Országos szinten összesen 844 első, második és harmadik díjat valamint dicsértet ítéltek oda az idei országos tantárgyversenyeken. Ebből hét jutott magyar iskolába járó tanulónak  (0,82%). Ez az eredmény nem tekinthető kimondottan jónak – írja elemzésében Murvai László oktatás minisztériumi tanácsos.

A Tanügyminisztérium honlapján (www.edu.ro) nemrég közzétették a 2014-es romániai országos tantárgyversenyek eredményeit. A versenyek román nyelven folytak, de a résztvevőknek lehetőséget biztosítottak arra, hogy azon a nyelven írjanak, amelyen az illető tantárgyat az iskolában tanulták. (Erre a kérdésre a későbbiek során még visszatérek.) Vizsgálódásom a négy közzétett szakterületre terjedt ki. Ezek a következők:

1. Tudományok (Ştiinţe)
2. Nyelv és Kommunikáció (Limbă şi Comunicare)
3. Ember és Társadalom (Om şi Societate)
4. Technológia (Tehnologii)

A közzétett adatok szerint a 2014-es évben négy szakterület keretein belül összesen 26 (huszonhat) tantárgyverseny döntő szakaszát rendezték meg. Azaz az iskolában tanult tantárgyak szinte mindenike, kivéve a művészeti ágazatot, konkrétan vagy áttételesen szerepelt ezeknek a versenyeknek a palettáján.

Országos szinten összesen  844 (nyolcszáznegyvennégy) első, második és harmadik díjat valamint dicsértet ítéltek oda. Ebből 7 (hét) jutott magyar iskolába járó tanulónak  (0,82%). A magyarul tanuló, díjazott tanulók neve a következő:

1. Fizika (Fizică)

Vészi Blanka, IX. osztály, Bolyai Elméleti Líceum, Marosvásárhely, Maros megye, Dicséret.

2. Matematika (Matematică)

Roth Apor, VI. osztály, Székely Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, Kovászna megye, Dicséret.

3. A megismerés világa az olvasmányélményekben – kisebbségi tagozat (Universul cunoaşterii prin lectura – secţia minorităţi)

Tőkés Emese VI. osztály, Tőkés Tímea VII. osztály, Aranyos-Egerbegy Általános iskola, Kolozs megye, I. díj.

Czenci Andrea V. osztály, Czenci Anita VI. osztály,  Szilágy-Panit Általános iskola, Szilágy megye, II. díj .

Fehér Kriszta, VII. osztály, Szilágy-Perecsen, Általános iskola, Kozma Hajnalka, VII. osztály, Szilágy-Panit, Általános iskola, Szilágy megye, II. díj. (Csapatverseny).

4. Nyelvészet (Lingvistică)

Rákóczi Rebeka, V. osztály, Csiky Gergely Főgimnázium, Arad, Arad megye, Dicséret.

5. Technológiai nevelés (Educaţie tehnologică)

Kanyó Kincső Emőke, V. osztály, Mikes Kelemen Elméleti Líceum Sepsiszentgyörgy, Kovászna megye, Dicséret.

A többi 21 (huszonegy) országos verseny keretében nem találtam magyarul tanuló díjazott diákot.

Megjegyzem, hogy néhány olyan magyar nevet- illetve magyar családnevet és román keresztnevet is találtam a díjazottak között, amelyek román iskolákhoz  kapcsolódnak/kapcsolódhatnak. De a román nyelven tanuló magyar gyerekek száma sem haladja meg a magyar nyelven tanulókét. Persze az sem bizonyos, hogy a nekem magyarnak tűnő nevek magyar nemzetiségű gyereket takarnak-e? Ennek kiderítését nem tartottam különösen fontosnak.

Ebből többek között az következik, hogy a magyar gyerekek esetében a díjak elnyerése nem csak a tanítási nyelvtől függ... Magyarán, nem ért el jobb eredményeket az a magyar gyerek, akit a jobb érvényesülés reményében román iskolába iratnak, mint a magyar iskolába járó.

