Lehet ásni a gödröket a facsemetéknek: március utolsó hétvégéjén valóra válhat a ferences szerzetesek elképzelése. Bár Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe március 25-én van, a nagyméretű ünnepséget szombatra, 29-re tervezik. 

A fa iránti tisztelet jeléül, Gyömülcsoltó Boldogasszony ünnepe alkalmával Böjte Csaba ferences szerzetes templomba hívja mindazokat, akik a fák szaporításával, gondozásával, annak értékesítésével, feldolgozásával foglalkoznak. Ez a hétvége teljes mértékben a fának lesz szentelve: facsemetékkel, gyümölcsfaoltványokkal lesz tele a csíksomlyói templom előtti tér, és bárki vásárolhat belőle, aki szívesen részt vállalna Csaba testvér Tündérkert-elképzelésének gyakorlatba ültetéséből.

Tavaszi munka ősszel gyümölcsözik

A cél az, hogy minél több facsemete eresszen gyökeret Székelyföldön, idővel pedig minden egyes vásár egyben kiállítás is legyen, ahol minden olyan képzőművészeti és népművészeti termék, alkotás is megtalálható, amit a fához értő mesteremberek, ácsok, asztalosok, szobrászok készítenek, közölte megkeresésünkre a Böjte Csaba.

„Paptársaimat is beavattam az elképzelésembe, felkértem őket is, hogy szervezzék meg a facsemete-árusítást azon a településen, ahol szolgálnak.  Ugyanakkor jönnek vállalkozók is, akik gyümölcsfákat, haszonfákat termesztenek, és ők hoznak sok értékes csemetét. Mi pedig szeretnénk megáldani a csemetéket, hogy a jószándékú emberek megszentelve ültessék el azokat. Lehet ásni a gödröket az udvarokon. Eljött a fák ideje” – mondta a maszol.ro-nak Böjte Csaba.

A szerzetesek a fa tiszteletének ünnepét egész Erdélyre, sőt, a Kárpát-medencére is kiterjesztenék: arra buzdítják az egyházi és világi elöljárókat, hogy a térség minden kis és nagy templomában rendezzenek fa-ünnepet, és a családok, kisebb közösségek együtt ültessenek el egy-egy facsemetét, vagy kisebb ligetnyi fát.

Család-facsemete: amikor gyermek születik

Sz. G. kolozsvári olvasónk a facsemeték, ültetések szerelmese. "Tavaly ősszel száz égerfa-csemetét ültettünk el egy, a várostól 50 kilométerre fekvő saját telken" - mondta el lapunknak. Azóta a százas csemete több tucattal bővült: juharok, tölgyek, cédrusok és egy vadgesztenye is otthonra lelt a kalotaszegi tájban. Hozzátette, ahányszor gyermek születik a családban, vagy gyermek nő felnőtté, mindig csemetéket ültetnek, és fényképet küldenek róla a családtagoknak, hogy évtizedek múlva be tudják azonosítani: ki-ki a maga fáját, amit a nagy életfordulatok alkalmával ültettek egymásnak.

Ki mint vet, úgy arat

Nagy a munkálkodás a ferences szerzetes szeretet-földjén is: génbankra való ősi facsemetéket kaptak ajándékba Magyarországról, nyilatkozta örömmel a ferences szerzetes. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezésére tizenöt hektárra való vetőmagot ajándékozott az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja (ATK) a dévai Szent Ferenc Alapítványnak. Az alapítvány saját tulajdonát képező termőföldet ma az a fiatalember gondozza szakemberként, aki maga is Csaba testvér egyik otthonában nevelkedett.

A szakemberek biztosították róla a befogadókat, hogy a Magyarországon nemesített minőségi vetőmagok jó termést adnak Erdély magyarlakra vidékein is, a székelyföldi klimatikus viszonyok megfelelnek ezeknek a búza, zab és kukorica magvaknak.

„Nagy lázban vagyunk, olyan igazi gödörásós hangulat uralkodik most nálunk. De hát most van itt az ideje”, mutatott rá a munka átszellemítő erejére Böjte Csaba, aki úgy véli, a verejtékes munka meghozza gyümölcsét.

Gyümölcsoltó Boldogasszony ez a nap, a legszélesebb értelemben vett termékenység ünnepe, egy keresztény ünnep, melynek gyökerei messzire nyúlnak. Az ősi hitvilág ábrázolásai szerint az istenanyát gabonával, gyümölccsel ábrázolják. Székelyföldön és a csángó településeken is jelentős figyelmet szentelnek az ünnepnek. Az analógiás mágia az alapja annak a szokásnak, hogy ezt a napot a fák oltására, szemzésére tartják alkalmasnak. A magyar nyelvterületen él az a hiedelem, hogy azt a fát, amit ilyenkor oltanak nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyna ki belőle.