Nem módosul idén Románia alkotmánya. Ezt az alaptörvényt módosító parlamenti bizottság liberális elnöke, Crin Antonescu és a román küldöttséget a Velencei Bizottság ülésén képviselő Ioan Chelaru szenátusi alelnök, az alkotmánymódosító bizottság alelnöke is elismerte.

Utóbbi politikus elmondta, a román parlament áttanulmányozza a Velencei Bizottság ajánlásait, és azok szellemében igyekszik majd módosítani az új alkotmányt, figyelembe véve ugyanakkor a romániai alkotmánybíróság határozatát is. Chelaru a román állam nevében megígérte a Velencei Bizottságnak, hogy tiszteletben tartja az ajánlásokat és a román alkotmánybíróság döntését. Nem tagadta, az alkotmánymódosításhoz sok időre lesz szükség, a mert át kell értelmezni több szövegrészt is. Ezért az új alkotmányról 2015-ben dönthetnének, népszavazás útján.

Fél-elnöki, fél-parlamenti?

Formai és tartalmi változásokat kell végrehajtani a Crin Antonescu által vezetett parlamenti csoport által kidolgozott alkotmánymódosításokban. A Velencei Bizottság hosszasan fejtegette fenntartásait a tervezett változtatások kapcsán, ám végső következtetésként kedvezően véleményezte azokat.

A nemzetközi testület mindenekelőtt azt kifogásolja, hogy jóllehet a romániai parlamenti bizottság tett ugyan néhány bátortalan lépést a nyitottság irányában, alapvetően azonban a módosítások kapcsán nem került sor a változtatások nyílt megbeszélésére a különféle érdekelt körök képviselőivel, elmaradt a társadalmi vita, ami több, a Szociál-Liberális Szövetség megszűnését követően az alkotmánymódosítás háttérbe szorult. Ráadásul a parlament jelenlegi összetétele mellett immár sokkal nehezebb elérni a kétharmados többséget, mind a Szociál-Liberális Szövetség idején.

A Velencei Bizottság sajnálatosnak tartja, hogy a módosítások során nem tisztázták a kormányzási formát. A tervezett változtatások fél-parlamenti illetve fél-elnöki formára engednek következtetni, az előírások néhánya kiterjeszti az elnök hatáskörét – így például ide utalja a Román Hírszerző Szolgálat és Külső Hírszerző Szolgálat igazgatójelöltjeinek nevesítését – más rendelkezések viszont csökkentik azt (így például az államfő nem utasíthatja vissza a miniszterek kinevezését, illetve nem vonhatja vissza azokat).

Nem tisztázott az sem, ki képviselheti Romániát az Európai Unió intézményei előtt, egyben pedig pontosítani kell az elnök és a kormány hatásköreit a nemzetbiztonság területén. Az államfő felfüggesztése kapcsán a Velencei Bizottság megismétli 2012-ben tett javaslatát, miszerint a parlament döntését valamely bírósági szervnek kell jóváhagynia a jövőben.

Puskás különvéleményt fogalmazott meg. Meghaladja az alkotmánymódosítás kereteit az a javaslat, mely szerint az alkotmány elismerheti egy hagyományos térségnek egy régión belüli adminisztratív feladatkörrel történő felruházását - többek között ez áll abban a Transindex által idézett indoklásban, amelyben az Alkotmánybíróság elmagyarázta, hogy miért utasította el az alaptörvény-módosítási tervezetet.  Azt a módosító javaslatot sem tartják alkotmányjogi szempontból elfogadhatónak az alkotmánybírák, hogy a nemzeti kisebbségek képviselői a kisebbségek jogállását szabályzó törvény értelmében saját döntéshozó és kivitelező testületeket hozhatnak létre, amelyek a nemzeti identitás megőrzését, kifejezését és fejlesztését szolgálják. Puskás Bálint Zoltán alkotmánybíró az alkotmánybírósági indokláshoz egy különvéleményt fogalmazott meg, amelyben úgy vélekedik, hogy kollégái mondvacsinált okok miatt vetették el a nemzeti kisebbségek számára fontos pontokat. Például az alrégió kialakítása nem vonatkozik a nemzeti kisebbség által lakott térségre, emellett ilyen alrégiók az ugyancsak nemzetállam Spanyolországban és Olaszországban is léteznek, tehát ezeknek az adminisztratív térségeknek a létezése nem veszélyeztetik az ország nemzetállam minőségét. 

