„Aki emberi életre, az emberi méltóságra tör, az Isten legnagyobb ajándékát semmisíti meg. Ezt meg kell tanítanunk gyermekeinknek otthon és az iskolákban, ezt el kell mondanunk minden nap” – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes Gyergyószentmiklóson.

A székelyföldi városban pénteken a Vaskertes iskolában emlékeztek arra a közel ezer Gyergyó-vidéki zsidóra, akiket 1944 májusában deportáltak az Auschwitz-i és Birkenau-i haláltáborokba. Kelemen Hunor beszédében kiemelte, a holokauszt áldozataira emlékezve el kell gondolkodnunk az emberiség legfontosabb értékeiről: az emberi életről, az emberi méltóságról, az emberi szabadságról, az egyéni és kollektív felelősségről, illetve a szolidaritásról – és ha a hetven évvel ezelőtti eseményekre gondolunk, a szolidaritás hiányáról is.

A politikus beszédében kihangsúlyozta, szabad csak akkor lehet az ember, ha a körülötte élők is szabadok. És bár az egyéni, és kollektív felelősségről sokat lehet beszélni, nem biztos, hogy a XXI. századi ember valóban megérti: miként történhetett meg, hogy emberek millióit gettóba zártak, haláltáborba küldtek, csak azért, mert zsidók voltak, mert más nyelvet beszéltek.

„Bármekkora empátiával is rendelkezzünk, nem biztos, hogy bele tudjuk élni magunkat azoknak a gyerekeknek a helyzetébe, akik a marhavagonokban ültek, nem tudva, hogy a halálvonat a munkatáborba szállítja őket. Nem biztos, hogy meg tudjuk érteni. De azt biztosan állíthatjuk, hogy minden többség kollektív módon felelős azért, ami a vele együtt élő kisebbséggel történik. Ez is a XX. század üzenete számunkra, a XXI. század számára. Nekünk kötelességünk arról gondoskodni, hogy éberen tartsuk a kollektív memóriát azért, hogy a történelem kereke ne forogjon visszafele, hogy ilyen tragédiák ne történhessenek meg” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor szerint a szolidaritás hiánya hetven évvel ezelőtt egyértelműen megmutatkozott, amikor százezrek, milliók nézték végig a zsidók deportálását. A kivételek között azonban ott volt Erdélyben Márton Áron püspök, aki szolidáris volt: kiállt a zsidókért, felelősséget tanúsított irántuk, és példamutatóan járt el a legnehezebb időkben is.

„Az itt élő székely emberek, a helyi közösség szegényebb lett amiatt, hogy közel ezer Gyergyó-vidéki magyar zsidót deportáltak, mert eltűnt egy olyan közösség, amely nyelvében, vallásában más volt, de amely gazdagabbá tette régiónkat” - hangsúlyozta a szövetségi elnök.  Hozzátette, a veszteségeink számbavételére azért is van nagy szükség, hogy ne felejtsük el mindazt, ami történt, mert az emberiség nem engedheti meg magának, hogy megismétlődjenek a huszadik század tragédiái. 

„Ma Európa Napját ünnepeljük. Európának a világ két nagy égéséből, az első és a második világháborúból kellett megtanulnia, hogy az emberi élet a legfontosabb érték. Akkor, amikor az 50-es években megalakult a Szén- és Acélközösség, ami a mai Európai Unió alapjait jelentette, az emberek megismerhették, megtapasztalhatták a biztonságot, a békét, és a viszonylagos jólétet. Ez a legfontosabb: erőfeszítést tenni azért, hogy semmiképp ne ismétlődhessen meg az, ami a XX. században történt, hogy minden egyes ember, minden egyes közösség békében, biztonságban élhessen, és a viszonylagos jólétet biztosítani lehessen számára. Ezt csak együtt lehet, minden egyes európai módon gondolkodó emberrel”- mondta Kelemen Hunor.

A holokauszt 70. évfordulója alkalmából Észak-Erdély 12 településén tartanak megemlékezéseket a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének (RZSHSZ) szervezésében. Sepsiszentgyörgy után az országos eseménysorozat második állomásaként tartották meg a gyergyószentmiklósi megemlékezés-sorozatot.