Mintegy 12 ezer bentlakáshelyet biztosítanak a kolozsvári állami egyetemek a hallgatóiknak, ám a város felsőoktatási intézményeiben közel 72 ezer hallgató tanul. A többszörös költségek ellenére sokan szívesebben döntenek az albérlet mellett, így számukra ismeretlen marad a bentlakás sokak által kedvelt „nagycsaládos” élete. Megnéztük az árakat.

A „szalmakrumpli-sláger”

„A bentlakásban mindig jól működik a társasági élet, sok ember van, évente új arcok jelennek meg, ott vannak a régiek is, jó a hangulat, nagyon össze lehet szokni” – nyilatkozta a maszol.ro-nak Székely Áron, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) volt diákja, aki több év bentlakásban töltött év után, tanulmányai befejeztével idén költözött először kintlakásba. Hozzátette: a közös konyhában a fiúk is gyakran főznek, akad, aki a szalmakrumpli-sláger mellett egyebeket is el tud készíteni, de a hangulat, az egyedi.

„Ami nagyon a bentlakás mellett szól, hogy ötször olcsóbb az albérletnél, nincs szomszéd néni, aki minden zaj miatt átkopog, s aki miatt lábujjhegyen kell járni” - részletezte az előnyöket a volt diák.

A bentlakás hátrányairól elmondta: néha sok az öt ember egy szobában, a programok egymásra csúsznak, van, aki aludna, más éppen zenét hallgatna vagy telefonálna. Arra a kérdésre, hogy szerinte miért választják többen az albérletet, Székely Áron elmondta: sokan félnek attól, hogy milyen szobatársakkal kerülnek össze, esetleg nem tudnak majd aludni, tanulni. Emellett a kényelemnek is nagy szerepe van, mert a saját konyhát és fürdőszobát nem könnyű közösre cserélni, és a szobát négy másik emberrel megosztani.

„Az viszont mese, hogy a bentlakásban nem lehet tanulni, a közös tanulószobában csend van és senki sem zavar. A bentlakás és az albérlet is jó, mindkettőnek különböző életszakaszokban meg van a maga ideje” – összegezte a kintlakó.

Szabályok és kompromisszumok

Virág Ibolya harmadéves BBTE-s bölcsészkarhallgató több éves tapasztalat után pozitívan vélekedik a bentlakásról. Az ott zajló közösségi életről elmondta: személye válogatja, hogy ki érzi jól vagy rosszul magát a bentlakásban, többnyire azon múlik, hogy ki mennyire képes alkalmazkodni és kompromisszumokat kötni.

„A szobákban néha vannak nézeteltérések, de ha még a legelején a szobatársak saját szabályzatot állítanak fel, és ehhez mind tartják magukat, kevés az esélye annak, hogy rossz legyen a hangulat” – magyarázta a végzős diáklány.

Kifejtette: a hallgatók többnyire már bejelentkezéskor csoportokba verődnek és közösen kérik a szobát, az első éveseknél pedig ez általában úgy működik, hogy az azonos karon lévők próbálnak egy helyre kerüli, ők az év folyamán legtöbbször összeszoknak, és együtt laknak az egyetem elvégzéséig.

„Nagyon szoros barátságok kötődnek, az ismerősök általában a főzést is közösen oldják meg. Mivel az edényeket otthonról kell hozni, mindenki hozzájárul valamivel a konyhafelszereléshez, amit aztán közösen használnak” – magyarázta Ibolya. Hangsúlyozta: a közös helyiségek – mosdók, konyha – tisztasága csakis a lakókon múlik, a bentlakás takarítószemélyzete jól végzi a dolgát.

 „Gondot a közös szobákban a szekrények jelentenek, ugyanis a plafonig érnek, és annak a lakónak, aki utoljára foglalja el a helyét, általában csak a felső polcok jutnak” - fogalmazott a diáklány.

Kérdésünkre, a diákok áruba bocsátják-e a bentlakáshelyeket, Ibolya elmondta: csak hallásból tud ilyen esetről, amikor valaki albérletbe költözött, és 50 euróért átadta valaki másnak a helyét, de ezt veszélyesnek tartja, ugyanis ellenőrizhetik, ha az arra jogosult személy lakik a szobában.

