Románia Európa-ügyi Minisztériumának tárcavezetője január elsejétől kezdve igencsak jól fizetett állásba kerül: az Európai Számvevőszék egyik tagja lesz – bár ezt egyelőre ellenezte az Európai Parlament számvevő bizottsága. Leonard Orban azonban siralmas örökséget hagy maga után: alig tíz százalékát sikerült lehívni a célul kitűzött uniós pézenknek.

Tíz százalék

Pénzügyi szakértők Leonard Orban sikerének csak örülnének: a romániai tárcavezető, akinek tevékenységét Emil Boc, Mihai Razvan Ungureanu és Victor Ponta miniszterelnökök igencsak nagyra értékelték, voltaképpen siralmas örökséget hagy maga után.

Románia Európa-ügyi minisztere ugyanis, tárcája átvételekor még az idei esztendőre hat milliárd euró uniós pénz lehívását ígérte.

Ez az összeg, bár még mindig nem túl nagy a Románia számára fenntartott Európai Uniós pénzekhez képest, ám mégis jelentős haladást jelentett volna, hiszen meghatszorozta volna a tavalyelőtt lehívott brüsszeli összegeket. A szakminiszter a kohéziós alapokból 3,5 milliárd, a mezőgazdasághoz kerülő pénzekből pedig 2,5 milliárd eurót helyezett kilátásba, egyebek között azzal is, hogy – mint mondta – útját állja majd a bürokráciának és a korrupciónak (egyébként 2007. évi uniós tagságát követően Románia a 2017-2014-re rendelkezésére álló, 19,4 milliárd lejes kohéziós alapokból mindössze 1,86 milliárd eurót vett fel ). Egyben az is kifejtette, hogy a gazdasági-pénzügyi válság évei alatt Románia számára igencsak költséges lenne a nemzetközi pénzpiacokról alapokat lehívni, így még inkább szükség lenne az uniós pénzekre.

Ez a feladat pedig éppen Leonard Orban Európa-ügyi miniszter egyik fő célja kellett volna hogy legyen. A tárcavezető elméleti fejtegetéseitől a gyakorlatig azonban meglehetősen távoli volt az út. Románia idén alig tíz százalékát hívta le az általa megjelölt összegnek. A legutóbbi elemzések szerint pedig az ütem továbbra sem gyorsult: augusztusban júliushoz képest mindössze 0,02 százalékát sikerült elkölteni a brüsszeli pénzeknek. Igaz, az unió egyelőre le is állította Románia számára programjainak a zömét – éppen a nehézkes lehívás miatt.

Leonard Orban európaiügyi miniszter tisztsége átvételekor, egy évvel ezelőtt, szintén bőkezű volt az ígéretekben: szavai szerint az Európai Unió Romániának járó strukturális összegeiből négymilliárd eurót hívnak majd le, különben benyújtja becsületbeli lemondását. A négymilliárdból 1,86 milliárd lett – ám a tárcavezető távozása elmaradt.

Uniós pénzek sírásója?

Az idei évre megígért hatmilliárd euró lehívása teljességgel képtelenség. A gazdasági-pénzügyi válság idején Romániának elvileg minden egyes hónapban 500 millió eurót kellene elköltenie, ami a jelenlegi körülmények között elképzelhetetlen.

A Daily Business.ro erre maga is felhívta a figyelmet, pénzügyi szakértői rámutattak: az ország még az úgynevezett gazdasági dübörgés idején sem tudott ennyi pénzt projektekre forgatni. Leonard Orban, aki voltaképpen 2010 óta foglalkozik az uniós pénzek lehívásával – 2010-2011. között az EU-ügyek tanácsosa volt, 2011-től pedig mostanig európaiügyi miniszter, így három kormány alatt folytathatta tevékenységét –, voltaképpen semmit sem tett a brüsszeli pénzek romániai elköltéséért.

Mindebben természetesen a kormányok is felelősek, a leginkább bűnös azonban Leonard Orban, akinek egyetlen feladata a Romániának járó összegek hatékony projektekre történő fordítása lett volna. A Daily Business.ro szerint a szakminiszter maga lett az uniós pénzek elköltésének sírásója.

Hatszoros fizetést

Év végéig pedig immár semmit sem lehet tenni. Az uniós pénzek rossz felhasználása miatt az Európai Unió egyelőre év végéig – az ügyben indított vizsgálatok befejeződéséig – leállította Románia esetében a kifizetéseket. Romániának például idén augusztusban összesen 3,88 millió eurót sikerült lehívnia, ami nevetségesen kis összeg. Így aztán, ha az unió nem is zárolta volna az összegeket, Romániának semmiképpen sem sikerült volna elköltenie a Leonard Orban által megígért 6 milliárd eurót, hiszen a projektek elfogadásától azok kifizetéséig legalább 4-5 hónapnak kell eltelnie. Ehhez azonban megfelelő számú új projekttel kell az országnak rendelkeznie, ami Románia esetében korántsem áll így.

Leonard Orban pedig tovább tervez. Nemrégiben levélben fordult az Európai Bizottsághoz, amelyben kérte, 2013. január elsejétől háromszorozzák meg az európai pénzek elköltésével foglalkozó minisztériumokban a fizetéseket. Ami az adófizető nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy majd háromszorosan fizeti meg azok munkáját, akik semmit sem tettek az uniós pénzek lehívásáért.

Jöhet az új minisztérium

Az adó- és költségvetési törvénynek megfelelően létrehozott független hatóság, a Pénzügyi Tanács nemrégiben levélben figyelmeztette a kormányt arra, hogy az Európai Unió Romániának járó összegeinek lehívása kapcsán „a helyzet drámai", a kabinetnek pedig intézkednie kell, ha azt akarja, hogy Románia még megkaphassa a brüsszeli alapokat. „Az európai alapok lekötése lényeges az európai gazdasági-pénzügyi válság körülményei között. Ajánlott az európai alapok tényleges lehívásának évnegyedenkénti célokra történő felosztása, amit megkülönböztetett figyelemmel kell nyomon követni, hogy azonnal ki lehessen majd igazítani az esetleges tévedéseket" – inti a testület a kormányt, egyben emlékeztetve arra is, hogy nincs helye a tétova, sehova sem vezető intézkedéseknek.{loadposition otp}

Victor Ponta és kormánya pedig, a figyelmeztetés ellenére, ismét alakítani akar majd egy intézményt – ami a legjobb módja problémák elodázásának. A kabinet javasolni fogja az Európai Alapok Minisztériumának létrehozását, amelynek fő feladata lesz az uniós pénzek menedzsmentjével foglalkozó intézetek tevékenységének egybehangolása (az már más kérdés, milyen kritériumok állapítják majd meg a tárcavezető „menedzsmenttel foglalkozó intézetek tevékenységének egybehangolását" célzó munkásságát).

Igaz, 2014-től majd egyetlen intézmény foglalkozik az uniós pénzek lehívásával – addig viszont kettő, így pedig a felelősség is megoszlik. Az államelnöki palota viszont másképpen gondolja, mint a kormány. Traian Basescu államfő az Európai Bizottság elnökével, Manuel Durao Barrosóval találkozva arra kérte vendégét, járja ki, hogy Románia esetében egy évvel kitolják az Európai Uniótól fölvett pénzek lehívását. Gazdasági szakértők azonban nem hiszik, hogy Bukarestnek sikerül elérnie a pénzek elköltésének meghosszabbítását.