Észrevételek

Ha abból indulunk ki, hogy a magyar iskolában szorgoskodó diákok az ország tanulóinak kb. az 5%-át teszik ki, akkor a 0,82%-os eredmény nem tekinthető kimondottan jónak. Még akkor sem, ha a művészeti ágazat versenyei (zene, képzőművészet), akár az előző években, most is javítanak  az arányon.

Ha azt próbálom  kideríteni, hogy mi ennek a gyenge eredménynek az okozója, elsősorban az  jut az eszembe, hogy a magyarul tanuló gyerekeket nem érdekli a román nyelvű tantárgyversenyeken való részvétel. A humán tárgyak esetében találunk is erre bizonyos enyhítő körülményeket, hiszen ezeknek  a versenyeknek a döntő szakaszaira olyan különleges képességekkel rendelkező tanulók jutnak el, akik az ismereteiket anyanyelvi kompetenciájukkal tudják megfejelni, a magyar gyerekek  nem-anyanyelvi ismereteivel szemben. Sakknyelven szólva, legalább egy bástya hátrányból indulnak. A reál tudományok esetében viszont a fenti érv is létjogosultságát veszti, mert az egzakt tudományok kevésbé nyelvhez kötöttek. Bár a líceumban a kivételes képességekkel rendelkező magyar gyerekek rendelkeznek/rendelkezhetnek a helytálláshoz szükséges román nyelvi ismeretekkel.

A másik ok, amely a magyar gyerekek ez irányú érdektelenségét magyarázza az lehet, hogy a magyar nyelven szervezett versenyek igen-igen kitöltik a tanulók szabad idejét.  Most eltekintek attól, hogy a sok versenyt számadatokkal is igazoljam, az elemitől a líceumig. (Akit az adatok érdekelnek, megtekintheti a szaktárca versenynaptárát.) Így a román nyelvű országos versenyekre a mi gyerekeinknek már fizikai idejük is kevés marad.  

Harmadik ok az a szomorú gyakorlat lehet, hogy a dolgozataikat néhány verseny keretében nem áll/állt módjukban azon a nyelven írni, amelyen az illető tantárgyat tanulták. Ez, sajnos, akkor is így van, ha mind a régi, mind az új, az érvényes szabályzó (O.M. nr. 3035/2012 privind Metodologia-cadru de organizare si desfasurare a competitiilor scolare. In: Monitorul Oficial, Partea I. nr. 69/27.01.2012) előírja, hogy a tételeket kérésre le kell fordítani (28-as cikkely), azt is, hogy a résztvevők dolgozataikat azon a nyelven írhatják, amelyen a tantárgyat tanulták (48-as cikkely).

Azt a sajnálatos tapasztalatot sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a magyar nyelven írott dolgozatokat a román nyelvű versenyeken nem minden esetben értékelik érdemeik szerint. A negatív példa mindig jobban megmarad, mint a pozitív.

Pedig azon a kialakult gyakorlaton, miszerint a magyar iskolás tanuló csak a magyar nyelvű versenyeken induljon, változtatni kellene, mert példának okáért, az iskolák országos besorolásához ezeken a versenyeken értékes pontokat lehet/lehetne szerezni. A pénzügyi vonzatokról már nem is szólok, mind a tanuló, mind a felkészítő tanár szempontjából. Röviden: érdemes foglalkozni a lehetőséggel, mert megéri.

Összefoglalás helyett

Summa summárum, az országos versenyekkel kapcsolatos, olvasható adatok eléggé figyelemfölkeltőek. És konkrétumok. Annál is inkább ekképpen könyvelhetjük el ezeket, mert kimondottan az erdélyi magyar nyelvű oktatásra vonatkozó eredmények - kézzel fogható adatok - teljes egészében, vagy majdnem teljes egészében hiányoznak. Akik a magyar nyelvű oktatás minőségét próbálják elemezni, emiatt teljesen-, vagy majdnem teljesen légüres térben mozognak.

Azért fogalmaztam így, mert az érettségiről például rendelkezésünkre állnak adatok. Ezeket igyekeztem vallatóra fogni (lásd erről legutóbb az Mi történik az érettség körül? című írást) . Amint kiderült, eredményeink sem nem jobbak sem nem rosszabbak az országos átlagnál.  Sajnos az országos versenyekről nem mondhatjuk el ugyanezt.