Kötelező oktatás ötéves kortól – pró és kontra

Ötéves kortól bekerülni egy intézményes oktatási rendszerbe: ez a hír foglalkoztatja hetek óta az óvodákat, iskolákat, pedagógusokat és szülőket. A Victor Ponta miniszterelnök által javasolt intézkedésről az érintett szülők és pedagógusok eltérően vélekednek.

Victor Ponta miniszterelnök szerint Európa nagy részén az oktatási intézményekbe való korai beilleszkedés a jellemző. Magyarországon például már érvényben van az ötéves kortól való kötelező oktatás, jövőtől pedig be szeretnék vezetni, hogy már három éves kortól kezdődően kötelező módon járjanak óvodába a gyerekek.

Romániában egyelőre még az ötéves kornál tartunk, és ez is csak terveze. A jelenlegi minisztériumi rendelkezések szerint az előkészítő osztályokba az iskolakezdésig, vagyis szeptember közepéig a hatodik életévüket betöltött gyerekeket kell beíratni.

Pró és kontra tanári vélemények

Április 24-én lezárult az óvodai beiratkozás második szakasza is. A legtöbb helyen három éves kortól fogadják a csemetéket, de akad olyan szülő, aki a gyermekét hat éves koráig nem akarja közösségbe adni, inkább otthon neveli. Most még erre lehetősége van, azonban a jelenlegi tervek szerint jövőre már az ötéveseknek is kötelező lesz óvodába járni.

Az első óvodai beiratkozási szakaszban, Hargita megyében 10 386 gyerekre számítottak, közülük 9354 gyereket írattak be szüleik az óvodák kiscsoportjaiba, illetve visszaírattak a középső és nagycsoportokba. Az első szakasz során a városi óvodákba csak a körzetben élő gyerekeket vehették fel, azonban az április 24-én záruló második szakaszban azokat is be lehetett íratni, akik év végéig betöltik a harmadik életévüket.

„Az óvodai kötelezettség gyakorlatilag azt jelenti, hogy bizonyos kortól kezdődően a gyerekek a nevelési év kezdő napjától napi négy órát kötelesek részt venni az óvodai nevelésben. Több évtizedes pedagógiai tapasztalataim azt mutatják, a gyerekeknek nagyon is jót tesz, ha megszokják a közösségben való munkát, megtanulják, hol a helyük és mi a szerepük egy nagyobb közösségben, adott esetben a csoportban. Fontos hangsúlyozni, hogy nem az iskolai rendszer kezdődik el ötéves korban, továbbra is játék marad a játék és óvoda az óvoda”, fejtette ki véleményét egy gyergyószentmiklósi óvónő, akinél jelenleg is több hároméves gyerek jár oviba.

„Természetesen nagy a különbség a gyerekek között, ha egész kiskoruktól kezdve járnak óvodába, vagy ha ezt teljesen kihagyják és az iskola az első olyan lépés számukra, mely a szociális integrálódást megköveteli. De kik vagyunk mi, hogy eldöntsük, mi a jó a gyereknek? Ha a családban megkap minden számára hasznos információt, különösen, ha egy nagyobb családról van szó, ahol az anyuka mellett a nagynéni, nagymama, keresztmama közösen nyújtják számára az alapvető női minőségeket, illetve ugyanígy a férfiak is, akkor nagy valószínűséggel meg fogja tanulni azokat a szükséges mintákat, melyek által teljes értékű felnőtté válhat és hasznos része lesz a társadalomnak”, véli egy másik nevelő.

A tanítónők egyöntetű véleménye, hogy az óvodából az iskolába történő átmenet problémaként jelentkezik, és még nagyobb a probléma azokkal a gyerekekkel, akik teljesen kimaradnak az óvodából. Ugyanakkor nem állítják azt, hogy minél korábban elkezdik a beilleszkedést, annál kezelhetőbbek.

Pró és kontra szülői vélemények

Victor Ponta miniszterelnök számol azzal, hogy ez a módosítás ütközni fog a szülők, és még inkább a nagyszülők mentalitásával, hiszen leginkább ők ragaszkodnak hozzá, hogy a gyerekek minél később kezdjék el az iskolát, hadd neveljék ők maguk. A miniszterelnök által előrevetített hozzáállás nem is áll távol a valóságtól.

„Úgy vélem, amelyik anyuka otthon tud maradni a gyerekével, az maradjon, és ne küldje el a kicsit maga mellől, csak azért, hogy könnyebb legyen neki. Ha van nagyszülő, aki vállalja a gyerek gondozását, az még jobb, hiszen a kisgyereknek elsősorban arra van szüksége, azokra az információkra, melyeket a saját gyökerei mutatnak meg számára. Abból táplálkozhat, abból növekedhet, így lesz igazán egészséges. Ráér neki később is négy-hat-nyolc órákat eltölteni az óvodában, és itt most nem a pedagógusok, nevelők ellen szólok, félreértés ne legyen. De bármennyire is ügyes, kedves legyen az óvó néni, nincs módjában átadni azt a tudást, amit egy nagymama tesz az unokájával. Hat-hét éves korban már nincs akkora igénye a gyereknek erre, akkor már szívesebben kacsint a barátok, a közösségek felé. De amíg szívesen van a nagymamával, addig hagyni kellene neki, hogy ott szívja magába az éltető tanításokat”, véli egy fiatalos nagymama.

„Az én szempontomból kissé korainak tűnik a három éves korban való elszakadás, de ötévesen szerintem már könnyedén tudja kezelni a gyerek a közösségeket, és ha nem, akkor itt az ideje, hogy ezt tanulja meg. Amúgy is, legtöbben már háromévesen óvodába adják a gyereket, nem lesz nagy trauma, ha ötéves kortól teszik kötelezővé”, mondta egy édesanya, akinek ötéves kislánya van és már hároméves kortól jár óvodába. 

Kapcsolódók

Kimaradt?