Több mint egy éve nyílt újra a Nagyváradi Állatkert, amelyet 1962-es felavatása után 2011-ben zárak be a nagyközönség elől, hogy bővített, korszerűsített változatában fogadja az ott lakó állatokat és a látogatókat. A 3,5 hektártól hét hektárnyira  bővített állatkert tavaly májusban nyitotta meg kapuit. Az azóta eltelt időről és terveikről Bimbó-Szuhai Tibor, az állatkert igazgatója beszélt a maszol.ro-nak.

Hétfőn a kánikula ellenére, a déli órákban többen is sétáltak gyermekeikkel a váradi zooban. Bár a nagyvadak többsége elhúzódott a hőség elől, a növényevőket több látogató is etette a nekik megfelelő, automatákból vehető eledelekkel. Kellemes terasz és ajándékbolt, valamint játékszerek is várják a kisebbeket-nagyobbakat az állatkert területén.

„Május 27-én volt egy éve, hogy megnyitottuk a felújított állatkertet” – mondta az igazgató, hozzátéve, hogy az első év reakcióit pozitívan élte meg, és a látogatók is pozitívan viszonyultak a változásokhoz. „A felújítás utáni első évben a fő célkitűzésünk az volt, hogy minél kevesebb olyan kifutó legyen, ahol a közönség nem lát állatot, és ezt el is értük, hiszen jelenleg 85-90 százalékos a lefedettségünk” – magyarázta az igazgató.

Új állatfajok is költöztek a megújult zooba

Több mint 140 állatfajtának mintegy 650 példányát tekinthetik meg a látogatók a nagyváradi állatkertben, itt beleértve a madarakat, halakat és hüllőket is. „Folyamatosan kitűnő kapcsolatokat ápoltunk a hazai állatkertekkel, erre jó példa, hogy Marosvásárhellyel kötöttünk egy együttműködési szerződést: a hiúzhímünk mellé hoztunk tőlük egy nőstényt, amelyből remélhetőleg szaporulat lesz. Szintén ők küldtek egy nőstény mosdómedvét is.” – mondta el Bimbó-Szuhai.

Ugyancsak jók a kapcsolataik a külföldi, elsősorban magyarországi állatkertekkel, amit a földrajzi közelség is indokol Így, sokkal olcsóbban tudnak elhozni egy állatot Nyíregyházáról, Debrecenből és Budapestről, mint például Berlinből vagy Rotterdamból. A már meglévő kapcsolatokra alapozva kerültek olyan állatok is a felújítás után a nagyváradi zooba, amelyeket itt eddig nem láthatott  a közönség. Ilyen például fekete jaguár, a szurikáta, az ormányosmedve és a kapibara, közismertebb nevén a vízidisznó.

Többek között háromféle antilopot, és a gyermekek nagy örömére hét majomfajtát is láthatnak az ide érkezők, de természetesen a régi kedvenceket: a barnamedvéket, az oroszlánokat, és a tigrist is megtekinthetik a látogatók.

Új próbálkozások: tanórák és pár a magányos állatoknak

Az állatkert megnyitásakor tervezték a tanóra-program indítását is, de az egyelőre akadozik. Voltak már igénylések iskolák, osztályok részéről, ahol tartottak is órákat, illetve egy angol nyelvű nyári tábor keretében a tábori zárónap az állatkertben lett megtartva - tudtuk meg az igazgatótól.

Miután tavaly feltöltötték a kifutókat, ebben az évben elsősorban arra törekednek, hogy párt találjanak az állatkert lakóinak. „Sok állatunk van egyedül, és mivel a célkitűzésünk az is, hogy minél jobb körülményeket biztosítsunk az itt lakó állatok számára, az élelmiszer, a vitamin és a gyógykezelések mellett fontos az is, hogy ne legyenek magányosak az állatok” – tájékoztatott Bimbó-Szuhai , hangsúlyozva, hogy ez nemcsak utánpótlást jelent, hanem az állatok életkörülményeinek is a minőségi javulását is jelenti.

Az igazgatótól azt is megtudtuk, hogy a főszezonban, ami késő tavasztól kora őszig tart, hetente több ezren látogatnak ki az állatkertbe. Legtöbben szombat-vasárnap, illetve a munkaszüneti napokon vannak, viszont kimagaslóan sok látogatót számláltak az Iskola másként hét idején, amikor a környező megyékből is nagy számban látogattak ide az érdeklődők.

Szeretnének az európai szövetség tagjává válni

„A felújítás után rögtön visszacsatlakoztunk a Romániai Állatkertek Szövetségéhez, ahol most is megvan a státuszunk, de a célkitűzés az, hogy közreműködjünk az európai szövetséggel is. Folyamatosan tartjuk velük a kapcsolatot, és a dokumentáció összeállítását már megkezdtük – mondta el az igazgató, rávilágítva, hogy egy hosszabb, több éves folyamatról van szó, amely lassú és nagyon aprólékos munkát igényel, elsősorban azért, mert minden szakterületről külön bizottság jön felmérni az állapotokat és ahol kell, javaslatokat tesznek az esetleges javításokra.

A tervek szerint idén szeptemberben már megfigyelőként ott lesznek  a váradiak is az Állatkertek Európai Szövetsége következő kongresszusán. A tagság előnye a presztízsnyereség mellett például az, hogy „van egy on-line kommunikációs felület, ahol a napi rutinproblémáktól kezdődően, egészen az állategészségügyi problémákig minden témában azonnali segítséget kapunk” – mutatott rá Bimbó-Szuhai.

A váradi állatkert reggel 9 órától várja a látogatókat, az utolsó jegyeket este 19 órakor adják el, amellyel nyolcig tartózkodhatnak a látogatók a zooban. Télen öt órakor zárnak, az utolsó jegyeket 4-kor adják el. A gyermekjegy öt lejbe, a felnőttjegy tíz lejbe kerül, és különböző kedvezményeket adnak a 15 főnél nagyobb csoportoknak, nyugdíjasoknak, de a családok számára is.