Elemzés: Korodi Attila az egyik legjobb miniszter

Hét olyan miniszter 100 napos tevékenységét elemezte a Romanian Business Leaders alapítvány, akiknek tevékenysége jelentős hatással volt az ország gazdasági életére. Tanulmányuk szerint Korodi Attila nagyon jól teljesített.

Az alapítvány szakértői a tárcavezetők 2014 márciusa és júniusa közötti tevékenységét értékelték felmérésükben. Végső következtetésük így összegezhető: jóllehet Románia gazdasága az idei esztendőben 3,8 százalékos gyarapodást ért el, a miniszterek tevékenysége korántsem volt kielégítő.

Ioana Petrescu a legjobb

Az elemzésnek megfelelően a legjobb teljesítményt a vizsgált időszakban Ioana Petrescu pénzügyminiszter érte el. Érdemeként hozták el, hogy igen nyitottnak bizonyult az üzleti partnerekkel való tárgyalások iránt, az 1989 után időszak második legjobb tárcavezetőjének tartották, Mihai Tănăsescu után.

Ioana Petrescu könnyítéseket hozott az újraberuházott profit esetében, lemondott több adóról és illetékről, amivel jelentősen megjavította az üzleti légkört, intézkedett a társadalombiztosítási adók csökkentéséért, ami a romániai versenyképesség legfőbb ösztönzőjének bizonyulhat az egységes adórendszer bevezetését követően.

Hiányosságaként rótták fel azonban az „oszlopadó” bevezetését. Minisztériumában sok még az olyan tisztségviselő, aki képtelen gyakorlatba ültethető pénzügyi intézkedéseket hozni. Nem tett eleget az adóhivatal tevékenységének javítása érdekében, aminek következtében még mindig nagy hiányosságok mutatkoznak meg az adók és illetékek begyűjtésében, és az ő számlájára írják azt is, hogy még mindig nem módosították az Adótörvénykönyvet, amelynek igen sok cikkelye pontatlan és sokféleképpen értelmezhető.

A hét miniszter közül a második helyet Răzvan Nicolescu energiaügyi miniszter foglalja el. Erénye az, hogy megértette az ágazat európai politikáját, amelyet Romániában igen pragmatikusan és hatékonyan érvényesít. Emellett hozzálátott ahhoz, hogy kidolgozzák Románia energetikai stratégiáját és alkalmazza a tárcája alárendeltségébe tartozó állami vállalatok testületi vezetését, mint például a Nukleáris Tevékenység Közhasznú Társasága esetében is tette. Ugyanakkor minisztériumába számos fiatal, tehetséges kádert alkalmazott.

Adós azonban még azzal, hogy kidolgozza a különféle energiatípusok támogatási rendszerét. Nem hozott még döntést a stratégiailag fontos energetikai programok – mint például a tarnicai vízierőmű, a cernavodai atomerőmű 3. és 4. reaktorának megépítése – jövedelmezőségét illetően, de nem határozott az olténiai lignitbányák tevékenységének pontos méretezéséről, és nem ért el haladást a vajdahunyadi energetikai komplexum szerkezetváltásának tekintetében sem.

Korod Attila dobogós

A Romanian Business Leaders alapítvány felmérése szerint a harmadik legjobban teljesítő miniszter Korodi Attila, aki immár harmadszorra került a tárca élére. A szakértők elemzése alapján Korodi tevékenysége során a Romániát foglalkoztató, valós környezetvédelmi kérdésekre összpontosított, annak idején sokat tett az Európai Unió felvételi kritériumainak teljesítéséért, illetve e vállalások betartásáért.

Erénye az is, hogy hallgat a tárcájában lévő szakemberek véleményére. Ugyanakkor világos álláspontra helyezkedett Verespatak kérdésében, az ügyben meghallgatta az érintett feleket, a helyi lakosságot, az ipari képviselőket, a civil társadalmat, a Román Akadémiát. Jelentős erőfeszítéseket tesz a hulladékok problémájának megoldásáért, és folytatja a környezetvédelmi beruházásokat. Tárcája jelentősen hozzájárul a klímaváltozási stratégia megvalósításához, és viszonylag kielégítően hívja le az európai pénzalapokat is. Korodi Attila minisztersége alatt jól gazdálkodnak a környezetvédelmi alappal is.

