, mi segíti, mi tarthatja itthon, a szülőföldön őket. „Magyarként kétszer többet kell tanulnotok és dolgoznotok ebben az országban. Ne várjatok csodát a politikusoktól, saját magatoktól kell elérnetek, hogy ne minimálbérért dolgozzatok. Az energiát, amivel most rendelkeztek fordítsátok a tanulásra, hiszen tanulással, munkával és áldozatvállalással bármit elérhettek”- biztatta a polgármester az ifjú nemzedéket.

Érvekkel szolgált ugyanakkor azok számára is, akik a elvándorlásban látják a jövőt és a boldogulást. „Bárhová megyünk, bárhol keressünk is jobb életet, mindig lesz tíz másik ország, amelyben jobban élnek, mint ott, ahol éppen vagyunk. Fontos szempont a szülőföld iránti ragaszkodás. Tartsátok szem előtt, hogy olyan helyen éljetek, ahol van tiszta levegő, ahol egészséges ételeket lehet fogyasztani. Éljetek olyan helyen, ami a tietek, amelyet olyanná alakíthattok, amilyenné szeretnétek, ahol boldogok tudtok lenni és érvényesültök”- szögezte le.

Végszóként a szövetségi elnök arra bíztatta a fiatalokat, hogy tanuljanak nyelveket, olvassanak, és törekedjenek arra, hogy versenyképesek, felkészültek és rugalmasak legyenek, bármilyen területen is szeretnének elhelyezkedni.