Kétnapos tanácskozást követően környezetvédelmi együttműködésről írtak alá közös nyilatkozatot a Visegrád Csoport, valamint Románia, Bulgária és Horvátország környezetvédelmi miniszterei május 8-án – tájékoztatott Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, aki Románia képviseletében vett részt a találkozón.

A május 7-8. közötti időszakban Budapesten zajlott találkozó főbb témái az Európai Unió levegőtisztaság-védelmi javaslatcsomagja, a 2020–2030-as időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret, valamint a biodiverzitás voltak.  A jelenlevő országok egyetértettek abban, hogy a fent említett csomagok, javaslatok előkészítésében részükről egységes álláspontra van szükség.

A levegőtisztaság-védelmi csomagot 2013-ban fogadta el az Európai Bizottság, jelenleg az Európa Tanács vitázik fölötte. „A környezetvédelem alapja, hogy ismerjük, illetve szabályozzuk a levegőbe kibocsájtott szennyező anyagokat. Ezért Románia támogatja az EU minden olyan törekvését, amely lehetőséget teremt a levegő tisztaságának hosszú távú védelmére” – fogalmazott Korodi Attila felszólalásában, majd hozzátette: „Az üvegházhatást kiváltó gázak kibocsátásának csökkentésére vonatkozóan Románia be tudja tartani a 2030-ra kiírt célkitűzéseket, de ezek meghatározásakor figyelembe kell  vegyék az egyes tagállamok gazdasági helyzetét.”

Biodiverzitás témában az Unió génmódosított szervezetekre vonatkozó stratégiájáról esett szó, illetve az erre vonatkozó új javaslatokról, amelyek értelmében a tagállamok területén jelentősen visszaszorítanák, de akár be is tiltanák a génmódosított szervezetek termesztését.

Ezzel kapcsolatosan a környezetvédelmi miniszter elmondta, a javaslat jó alap ahhoz, hogy elkezdődjön egy vita, amely során olyan megoldást keresnek, amely minden tagállam számára törvényes és elfogadható. Mindegyik jelenlevő miniszter támogatta a fent említett módosító javaslatot. A cél az, hogy az Európai Unió mielőbb döntést hozzon ebben a tekintetben, hogy majd a tagállamok is tudjanak dönteni, termesztik ezeket vagy sem.

A kétnapos tanácskozás kiemelt témája volt a 2030-as energia- és klímacsomag. „Románia, akárcsak a tárgyalóasztalnál ülő többi ország, azon eu-s tagállamok közé tartozik, amelyekben az elmúlt 25 évben jelentős mértékben csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása, és ezt az új csomag esetében figyelembe kell venni” – mondta Korodi hozzászólásában. Hangsúlyozta, ez a csökkentés a Kyotói-egyezmény nyomán jött létre, ezzel mintegy kiemelve annak fontosságát, hogy az európai uniós tagállamok vállalásai összhangban kell legyenek a különféle nemzetközi klímaváltozási egyezségekkel is. A tagállamok számára ugyanakkor létfontosságú az is, hogy figyelembe vegyék a helyi jellegzetességeket és a csökkentéssel járó költségeket is.

Az üvegházhatást kiváltó gázak kibocsátásának csökkentésével kapcsolatosan a tanácskozás résztvevői azon az állásponton voltak, hogy a 2030-as csomagba olyan intézkedéseket kell belefoglalni, amelyek megelőzik az uniós tagállamok iparágának elvándorlását. Ezzel kapcsolatosan Korodi kifejtette, a célkitűzések esetében figyelembe kell venni azt is, hogy 2015-ben nemzetközi szinten is új klímaváltozási egyezségeket kell elfogadni.

A tanácskozás végén az országok képviselői nyilatkozatot írtak alá.

A Visegrád Csoport húsz éve alakult meg, tagjai Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország. Jó néhány éve már, hogy találkozóikra meghívják Romániát és Bulgáriát is, Horvátország idén csatlakozott először.