Az ötéves kori óvodai kötelezettségről korábban kérdeztünk szülőket, pedagógusokat és az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány gyermekjogi igazgatóját is. Most kifaggattuk róla Király András oktatási államtitkárt is, aki úgy véli: a korai nevelési formának a legfontosabb célkitűzése a gyermek fizikai és szellemi fejlődésének a biztosítása.

Mikor aktualizálták utoljára Romániában a pedagógusképzést?

Romániában a pedagógusok alapképzését, mint általában az oktatás többi fontos problémáját a 2011/1-es tanügyi törvény – az utólagos módosítások alkalmazását is beleértve – szabályozza. A törvényes előírások egyik lényeges újdonsága, hogy a bölcsődei nevelést beemeli az oktatás szerkezetének  magasságába. Tudjuk, hogy ez az oktatási forma valójában mindenek előtt csecsemő- és gyermekgondozást jelent. Ennek a sajátos nevelési összetevőnek a keretében a gyermek mindennapjai gyermekgondozó pedagógusok, egészségügyi ápolók, kisegítő személyzet szolgálatai alapján szerveződnek. Az 1252/2012-es kormányhatározat hagyta jóvá azt az alrendszert, a törvény által szabályozott nevelési formát, amit mi a bölcsődei nevelés sajátos metodológiájának nevezünk. Ez a rendelet szabályozza a bölcsődék és más három éves korú gyermekek nevelésével foglalkozó intézmények szervezési és működési formáját.

Voltak-e a mai gyerekek megváltozott igényeihez szabott újítások?

A metodológia kidolgozásának munkálatai alatt a szakemberek figyelembe vették a szociális gondozással foglalkozó törvény előírásait is. Erre a későbbiek során még visszatérünk. A törvényes előírások másik újdonsága a csecsemőgondozó/gyermekgondozó pedagógus (educator-puericultor) szakma bevezetése és képzésének biztosítása. Az óvodáskorú gyermekek nevelése előtti időszakban a főszerep tehát ennek az új szakmának jut és fog jutni. A 92/2012-es sürgősségi kormányrendelet ezt a képzési formát a pedagógiai líceumok hatáskörébe utalja.

Jelenleg milyen tananyag szerint képezik a pedagógusokat? Mikori kiadás, mikori elvek?

Az óvónőképzés egyrészt az óvó- és tanítóképző főiskolák keretében valósul meg, ami megfelel az európai fejlődési trendnek. A gyermekgondozó pedagógusok képzése a pedagógiai líceumokban zajlik. Ezáltal a törvény a romániai középfokú pedagógiai líceumi képzés hagyományait is tiszteletbe tartja. A tananyag tartalma ezekben a középfokú intézményekben az óvodás kor előtti nevelés olyan sajátos curriculuma alapján szerveződik, amelyet a már említett 1252/ 2012-es metodológia ír le a maga részleteiben. Erről nagyon sokat lehetne beszélni. A leglényegesebb az, ami szerint a nevelés a pedagógiai líceumokban elsősorban a három évesnél kisebb gyerekek sajátos fizikai és szellemi fejlődésénak alakulását/alakítását célozza meg. Azokból indul ki és azokhoz érkezik vissza. Vagyis elsősorban fejleszt és nevel, nem pedig oktat. Ennek eredményeként a gyermekgondozó pedagógus, amikor elvégezte tanulmányait, és bekerül oktatásunk rendszerébe, tisztában lesz azzal, amit a gyermekek egészséges növekedését illetően elvárnak tőle. Tudatosodnia kell benne annak, hogy a korai nevelési formának a legfontosabb célkitűzése a gyermek szeretete, fizikai és szellemi fejlődésének a biztosítása.

A már végzett óvónők pedig, akik a kora gyermekkori nevelés vonzáskörébe kerülnek, továbbképzés formájában igazodnak el a sajátos curriculum előírásainak a megvalósítási módozataiban. Tréningeken, előadások alkalmával vagy más továbbképzési formák keretében fogják elsajátítani a szakma újdonságait, amelyekre szükségük lesz. A Bolyai Nyári Akadémia keretében bizosan volt és lesz szó ezekről a kérdésekről.

Létezik-e felzárkózás a nemzetközi irányzatokhoz a pedagógusképzésben?

Az új nevelési forma önmagában is felzárkózást jelent. Maga a felzárkóztatási folyamat már a 263/2007-es törvény kihírdetésével elkezdődött és az említett 292/2011-es törvénnyel folytatódott, majd a 1252/ 2012-es metodológia előírásaiban nyerte el mai formáját.

Mire válasz a hatóságok részéről ez a terv, hogy hamarabb "törjük be" a gyereket? A mai kor pedagógiája mennyire tartja szem előtt, hogy a gyereknek úgy kínáljuk a tudásunkat, ahogyan el tudja fogadni, meg tudja emészteni?

Amint a korábban elmondottakból már kiderült, ebbe a hatályba lépett képzési formában semmiképpen sem a „gyermekek betöréséről” van szó. Persze, akarva-akaratlanul is, főként a nevelési forma vége felé szocializálódnak is. Itt van például az a tény, hogy a bölcsődei nevelés három korcsoport szerint történik: a) az egy éves gyermekek csoportja, b) az egy és két év közötti gyerekek csoportja, c) a két és három éves gyerekek csoportja.

Egy csoportban általában 7 gyermekkel foglalkoznak, de nem kevesebb, mint 5-tel és nem több, mint 9-cel. A törvény azt is meghatározza, hogy egy gyermek igényeinek a kielégítésére hány felnőttet kell alkalmazni (gyermeknevelő pedagógus, felvigyázó, egészségügyi gondozó, kiegészítő szolgáltatások stb.). Miniszteri rendelet határozza meg azt is, hány köbméter felület biztosítása szükséges egy gyerek számára, hogyan kell az orvosi szolgáltatásokat biztosítani, milyen bútorzatra, játékokra van a gyerekeknek szüksége.

Miért nincs Romániában magántanulói státusz?

Romániában a 2011/1-es törvény 60/1-es cikkelye szerint csak magánoktatás létezik. Ezekben az oktatási intézményekben kialakítható a magántanulói státus, ha a vezetőség így dönt. Jelenleg ezt így írja elő az oktatási törvény. Ahhoz, hogy alkalomadtán ezen változtassunk, törvénymódosításra lenne szükség.