Emberi petesejtekkel és a gyermektelen párok számára a megtermékenyített petét kihordó anyákkal látták el a feketepiacon Romániát és a nyugati országokat a temesvári Athena Hospital magánkórház szülészei és biológusai.

Egy petesejt – 300 euró

Románia legnagyobb magánkórháza a görög állampolgár, de Temesváron letelepedett Dzsatrasz Konsztantinosz tulajdonában van. A kórházat 2010-ben alapították, több mint 12 millió eurós beruházással. A kórházban szülészet és nőgyógyászat működik. Az 5000 négyzetméteren elterülő egészségügyi létesítményben 128 ágy van, évente 4000 sebészeti műtétet, illetve 5000 szülést vezethetnek itt le.

A kórház néhány orvosa nagyjából 300 eurót adtak a petesejtet adományozó nőknek, akik közül többen is romák voltak, de diáklányokat is beszerveztek az akcióba. Túl azon, hogy az emberi petesejtekkel való kereskedelmet tiltják a román törvények, fennállt az a veszély is, hogy mivel nem követték nyomon a petesejtből megszülető gyermek genetikai vonalát, olyan testvérek is születhettek, akik mit sem tudhattak egymásról.

A petesejtre nem egyszer a donor tudomása nélkül tettek szert. Elsősorban a szervezeten kívüli megtermékenyítésre érkező nők váltak célpontjaikká, akik, a petesejt begyűjtésekor nem sejthették, hány petesejtet vesz le tőlük az orvos. Ezeket később, a szándékuk nélkül donorrá vált nők tudomása nélkül, a feketepiacon eladták. Az „ingyen petesejtért” ráadásul a kórház orvosai még az orvosi beavatkozás jogcímén 4000 eurót is elkértek az in vitro megtermékenyítésre érkezett nőktől.

Adatbank

A megtermékenyített petesejtet kihordó anyákat elsősorban a szegénysorsú nők közül válogatták ki. Romániában nincs a petesejtet kihordó nőkre vonatkozó törvény. Román lapok megbízható forrásból tudni vélik, hogy a temesvári kórház orvosainak valóságos „adatbankjuk” volt a kihordó nőkről, amelyben több mint száz fiatal, többnyire 30 év alatti lány szerepelt. Voltak közöttük romániai, magyarországi és szlovákiai nők is. Ők elsősorban görögországi, norvégiai, magyarországi és németországi gazdag családok számára hordták ki a gyermeket, méghozzá az adott országban.

Az átvizsgált számítógépekben emellett az ügyészek további számos jelentkezőre bukkantak, ami viszont nem csodálható, mivel a kihordásért az orvosok legkevesebb 3000 eurót fizettek, de volt, amikor a „tarifa” elérte a 10 ezer eurót is. Ezt az összeget a külföldi családok gyermekeit kihordó nők számára úgymond „fenntartási költségekre” utalták ki. A havi 1000-1500 lej közötti pénz voltaképpen a „fizetésük” volt, amelynek nagy részét valóban a külföldi országokban való megélhetésre kellett költeniük.

Az ügyészek több tucat, in vitro megtermékenyítésen átesett anyát hallgattak meg, de számos hordozó anyát is Nagybánya, Kovászna, Râmnicu Vălcea, Craiova és más megyékben. A petesejtek kereskedelmét a tavalyi év tavaszán indították be a temesvári kórház orvosai. Az azóta eltelt időszakban több tucat gyermek született meg az „elcsent” petesejtekből.

A beszervezett közjegyző

Dzsatrasz Konsztantinosz szülészorvost és az ugyancsak görög származású Pappa Karikleia biológust a Terrorizmust és Szervezett Bűnözést  Kivizsgáló Igazgatóság azzal vádolta meg, hogy emberi petesejt csempészésére szakosodott szervezett bűnözőcsoportot szerveztek meg. A petesejtek kinyerésében Karikleia segédkezett.

A vádakat kiterjesztették a kórház két romániai alkalmazottjára is, Lavinia Stelea nőgyógyászra és Daniela Ciontu biológusra, valamint a donorokra és a kihordó anyákra is, akik részt vállaltak a petesejt csempészésben. Az ügyészek feltárták, hogy a kórházban az in vitro műtetek esetében csak egyszerű formanyomtatványokat tölttettek ki a donorokkal illetve a kihordó anyákkal.

A kórház orvosai az „üzletbe” beszállt közjegyzőkhöz irányították az érintetteket, ahol elkészültek az iratok, amely szerint mind a donorok, mind pedig a kihordó anyák vállalták, hogy nincs semmiféle anyagi követelésük, a kihordó anyák pedig az is írásba adták, hogy szintén követelés nélkül átadják a megszületett gyermeket a jogosult szülőpárnak.

Utóbbiak úgyszintén közjegyzői nyilatkozatban szögezték le, hogy egyetértettek a kihordó anya személyével, és a megszületett gyermeket pedig saját gyermekükként ismerték el.  Az érintett közjegyzők közül néhányat már kihallgattak az ügyészek. A kihallgatások egyébként nehézkesen folynak, a két görög vádlott nem tud jól románul.

Kitalált betegek

A temesvári Athena Hospital egyébként már tavaly is felhívta magára a bűnüldöző szervek figyelmét, amikor is az itteni orvosok és asszisztensek fiktív beutalásokat eszközöltek, annak érdekében, hogy megkaphassák fizetésüket. A temesvári bíróság mellett működő ügyészek, a Román Hírszerző Szolgálat segítségével 2013 őszén már több mint 500 „kitalált betegről” tudtak. Az orvosok már 2012 óta felvették a „kezelésükért” járó összeget a Temes megyei egészségbiztosítási pénztártól.

A „kitalált betegek” személyi adatainak megszerzése érdekében a kórház orvosai 2012-ben és 2013-ban ingyenes kivizsgálásokat hirdettek, az akciót elsősorban a kisjövedelmű emberek sorában népszerűsítették. Az ingyenes kivizsgálásra jelentkezőknek csak a személyi igazolványukat kellett magukkal vinniük a kórházba, amelyről a személyzet lemásolta az adatokat. Ezekből az adatokból születtek meg aztán a „kitalált betegek”.