Magyarországon is élt egy "szakállas nő"

A világ teljesen megőrült – állítják mindazok, akik az Eurovízió dalfesztivál nyertese, a „szakállas nő”, Conchita Wurst miatt háborognak. Igen kevesen tudják, hogy a 19-20. században Magyarországon is élt egy "szakállas nő": ő volt Barcsy Szidónia bárónő.

Az Eurovízió dán szervezői a toleranciát hirdették meg az idei fesztivál központi témájaként, és a meleg büszkeséget hirdető szivárványszínű zászlók egész héten lengtek Koppenhága szerte, azonban Fehéroroszországban, Örményországban és Oroszországban sokan követelték, hogy a dalfesztivál közvetítésekor vagy takarják ki Conchita Wurstot a képernyőről, vagy ne közvetítsék az osztrák versenyző előadását.

Egy szakáll – nem a világ

A világ csakugyan megőrült – mondhatnánk, ha egy szakáll ekkora felháborodást tud kiváltani. Ráadásul Conchita Wurst nem is az egyedüli „szakállas nő” a világon, szakálla pedig nem is egészen valódi, hiszen némi kozmetikai segédlettel készült. Az Angliában élő Miriam 2008 óta növeszti a szakállát, de már évtizedek óta küzd súlyos hormonproblémájával. Az arcszőrzete kisfia születése után kezdett nőni.

Ám szakállas nőként már 100 évvel ezelőtt is meg lehetett hódítani a világot.  Igen kevesen tudják, hogy a 19-20. században Magyarországon is élt egy "szakállas nő": ő volt Barcsy Szidónia.

Barcsy Szidónia Pest-Budán született, 1866. május 1-jén. Semmi különös nem volt rajta, szép volt és bájos, s idővel igazán mutatós fiatal nővé cseperedett. Akadtak is udvarlói bőven – többek között báró Barcsy Antal lovaskapitány, akinek végül sikerült is elnyernie a kezét. Szidónia 19 éves volt, amikor világra hozta közös gyermeküket, Nicut. A nagy boldogság azonban sajnos nem tartott sokáig, a családi kalendárium szerint 1885 februárjában, pontosan 12 nappal a gyermek születése után ugyanis a fiatal báróné rémülten vette észre, hogy arcán szakáll kezd burjánzani. Nem engedhette, hogy ezt a férje is észrevegye, ezért nekiállt egyesével kihúzogatni a nem kívánatos szőrszálakat.

„Megélhetési” arcszőrzet

 
Egy ideig sikerült titokban tartania, milyen szerencsétlenség érte, ám aztán a szakálla olyan mértékben kezdett nőni és erősödni, hogy Antalnak is szemet, pontosabban kezet szúrt, amikor megsimogatta hitvese orcáját.

Az nem teljesen tiszta, hogyan fogadta Antal felesége szőrösödését, egyes írások szerint kiborult, más források viszont állítják, hogy ragaszkodott hozzá, Szidónia hagyja abba a borotválkozást. Ezek után ismét felhőtlenül boldog napok következhettek volna, ám feltűnt nekik, hogy a gyermekük túlságosan kicsi, s ezt aztán az orvos is megerősítette, sőt közölte a párral, hogy Nicu liliputi.

A bajok tovább gyarapodtak, ugyanis Antal üzleti számításai nem jöttek be, s elveszítette a vagyonát. Ebben a szorult helyzetben Szidónia különleges adottsága jelentette az egyetlen mentőövet a számukra. Vidékre mentek, és szenzációként – természetesen pénz fejében – mutogatták az egyébként még mindig csinosnak számító asszony hosszú szakállát. Itthon azonban kevesen voltak hajlandók fizetni az efféle látványosságért, úgyhogy miután a családnak sokat kellett nélkülöznie, elhatározták, hogy meghódítják Nyugat-Európát.

Barcsy Troupe

A sikerhez külföldön is kevés lett volna egy szakáll, de bárói ranggal kiegészülve már elegendő volt ahhoz, hogy megkeressék a napi betevőjüket. Időközben a kis Nicu 12 éves lett, s elkezdtek iránta is érdeklődni, sőt munkát kapott egy cirkuszban. A „Barcsy Troupe” néven turnézó család – Szidónia és a kis Nicu mellé a 180 kilós, 191 centi magas Antal is beszállt a buliba, mint Erőember – szépen összeszedte magát anyagilag. Beutazták Európát, majd átkeltek az Atlanti-óceánon, és letelepedtek Amerikában. Ott még nagyobb szenzációnak számított, hogy egy szakállas európai bárónénak liliputi fia van, ezért azonnal kaptak egy cirkuszi szerződést.

Idővel azonban Szidónia egyre kevésbé tudta lenyűgözni a közönséget, s kénytelen volt felhagyni a fellépésekkel. Ráadásul 1912-ben elhunyt a férje, így örömöt már csak az okozott számára, hogy a még mindig nagy népszerűségnek örvendő fiát időnként elkísérhette a cirkuszba. 1914-ben feleségül ment Nicu egyik kollégájához, „a leghosszabb hajú cherokee indiánhoz”, a Vad Indián művésznéven ismert lasszóvetőhöz, akivel boldogan élhettek volna, ha nem fogy el olyan nagyon hamar az Antaltól örökölt kicsike vagyon.

Szidónia kénytelen volt elfogadni egy régi cirkuszi ismerőse által számára felkínált állásajánlatot, s élete végéig, azaz 1925. október 19-éig, 59 éves koráig neki dolgozott. A feljegyzések szerint cukorbetegségben hunyt el.

Nicu Kansas-be költözött, és folytatta karrierjét. Egész életében elvárta, hogy felnőttként kezeljék, így amikor 91 éves korában eltávozott az élők sorából, végrendeletének megfelelően egy speciális, kifejezetten neki készített koporsóban, nem pedig gyerekkoporsóban helyezték végső nyugalomra.

Kimaradt?