„A bentlakás olyan szempontból biztonságos, hogy csak 7-23 óra között jöhetnek látogatók, a kapusok pedig többnyire mindenkit igazoltatnak, a környéken pedig gyakran járőröznek a rendőrök” – mutatott rá a hallgató. Elsőévesként számára az volt a legnehezebb, hogy a kertes házból, a nagy udvarból bekerült egy „konzerves dobozba”.

Ötezer bentlakásos hely a BBTE-n

Az egyetem 44 ezer diákja közül közel ötezren kapnak bentlakást – közölte Laura Irimieş,  a legnagyobb kolozsvári felsőoktatási intézmény, a BBTE szóvivője. Tájékoztatása szerint a bentlakásban a havi díj diákonként 80-220 lej között változik, annak függvényében, hogy milyenek a körülmények, hány ágy van a szobában.

A BBTE vezetősége tervek szerint idén 6 év óta először 20 lejjel megemeli a bentlakásszobák árát, mint mondják, erre azért van szükség, mert megdrágultak a fenntartási költségek. Az egyetem bentlakásos diákjai számára internet-elérhetőséget is biztosít, a közgazdaság karon a szobákat saját fürdőszobával és hűtőszekrénnyel is ellátták, valamennyi emeleten edényekkel felszerelt közös konyha is van. 

A kolozsvári Műszaki Egyetemen (UTCN) alap- és mesterképzésén mintegy 14 ezer diák tanul, bentlakást 4300 hallgató számára tudnak biztosítani, két kampuszban, 7 épületben. Az árak nem változtak tavalyhoz képest, egy helyért a korszerűsített szobákban havi 155 lejt kell kifizetni, egy régi típusú szobában 110 lej az illeték – államilag támogatott helyen lévő diákoknak. A fizetős helyen lévő hallgatók költsége a körülmények függvényében 150-220 lej között változik – ismertette Daniel Sârb egyetemi szóvivő.

A kolozsvári Iuliu Haţieganu Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen (UMF) 1600 bentlakáshely áll a diákok rendelkezésére 7 épületben, a 8-ik ugyanis felújítás alatt áll, tervek szerint a munkálatokat 2013 februárjára fejezik be. Az UMF árai tavalyhoz képest változatlanok maradtak, egy diák számára a havi költségek 110-250 lej között mozognak a szobai körülmények függvényében.  “Az áraink 110 lejtől kezdődnek, abban az esetben ha négyágyas szobáról és közös fürdőről van szó, illetve 250 lej az illeték egy olyan kétágyas szoba esetében, amelynek saját fürdőszobája van” – részletezte Ioana Bune szóvivő.

A Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetemen (USAMV) 6500 hallgató számára, mintegy 1000 bentlakáshelyet biztosítanak négy épületben, emeletenként közös fürdővel, négyágyas szobákban. Adria Oros, az egyetem rektorhelyettese elmondta: az árak egyelőre 150-170 lej közöttiek, de emelkedhetnek, ugyanis a költségvetés átvizsgálását tervezik. Az USAMV bentlakásaiban a diákoknak wireless internetezési lehetőséget biztosítanak.

A legkisebb kolozsvári állami felsőoktatási intézményben, a Képzőművészeti és Formatervezői Egyetemen (UAD) 1100 diák tanul és 130 bentlakáshelyet tartanak fent. Egy diák számára a havi költség 250 lejbe kerül, a tavalyi évhez hasonlóan. Az egyik bentlakásban (az Albac utcában) emeletenként egy olyan egység van, ahol mosógépet és konyhát tartanak fent, a mosdók közösek, a szobákban wireless internet van. A másik bentlakásban a szobáknak saját fürdőszobájuk van, valamint arra is lehetőség nyílik, hogy a diákok ott főzhessenek – magyarázta Gabriela Rostaş, az UAD szóvivője. 

Kolozsváron magánbentlakások is működnek, ahol egy négyágyas, külön fürdőszobás lakrész havi ára személyenként 350 lej.

Sokan választják az albérletet

Az állami egyetemek képviselői szerint igen magas azoknak a diákoknak a száma, akik az albérletet választják a bentlakás helyett. Sokat képesek áldozni azért, hogy saját szobájuk, intim környezetük legyen.

Kolozsváron egy garzonlakás havi bérlési díja 100-200 euró között változik, a kétszobás lakások ára 180-210 euró, míg a háromszobásak havi 300-450 euróba kerülhetnek felszereltségük és elhelyezkedésük függvényében.

A diákok elszállásolása a bentlakásokban szeptember 25-én kezdődik.