A nemzeti szimbólumok alkotmányellenesek

Az alkotmánymódosító parlamenti csoport az alkotmányt kiegészítette egy olyan szövegrésszel, amely lehetővé teszi, hogy sarkalatos törvénnyel elismerjék az egyes területek közigazgatási alegységeiként létrejövő hagyományos térségeket. A Velencei Bizottság homályosnak találja a hagyományos térségek megjelölést, valamint azt is, hogy milyen típusúak is lehetnek a közigazgatási alegységek.

A Velencei Bizottság megjegyzi: nem tűnik szükségesnek a cikkely, miszerint a nemzeti kisebbségek a nyilvános helyeken és a magánéletben szabadon használhatják etnikai, kulturális, nyelvi és vallási önazonosságukat szavatoló szimbólumaikat, mivel a cikkelyt a romániai alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek ítélte meg.

Az ugyan előrelépésnek tekinthető, hogy a módosítások kimondják, az előzetes letartóztatásokat az üggyel foglalkozó igazságszolgáltatási szerv bírója rendelheti el a törvény értelmében és csakis a bűnvádi akció beindulása után, ugyanakkor azonban a cikkely úgy is értelmezhető, hogy közvetve megszünteti a Legfelsőbb Bíróság parlamenti tagokra vonatkozó különleges bírói hatáskörét.

Az alkotmánymódosítás során a román parlamenti bizottság a beszélgetések lehallgatását, a számítógépek ellenőrzését csak a bűnvádi eljárás beindulását követően tette volna lehetségessé. A Velencei Bizottság vélemény szerint azonban mindezek nélkül lehetetlen lenne azonosítani például az interneten kiskorúak pornográf felvételeit, videóit felrakó személyeket.

A népügyvéd tekintetében is talált kifogást a Velencei Bizottság, amely szerint az idevágó cikkely korlátozza az ombudsman szerepét, mivel csak „állampolgárok”, nem pedig „természetes személyek” szabadságjogait védelmezhetné, emellett pedig a szöveg úgy is értelmezhető lenne, hogy a népügyvéd nem kérdőjelezheti meg a kormány határozatait.

Sok a sürgősségi kormányrendelet

A Velencei Bizottság már 2012-ben felhívta a román illetékesek figyelmét sürgősségi kormányrendeletek túlzottan nagy számára. A nemzetközi testület szerint a mostani módosítások nem javítanak ezen a helyzeten, a 2012-ben hatalomra lépett kormány maga is nagy számmal fogadott el sürgősségi kormányrendeleteket, ezek száma 2013-ban például meghaladta a százat. Ráadásul az intézkedést többnyire ellentmondásos döntések esetén alkalmazzák.

A Legfelsőbb Bírói Tanács kapcsán a Velencei Bizottság megjegyzi, az alkotmányváltoztatás ilyen értelemben nem erősíti meg a testület szerepét és hatásköreit, jóllehet a bírói tanács igen nagy szerepet tölt be a stabil demokrácia biztosításában. Általában, a módosításoknak nagyobb hangsúlyt kell helyezniük az alapvető emberi jogokra, az ezekkel kapcsolatos megfogalmazásoknak az eddiginél jobban meg kell felelniük az Emberjogi Európai Bíróság által támasztott követelményeknek.

A Velencei Bizottság annak kapcsán, hogy a módosítások értelmében a román állam szabad utat enged a vallásos oktatásnak, azt törvény garantálja, mindössze annyit jegyez meg, hogy az új alkotmány egyben szavatolja a jogot ahhoz is, ha valaki nem kíván részt venni a vallásos oktatásban.