Sem Gyergyószentmiklós önkormányzata, sem Hargita Megye Tanácsa nem adja fel a harcot a Békás-szorosért: a lassan hatodik éve zajló megyehatár-tisztázási keresetben alapfokú döntésre várnak. A következő per időpontját május 6-ra tűzték ki.

Évtizedesnél is jóval több immár, hogy a Gyergyószentmiklós-Békás települések közötti, illetve az ezzel egybeeső Hargita-Neamţ megyehatár pontos vonala vita tárgyát képezi. Gyakorlatilag a jelentős turisztikai potenciállal rendelkező Gyilkos-tóért és a Békás-szorosért folyik a harc. Az 1968-as megyésítés óta a határ a 32-es km-nél lenne, ellenben már a kezdetekkor homályban maradt a konkrét határvonal. Egy bizonyos jegyzőkönyv szerint a település- és megyehatár a Gyilkos-tó és a Békás-szoros között húzódik.

Ahol a tábla, ott a határ?

2009 júliusában Neamți Megye Tanácsa a megye kezdetét jelző táblát állított fel a szoros bejáratánál, amit természetesen sem a gyergyószentmiklósi önkormányzat, sem Hargita Megye Tanácsa nem nézett tétlenül. A terítékre került határvita kapcsán novemberben pert indított az önkormányzat a kétes adatokat tartalmazó jegyzőkönyv ellen és hivatalosan felkérte a megyei tanács részvételét is a perben.

Közigazgatási térképekből több is van

Több szempontból is kérdéses a jegyzőkönyv létjogosultsága – állítja Gyergyószentmiklós önkormányzata.

„Első és legfontosabb szépséghibája, hogy keltezés nélkül született – beazonosíthatatlan tehát, hogy pontosan mikor látott napvilágot – annyi biztos csupán, hogy 2000. előtti. Másodsorban a jegyzőkönyv az 1996/7-es számú törvényre hivatkozik, amelynek metodológiája csak 2001-ben jelent meg – tehát a jogi környezet szerint 2001. előtt érvénytelennek számít bármiféle jogi lépést erre alapozni.

Mindemellett nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a ’68-as dekrétum megyéket behatároló döntése csak és kizárólag törvénnyel módosítható. A megyésítés szerint pedig a 32-es km-nél húzódna a határ. A kereset alapját szolgáltató jegyzőkönyv, amely ehhez képest jelentős különbségeket tartalmaz, Gyergyószentmiklós kárára, ilyen környezetben nem tekinthető adminisztratív dokumentumnak, csupán egy tényállást jegyző irat, nem több: egy többoldalú találkozó jegyzőkönyve, de adminisztratív erővel nem bírhat a hatályos törvénykezés értelmében” – írja közleményében a polgármesteri hivatal.

Vándorper, rugalmas határviszonyok

A gyergyószentmiklósi bíróság az intézményhez leadott keresetet a Hargita Megyei Törvényszékre küldte tovább, arra hivatkozva, hogy nem számít illetékes hatóságnak ez esetben. Békás azonnal áthelyezést kért, mondván: Hargita megye érdekelt, ezért nem pártatlan a döntésben. A legfelsőbb bíróság ilyen helyzetekben a perrendtartás szerint indoklás nélkül hoz döntést, így került 2011-re Prahovára a kereset.

A prahovai törvényszék alapfokon elutasította a felperes gyergyószentmiklósi önkormányzat keresetét, azaz érvényesnek tartotta a metodológia nélkül és dátum nélkül jegyzett gyergyói-békási határt.

A perrendtartás megszegése okán a gyergyószentmiklósi önkormányzat megfellebbezte az alapfokú döntést. Így a település- és megyehatár ügye a Ploieşti-i Táblabíróság asztalára került. A táblabíróság 2013. április 1-jén elfogadta az önkormányzat perrendtartási kifogásait és teljesen új eljárást kérve visszahelyezte az ügyet alapfokra, Prahovára.

Hargita Megye Tanácsa is kitartó

Hargita Megye Tanácsának álláspontja nagyjából megegyezik a gyergyószentmiklosi önkormányzatéval, azonban fontosnak látja megjegyezni, hogy a szomszédos megyék képviselőinek beleegyezése nélkül nem lehet érvényes egy határvitát képező dokumentum, különösen, ha ez egyben a megyék közötti határt is jelenti, közölte a maszol.ro kérdésére Borboly Csaba tanácselnök.

A megyei tanács jogászai szerint a jegyzőkönyvnek egyéb tartalmi hibái is vannak, mint például az, hogy azt az alpolgármester írta alá. A hatályos törvények szerint, mint a város törvényes képviselője, csak a polgármester intézkedhet, és ezt a hatáskört nem is adhatja át másnak.

A határt megállapító jegyzőkönyv 2009 óta zajló keresetének kérdésében Békás álláspontja, hogy a felperes Gyergyószentmiklós által elindított kereset elévült. Ebben a kérdésben a bíróság 2014. március 24-én hozott döntést, amelyben elutasította az elévülési kifogást és újabb tárgyalást tűzött ki május 6-ra.