Annak ellenére, hogy a kormány már négy éve elfogadta Románia árvízvédelmi stratégiáját, négy emberéletet követeltek húsvétkor a dél-romániai megyékben a medrükből kilépő folyók. Az árvízsújtott Teleorman megyében tartózkodó Pásztor Sándor vízügyi államtitkárt kérdeztük a kormány árvízvédelmi terveiről.

Levonult-e már az ár a dél-romániai megyékben?

Volt egy első hullám, amely gondokat okozott, különösen Teleormanban. Szerdán viszont kiadtuk a közös meteorológiai és hidrológiai figyelmeztetéseket egy következő hullámról, ami az ország déli részén Krassó-Szörény megyén keresztül lépett be az országba csütörtök hajnalban, majd Hunyad megyén is átvonul, hogy aztán pénteken kivonuljon Romániából. Ezeken a területeken még árvízveszély van, narancssárga és sárga jelzéseket bocsátottunk ki az itt lévő folyók különböző szakaszaira, illetve, ahol szükség volt, a kormány tartalékalapból irányzott elő összegeket a helyreállítási munkálatokra.

A Teleorman és Argeș megyei helybéliek azt panaszolják, hogy nem értesítették őket időben a közelgő árvízről. Jogos ez a panasz?

Az illetékes kormányzati szervezek valamennyi figyelmeztető jelzést időben közölték az érintett önkormányzatokkal, hivatalos átirat formájában. Ha valamelyik lakoshoz ez az értesítés nem jutott el kellő időben, az a helyi közösségen, a helyi polgármesteri hivatal törődésén múlott. A polgármesteri hivatalok folyamatosan kapták az adatokat.

Sok helyen nem is ez volt a gond, hiszen gátak nem szakadtak át, a vizek valamennyi területen a főmederben maradtak. A baj az volt, hogy a megduzzadt folyók nem tudták fogadni a mellékvízfolyásokat, nem sikerült a főmederbe terelni az oldalról érkező vízmennyiséget, ami aztán szabad utat talált magának, amerre tudott. Jó példa erre a teleroman megyei Beiu település esete, amelyen egy kicsi folyó halad ugyan át, de a mostani áradások alatt több mint százszorosára duzzadt. Ezzel se lett volna baj, csakhogy a település a folyó két oldalán helyezkedik el: egyik felén száz házzal, a másikon harminccal. Azon a felén a folyónak, ahol több ház épült, egy töltést is kiépítettek, így a megáradt folyó kénytelen volt a másik irányba utat keresni magának, elöntve a harminc házat és gazdaságot. Most megszületett egy kormányhatározat, itt is kiépítik a töltést.

Egészen más a helyzet a déli megyékben, mint Erdélyben vagy a Partiumban. Délen csak a Duna környékén és a folyamtól 20-30 kilométerig vannak töltések, máshol a folyó, ha kiönt, a mezőre árad. Sajnos az itt élők nem mérik fel a víz erejét, és amikor építkeznek, nem gondolnak árvízveszélyre, ezért is alakulhattak ki ilyen helyzetek.

Húsvétkor négyen meghaltak a megáradt Teleormanban. Meg lehetett volna előzni ezeket a haláleseteket?

A négy sajnálatos haláleset nem köthető az árvízhez, mind a négy esetben emberi felelőtlenségről beszélhetünk. A legszigorúbb kódjelzés volt érvényben a megáradt folyóra, amikor ezek az emberek – köztük három férfi – úgy döntöttek, hogy éjszaka, gumicsónakkal átszeli a Teleormant. Harmadfokú árvízkészültségben átkelni a megáradt folyón vakmerőség, felelőtlenség. A 13 éves gyermek pedig, aki életét vesztette, szintén a felelőtlenség áldozata, hiszen felügyelet nélkül volt: lehet, hogy ő nem is mérte fel a veszélyt, amibe került.

Négy éve fogadta el a kormány Románia árvízvédelmi stratégiáját. Minek a stratégia, ha továbbra is emberek halnak meg??

Sajnos itt is az történik, mint a legtöbb szakterületen: a lehetőségeket a pénz korlátozza. Hiába tudjuk, hogy hol, mit kellene tenni, ha a szükséges pénz töredéke áll a rendelkezésünkre. Az ország különböző részein más és más típusú védelmi rendszerek vannak kiépítve, számos gátat kellene felújítani, töltéseket építeni, ám még a legkritikusabb helyzetben lévő pontok védelmére sem elég a pénz.

A jelenlegi helyzetben a kormány 53 millió lejt irányzott elő a tartalékalapból, ebből az összegből a Teleorman mentén egy 30-40 kilométeres szakaszon megoldható lesz az oldaltározók építése, és védelem alá kerül 3 település.

Alig néhány hete tették közzé az ország árvízkockázati térképét. Ennek ismeretében nem lehetett volna felkészülni a mostani áradásokra, a lakosság védelmére?

Az EU-tagállamoknak kötelező elkészíteniük az árvízkockázati térképet. Ez mi el is készítettünk, a térképet feltöltöttük az internetre. Csakhogy a térkép önmagában nem old meg semmit. A vízgyűjtőkről begyűjtött adatokat megyékre kell leosztanunk, majd minden megyébe eljuttatjuk a védelmi bizottságoknak az adott területekre vonatkozó információkat. Ezek után a megyei, illetve helyi önkormányzati szintű védelmi bizottságok kell hogy leosszák településekre az adatokat, majd egy menedzsmenttervet kell készíteniük 2016-ig, a brüsszeli elvárások értelmében. Ez a menedzsmen terv tartalmaz majd azokat az információkat, hogy hol, mit kell tenni árvíz esetén, hogyan kell menteni, kit kell mozgósítani, hova kell tartalékokat elhelyezni, hova és hogyan lehet a vizet elterelni.

Tehát a válaszom vegyes: bármelyik önkormányzat megnézheti ezt a kockázati térképet az interneten, azon belül is a saját települése helyzetét megvizsgálhatja, és maga dönthet, hogy milyen lépéseket tesz az árvízvédelem érdekében. Egyelőre nincsenek erre előírások.

Milyennek ígérkezik az idei év Romániában az árvizek szempontjából?

Ezt soha nem lehet előre megjósolni, erre a kérdésre a legpontosabb válaszom: mindig a következő árvíz előtt vagyunk.