TÖRVÉNYTÁR: Módosították a szabadidőjegyek rendszerét
2009. február 24-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben a kormány 8/2009 sz. Törvényerejű Sürgősségi Rendelete megteremtve azt a lehetőséget, hogy az alkalmazottak (ezek lehetnek köz- vagy magánszférában dolgozók) részesülhessenek, egyszer egy évben, „szabadidőjegynek- tichet de vacanţă” nevezett értékjegyekkel (bonuri de valoare). Egy alkalmazottnak adható szabadidőjegy értéke nem haladhatja meg a legkisebb országos bruttó havi fizetés hatszorosát, tehát július 1-jétől az 5.400 lejt. A szabadidő jegyek megadásával járó költségek teljes mértékben a munkaadót terhelik.
Időszerű újrafoglalkozni a témával mivel a Hivatalos Közlöny július 3-ki, 496. számában közzétették a 94/2014 sz. Törvényt a fent említett Kormányrendelet elfogadásáról és egyben módosításáról. Elsősorban a módosításokkal kívánok foglalkozni, mivel ezek jelentenek újdonságot.
– Ezután az értékjegyek hivatalos neve tichet de vacanţă helyett „vouchere de vacanţă – üdülési csekk” lett.
– A munkaadók adhatnak alkalmazottaiknak szabadidő üdülési csekket akkor is, ha a vállalkozás az előző évben nem volt nyereséges.
– Üdülési csekket lehet adni a vállalkozások/intézmények költségvetésében erre a célra előirányzott összeg keretében, függetlenül attól, hogy állami, helyi vagy magán vállalkozás/intézmény költségvetéséről van szó.
– Az állami vállalkozások alkalmazottaiknak pihenőszabadságuk alkalmával jutalmat (prémiumot) csak üdülési csekk formájában adhatnak.
– Az üdülési csekkeket csak on-line formában bocsájtják ki.
– Az üdülési csekk értékét csak a nyereségadóból lehet elszámolni (deducere). Megszűnt a üdülési csekk értékének jövedelemadó és társadalombiztosítási hozzájárulás mentessége.
– Üdülési csekk birtokában levő alkalmazott nem jogosult abban az évben pihenőszabadságért adott prémiumra és kedvezményes üdülőjegyre (bilete de odihnă).
Mit jó tudni még a szabadidő az üdülési csekkekről?
Kormányhatározat szabja majd meg, hogy milyen szolgáltatások kifizetésére lehet felhasználni az üdülési csekk. (Ezeket, közzétételük után, ismertetni fogjuk a maszol.ro olvasóival.) Az üdülési csekkekkel kizárólag csak az Országos Turisztikai Hatódág – Autoritatea Naţională pentru Turism által erre a célra felhatalmazott szolgáltatási egységeknél lehet fizetni. Ezeket a törvény társult egységnek nevezi (unităţi afiliate). Az üdülési csekkeket az előbb említett hatóság bocsájtja ki és csak akkor érvényesek, ha tartalmazzák:
– Az üdülési csekk kibocsájtójának a nevét és azonosításához szükséges adatokat;
– Az üdülési csekk névleges (nominal) értékét;
– A munkaadó nevét és azonosításához szükséges adatokat;
– Az üdülési csekk használatára jogosult alkalmazott nevét, keresztnevét, személyi kódszámát (cod numeric personal),
– Megfelelő helyett a társult egység bélyegzőjének és annak a periódusnak a beírására, amikor a üdülési csekket használták;
– Azt a rendelkezést miszerint tilos a társult egységnek, hogy az üdülési csekkfelhasználójának készpénzben visszafizessen egy esetleges, az üdülési csekk értéke és a szolgáltatás ellenértéke közötti összeget. Amennyiben a szolgáltatás értéke nagyobb, mint az üdülési csekké, a különbözetet az üdülési csekkfelhasználójának kell kifizetnie;
– Milyen időszakra használható az üdülési csekk.
Az üdülési csekk arra az évre érvényes mikor kibocsátották. Az üdülési csekk nominális értéke lehet 10, 20, 30, 40 és 50 lej. A társult egységeknek az üdülési csekk alapján adott szolgáltatások értékét az Országos Turisztikai Hatóság fizeti ki. A törvény kihágásnak tekinti és 1.000 lejtől 5.000 lejig terjedő büntetéssel sújtja azokat a társult egységeket, amelyek elfogadnak üdülési csekket más személytől mint az azon megnevezett felhasználótól.