A szenátorok még vakációjuk idején is az oktatási törvény módosításának törvénytervezetén törik a fejüket. Augusztus legelején már ismét módosulhat a jogszabály.

Hat évig kormányrendeletekkel

Az oktatási törvényt 1989 után a tárca élén egymást követő 19 miniszter összesen 64 alkalommal módosította, a 2015-2016-os tanévben pedig már az ismét megváltozott törvény lesz érvényes. Hogy meddig, azt nem lehet pontosan tudni…

Nyomban 1989 decembere után hatálytalanították az 1978-ban elfogadott oktatási törvényt. Az első oktatási törvényt azonban csupán 1995-ben fogadták el, addig az oktatást kormányrendeletekkel és minisztériumi határozatokkal irányították. A legjelentősebb rendelkezést ebben az időszakban 1990-ben, Mihai Şora minisztersége alatt fogadták el, ekkor 10 osztályról 8 osztályra csökkentették a kötelező oktatást, később Liviu Maior tárcavezető megváltoztatta az 1989 előtti valamennyi iskolai programot. E változtatásokat követően az 1995-ben elfogadott oktatási törvényt további 61 alkalommal módosították.

Így 1999-ben bevezették a képességvizsgát, az alternatív tankönyveket az elemi, középiskolai és líceumi oktatásba, Andrei Marga pedig a tanév évharmados felosztását féléves felosztásra cserélte. A továbbiakban, 2001-ben, számítógépes elosztást alkalmaztak a líceumi és szakiskolai felvételik esetében, 8 osztályról ismét 10 osztályra emelték a kötelező oktatást, 2009-ben ismét módosították az érettségi vizsgákra vonatkozó rendelkezéseket.

Daniel Funeriu 2011-ben új oktatási törvény dolgozott ki, amely bevezette az időszakos felméréseket, a IX. osztályt besorozta a gimnáziumi oktatásba, kötelezővé tette, hogy a tanítók is felsőfokú végzettséggel rendelkezzenek, a tanárokat pedig mesterfokozatú végzettségre kötelezte. Ám a Funariu-törvényt is három alkalommal módosították.

Mandolinos jogszabályok

A jogszabály közoktatásra vonatkozó részével most a Konzervatív Párt szenátora, a korábban éhségsztrájkot folytató Cristiana Anghel foglalkozik majd, mivel – érvelése szerint – ehhez jobban ért. Szakértelméről ennyit: a caracali tanítónő 1989 előtt a helybeli gyermekház mandolinzenekarát vezette, majd az általános iskolában tanított.

Cristiana Anghel nemrégiben törvénytervezetet nyújtott be a parlamenthez a két évig terjedő börtönre ítéltek megkegyelmezéséről, az öt évig terjedő börtönbüntetések harmadolásáról, illetve a 8 évig terjedő büntetések megfelezéséről.

De az oktatási törvény újabb változtatását szorgalmazta hónapokon át a szociáldemokraták szenátora, Cătălin Croitoru is, mivel szerinte a Daniel Funeriu által elfogadott jogszabály kivitelezhetetlen cikkelyeket tartalmaz. Véleményének megfelelően az új törvénynek az új oktatással összhangban álló új szemléletmódon kell alapulnia. Szavai alapján azonban az új jogszabály sem lesz tökéletes, és a pedagógusok egy részét nem fogja kielégíteni, így tehát számíthatunk majd a módosítások további módosítására is.

Kormányrendelet – 97 változtatással

Az oktatási törvényt legutoljára idén június 26-án változtatták meg. A kormányrendelet 97 változtatást tartalmazott. Így változtattak az érettségi és a doktorátusi vizsgákon. Ezek szerint az érettségin megbukott tanulók számára intézményes képzést szerveznek az iskolákban vagy a felsőoktatási intézményekben. A képzést biztosító tanárok bérét különböző forrásokból biztosítják. 

Ugyancsak a kormányrendelet értelmében a közoktatásban az igazgatótanácsok elnökei lesznek az iskolaigazgatók. A testület üléseire ezek után meghívást kapnak a szakszervezetek, valamint a diákok képviselői is. Az üléseken a határozatokat fele plusz egy szavazattal fogadják el – a régebbi törvényben ehhez kétharmados többségre volt szükség.

A legutóbbi módosítások előtt az oktatási törvény értelmében a szakiskolai oktatás a IX-XI. osztályokban zajlik. A kormányrendelet értelmében a három év képzés meghosszabbítható, amennyiben a szakoktatást szervező gazdasági egység azt szükségesnek tartja. A kormány arról is határozott, hogy a tanulóknak nem kell fizetniük a tanulmányaikat igazoló dokumentumokért.

A közoktatás esetében a külföldről érkező diákokat rendkívüli esetekben a tanév megkezdése után is felvehetik az egyetemre. A felsőoktatási intézmények ennek érdekében 10 százalékkal megnövelhetik helyeiket. A kormányrendelet megalkotói a tanárokra is gondoltak. Rendelkezésének megfelelően a 25 éven felüli munkaviszonnyal rendelkező, I. oktatási fokozatot elérő pedagógusoknak az óraszámát hetenként két órával, 18-ről 16 órára csökkenthetik, a fizetés módosítása nélkül.

Finn, francia, német modell

Az oktatási bizottság szenátorainak véleménye szerint a változtatásokra azért is szükség van, mert jelenleg a román oktatásban száz, kétszáz éves nézetek érvényesülnek. Az elemi oktatásban Cătălin Croitoru egyébként a finn modellt alkalmazná, amely a legnagyobb hangsúlyt éppen az oktatásnak erre a szakaszára helyezi, olyannyira, hogy az elemi iskolás tanárok doktorátussal rendelkeznek.

A módosítások érintik a vizsgáztatások rendszerét is, a szenátorok ez esetben a franciaországi vagy németországi mintát vennék át. Utóbbi esetben például az érettségi vizsgát fokozatosan, a tanulmányok utolsó két évében teszik le, ami mentesíti a tanulót a stressztől.

A változások kiterjednek a tanárképzésre is: a cél az lenne, hogy a diák már az egyetem első évétől kötelezze el magát a tanári állás mellett, ez esetben pedig az egyetemen belül külön felkészülésben részesülne. Nem kizárt, hogy az új törvény három vagy négy jogszabályból áll majd, ezek külön-külön vonatkoznának az általános iskolai, a középiskolai, az egyetemi oktatásra, a tanárképzésre, az oktatási kutatásra.