Újabb létesítménnyel, egy kézművesházzal bővül Válaszúton a Kallós Zoltán Alapítvány által működtetett központ. A nyárára elkészülő házban felnőttképzéseket tartanak, amelynek résztvevői a foglalkozások országos névjegyzékében is is szereplő mesterségeket sajátíthatnak el.

Autóbusz áll meg az udvaron, nagy csapat száll ki, akiket Balázs Gyöngyi, a Kallós Zoltán Alapítvány elnöke fogad. „Előbb a múzeumot akarják megnézni, vagy ebédelni szeretnének?” – kérdezi, majd azt tanácsolja, kezdjük az ebéddel a programot. Az előtérbe érve gyerekcipők, papucsok látványa fogad, és miközben az ebédlőbe tereli a társaságot, az alapítványi elnök ismerteti a tevékenységüket.

Az 1992-ben Kallós Zoltán által létrehozott alapítvány három területen fejt ki jelentős tevékenységet: az oktatás és a közművelődés terén, valamint múzeumot és a népművészeti központot működtet.

A magyar anyanyelvű oktatás felkarolását, ennek érdekében szórványkollégium működtetését tartja hivatásának, akárcsak a hagyományos magyar népi kultúra népszerűsítését, a néprajzi gyűjtemény gondozását, a kézműves-, népzene- és néptánctáborok szervezését, a mezőségi falvak magyar közösségének összefogását.

Jelenleg 107 kisgyerek tanul az alapítvány jóvoltából a válaszúti általános iskolában, egy-négy osztályban. Hatvan kilométeres körzetből jönnek a kicsik, kimondottan olyan falvakból, ahol nincs magyar iskola, ahol nincs lehetőség arra, hogy anyanyelvükön tanuljanak.

A fiatalság igényeit is figyelik

Az ősszel magyar nyelvű mezőgazdasági szakképzéssel bővült az intézmény oktatási kínálata, kilencedik osztályosok számára. „Mezőségen sok a megdolgozatlan föld és sok fiatal foglalkozna földműveléssel, de hiányzik a szükséges tudása” – magyarázta Balázs Gyöngyi. A hároméves szakoktatás célja, hogy az egy-két hektáron gazdálkodó fiatal családok is megélhessenek, hogy sajtkészítésből, szövés-fonásból, agyagozásból többletkeresetre tegyenek szert.

A most épülő kézművesház is hasonló célt szolgál: olyan szakmai felnőttképzéseknek ad majd helyet, ahol elméletet és gyakorlatot tanulnak a résztvevők, különböző szakterületeken. A két-három éves tanfolyamok alatt a résztvevők annyira elsajátíthatnak egy-egy mesterséget, hogy művelni tudják azt és megélhessenek belőle. A tervek szerint az épület júniusig felépül, és nyáron már helyet is ad az első szórványtábornak. 

A múzeum tematikusan van berendezve 

Ahogy az alapítvány elnöke bemutatta a földszinten és a tetőtérben látható kiállítást, elmondta, Kallós Zoltán elképzelése szerint minden tájegységnek egy szobát szentelve rendezték be az egykori vadászkastélyt.

Az első szoba a Mezőségé, Válaszúté, ahová nyolc település tartozik. A piros-fehér-kék színkombináció jellemzi, mást nem használtak ezen a tájegységen. A tisztaszoba berendezéséhez két féle vetett ágy tartozott: a színes és a fehér, legkevesebb hat nagy és két kis párnával. A vetett ágy része volt a halottas ágy is, amit a halottas háznál használtak. A fogas is része volt a tisztaszobának, azon a dísztányérok és a kancsók, amelyeket nem használtak, kimondottan díszítőelemei voltak a lakásnak.

Tizenhat településen, közöttük Ördöngösfüzesen, a fehér-fekete színösszeállítás volt használatos, Széken a piros-fehér. Külön érdekessége a múzeumnak a szász szoba, ahol a Segesvár és Szeben környéki szász népviselet, lakberendezés látható.

A legdíszesebb, motívumaiban, hímzésében, anyaghasználatában leggazdagabb a kalotaszegi szoba.

A padláson kapott helyet Csángóföld ismertetése, illetve a láposi, besztercevölgyi román gyűjteményé.

A múzeumban látható néprajzi gyűjteményt Kallós Zoltán egymaga gyűjtötte, az első darabot valamikor 14-15 éves korában vásárolta. A gyűjtemény mai napig gyarapodik, ottjártunkkor is éppen egy újabb darabot vásárolt: egy gyapjúszoknyát.