A rendkívül csapadékos tavasz nyomán tetőzik a Duna: Romániában Gruia, Calafat, Bechet, Corabia, Turnu Mâgurele, Zimnicea és Giurgiu magasságában 4-84 centiméterrel haladta meg az árszintet. A folyam idei áradása legalább két hétig tart, a legmagasabb vízszintet vasárnapra várják.

A folyam az utóbbi időben többször is gondot okozott Romániában. A Román Vízügyi Hatóság (ANA) adatai szerint a kilencvenes évek óta a Dunán több jelentős árhullám is levonult Románia területén. Az egyik legnagyobb áradásra 1998 januárjában került sor, Sulina térségében. Az árhullám három napig tetőzött.

A legnagyobb rombolást a folyam 2006-ban végezte, az okozott károk, a hatóságok felmérése szerint, elérték a 340 millió eurót. Ekkor 1100 négyzetkilométernyi terület került víz alá a folyam mentén. A Dunán az árhullám idején másodpercenként 15 800 köbméter zúdult alá. Akkor vízmennyiséget 111 éve nem mértek. Számos gát összeomlott, 17 600 hektár szántóföldet öntött el a víz. A hatalmas víztömeg miatt a gátakon több rést is nyitottak, ezzel további csaknem 52 ezer hektárnyi területet öntve el.

A 2006. évi dunai árvíz alkalmával 3000 lakást és 16 000 gazdasági létesítményt, más építményeket sodort el a víz. Románia egyébként egy év múlva lett az Európai Unió tagja, katasztrofális struktúrával: több mint 201 ezer gazdaság és csaknem 4100 intézmény székhelye árvízveszélyes övezetben volt, amint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium adataiból kiderült.

Történelmi rekordok

A következő nagy árvízre 2010-ben került sor a Duna mentén. Ekkor a víz történelmi rekordokat döntött Brăilánál, Galacnál és Feteşti-nél. Brăilánál 15, Galacnál 11 és Feteşti-nél 12 centiméterrel lépte túl az addig jegyzett legmagasabb szintet. A folyamon másodpercenként 13 300 ezer köbméter víz zúdult le. A Duna Zimniceánál 740 centiméteres szintet ért el, ami 1,4 méterrel volt magasabb az árszintnél. De 640 centiméterrel – 77 centiméterrel az árszint fölött – tetőzött Giurgiunál, 630 centimétert ért el Oltenitánál, 83 centiméterrel meghaladva az árszintet.

Több mint 12 ezer kitelepített kényszerült sátrakban, vagy a szabad ég alatt lakni. Az árvíz nyomán több helyről jeleztek komoly földcsuszamlásokat, amelyek következtében például a Gorj megyei Seciurile falut teljes egészében el kellett költöztetni. Az árvíz 12 megye 129 települését érintette, 35 négyzetkilométernyi föld került víz alá.

A Dunán ismét veszedelmes árhullám vonult le tavaly is. Több település, város került víz alá, közöttük Galac is, ahol 227 ház ment tönkre, az infrastruktúrában pedig több mint 7 millió lejes károk keletkeztek.

Budapest: 891 centiméter

A 2013. évi árvíz egyébként nem Romániát, hanem elsősorban Magyarországot érintette. A Duna bajor és osztrák vízgyűjtőin 2013. május 30. és június 3. között nagymennyiségű csapadék hullott, melynek következtében a Duna felső szakaszán régóta nem tapasztalt áradás indult el. A levonuló árhullám a magyarországi szakasz legnagyobb részén rekord vízállásokat eredményezett, új „legnagyobb víz” (LNV) értékek születtek. 

Budapestnél 891 cm-el tetőzött a Duna június 9-én 20 órától 10-én hajnali 3 óráig. Ez a vízmagasság 31 cm-el volt magasabb, mint az eddigi legnagyobb vízállás, amit a 2006-os tavaszi, áprilisi árhullám során mértek. Egészen Bajáig alakultak ki LNV-t meghaladó vízállások, Mohácsnál a vízmagasság azonban csak közelítette az 1965-s értéket. Az árhullám június 14-én éjszaka hagyta el Magyarországot.

Szekérrel át a Dunán

A Duna általában a tavaszi és nyári időszakokban tetőz, az árhullámok általában áprilisban és májusban várhatók. Kivételes helyzetben azonban a Duna decemberben és januárban, illetve a nyár végi időszakban, augusztusban, szeptemberben is veszélyes lehet.

Az illetékes hatóságok teljes mértékben tisztában vannak a „megvadult Duna” veszélyeivel, a folyamvédelmi munkák azonban csak igen lassan haladnak. A Duna román partvidékén a gátrendszerek együttes hossza alig 1100 kilométer, ami 380 ezer hektár föld védelmét biztosítja.

Igaz, olyan eset is volt, hogy az utóbbi évek száraz és csapadékmentes nyarai alkalmával a Duna szintje jelentősen csökkent. 2011-ben például a folyamon megbénult a hajózás, a romániai szakaszon közel 300 hajó rostokol, jelentős veszteségeket okozva üzemeltetőinek, de rakományaikra várakozó ügyfeleknek is.

A Duna vízhozama az ilyenkor szokásos átlagos másodpercenkénti 3800 köbméter helyett alig érte el a 2500 köbmétert, a folyam jóformán patakká változott. Ez alig valamivel több a 2003. évi 1600 köbméteres másodpercenkénti vízhozamnál, ami az utóbbi félévszázad legalacsonyabb szintje volt. Ekkor akár szekérrel is át lehetett hajtani a folyam legalsó romániai szakaszán.