A tárcavezető viszont még nem alakított ki határozott álláspontot a palagáz-kitermelés tekintetében, és keveset tett a lakossági hulladékok kérdésének megoldásáért, amivel veszélyezteti, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Románia ellen. Korodi Attilának róják fel azt is, hogy a környezetvédelem terén a helyi hatóságok nem intézkednek határozottan.

Fiatalos lendület, nehéz feladatok 

A kis- és középvállalatok, az üzleti légkör, az idegenforgalom és a turisztika tárcáját vezető Florin Jianu nagy érdeme, hogy fiatalos lendületet vitt be a minisztérium munkájába, sikerorientált fiatal szakemberekkel vette körül magát. Sikere azon múlhat, hogy mennyire lesz képes megfelelő stratégiát kialakítani a romániai vállalkozások számára. Dicséretet érdemelt viszont az, hogy dolgozik a kis- és középvállalkozások tevékenységét szabályozó kormánystratégián, amelyet pontosnak és szabatosnak képzel el. Egyben azon van, hogy az általa vezetett tárca pragmatikusan viszonyuljon a romániai valóságokhoz.

Sajnos, hiányos ismeretekkel rendelkezik az idegenforgalom tekintetében, egyben pedig a „kormányajándékok” – állami segély, a minimis támogatás – híve, ami ellentmond a versenyszellemnek. A kis- és középvállalatok tevékenységét szabályozó törvény kidolgozása ugyan nagy előrelépést jelent, de hiányossága az, hogy nem szabályozza az állami és magánvállalkozói partnerséget, ami pedig nagy segítséget jelenthetne e vállalkozások számára.

A gazdasági minisztérium élén álló Constantin Niţă korábban az energetikai tárca vezetőjeként ténykedett. Most nehéz feladata előtt áll: privatizálnia kell az immár két év óta fizetésképtelen Oltchimet illetve a védelmi iparág egységeit. Ugyanakkor lényeggel kellene megtöltenie a nagyon szépen hangzó, de egyelőre tartalmatlan újraiparosítási stratégiát is, az üzleti környezet pedig a párbeszéd javulását várja a minisztériumtól.

A tárcavezető érdeme az, hogy elvi beruházási megállapodásokat kötött néhány kínai céggel, elsősorban az energetikai szektorban, ám nem sikerült megoldást találnia az Oltchim – és a céghez tartozó petrolkémiai komplexum, az Arpechim – privatizációja esetében. Egyáltalán, az energetikai szektorban igen lassú a magánosítási folyamat, a vállalatok megjelenése a tőzsdén. A kínai vállalatokkal megkötött elvi megállapodásokat leszámítva, a tárcavezető jóformán semmit sem tett más beruházók bevonzásáért. Az ásványi erőforrások esetében még mindig nem módosították a bányaipari törvényt, amelynek világosabbá kellene tennie a romániai ásványi erőforrások kihasználási módját, a tárcának pedig az eddiginél sokkal jobban kellene támogatnia a román termékek és szolgáltatások exportját.

A leggyengébb tárcavezetők

A Munkaügyi miniszter, Rovana Plumb tevékenységével három üzletember közül kettő elégedetlen, a tárcavezető népszerűtlensége tehát eléri a 66 százalékot. Azt mindenképpen érdemének lehet betudni, hogy megemelte 234 ezer nyugdíjas jövedelmét, intézkedésének eredményeként a nyugdíjak átlagosan 63 lejjel emelkedtek. A minimis-renszer alkalmazásával hozzájárult a munkanélküliség csökkentéséhez a fiatalok sorában. Hiányosságai közé tartozik az, hogy bár a nyugdíjpénztárnál bevezette az elektronikus szolgáltatásokat, ám a rendszer működése korántsem tökéletes, ugyanakkor pedig nincs kikristályosodott álláspontja a társadalombiztosítási adó csökkentése tekintetében. Rovana Plumbnak többet kellene tennie az üzleti világgal folytatott párbeszédért is.

A leggyengébben teljesítő miniszter Dan Şova közlekedési tárcavezető volt. Tevékenységét a határozatlanság, a bizonytalanság jellemezte, megvalósíthatatlan ígéreteket tett, nem folytatott tényleges párbeszédet az üzleti világgal. Dan Şova teljesen tapasztalatlan volt a közlekedés témájában, és nem volt képes kellő tudással rendelkező szakembereket maga köré gyűjteni. Érdemeként csak azt lehet betudni, hogy elindította az autópályák újabb szakaszainak hatástanulmányait, illetve a Szászsebes-Torda közötti sztráda építését.

 

Kimaradt?