Miért éppen erről a szerződésről írok ismertetőt – kérdezhetnék -, amikor az új polgári törvénykönyvben helyet kapott fontosabbakat, gyakoribbakat (adásvételi, ajándékozási, tartási és így tovább) még nem mutattam be. Az oka egyszerű: terjedőben van, és mivel ingyenes szerződés, aminek alapján ingó és/vagy ingatlan javak használatát, meghatározott ideig másnak lehet átengedni, vállalkozások, szolgáltatást végzők is igencsak kedvelik. Az új polgári törvénykönyv a kötelmekről szóló V. könyv 2146-2157. szakaszaiban foglalkozik ezzel a szerződésfajtával, a használat kölcsönadásának nevezve, ugyanakkor régi elnevezését is meghagyva (comodat).

A másik ok, amiért foglalkoztat: olyan helyzetekben is a haszonkölcsön szerződés jelenthet megoldást, leggyakrabban ingatlan feletti használati jog határozott ideig tartó megszerzésére, mely helyzetekben más jogi megoldás nincs vagy lenne, de az valamiért kivitelezhetetlen. Még mielőtt részletesebben is szólnék magáról a szerződésről, tartalmi elemeiről, alakiságáról, betáblázhatóságáról, előrebocsátom: mert ingyenes szerződés, túlértékelni sem szabad, és nem ajánlatos olyan jogviszonyokra is alkalmazni, amelyek mögött valamilyen visszterhesség áll fenn, például egy valóságos haszonbérleti, tehát visszterhes, ellentételezéses viszony, ami jövedelemadó-köteles.

A haszönkölcsön szerződés felei: a kölcsönbe adó (comodant) és kölcsönbe vevő (comodatar), akik egyezségüket, a használat átengedését közokiratba foglaltatják, azaz közjegyzővel hitelesítik, vagy magánokiratba foglalják azt, de azt egy közjegyzői irodában pontos keltezéssel láttatják el (dare de data certa). A szerződésnek amúgy nem érvényességi feltétele a közokirati forma, de azért ajánlott mégis hitelesíttetni azt, vagy legalább pontos keltezéssel ellátni, mert mindkét esetben az irat végrehajtható okiratnak minősül a kölcsönbe vevő elhalálozása esetén, valamint akkor, ha a szerződésben a kölcsönadásra kikötött határidő letelik (és a kölcsönbe adó valamiért nem tudja visszaszerezni a szerződés tárgyát, amiért végrehajtási eljárást kénytelen indítani a birtokló ellen, külön per indítása és megnyerése nélkül!).

A kölcsönbe vevő a neki átengedett javakat rendeltetésük szerint a jó gazda gondosságával köteles használni és a használatból adódó költségeket viselni. A rejtett hibákért azonban nem felel akkor, ha a kölcsönbe adó a szerződéskötéskor ezeket ismerte, de a kölcsönbe vevőt ezekről nem figyelmeztette.. Ilyen esetben a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevőnek ebből a helyzetből eredő költségeit köteles lesz megtéríteni.

Mint láttuk, használatból eredő költségeket a használatba vevő viseli. Ez azonban nem minden költségre érvényes szabály. Vannak olyan helyzetek, amikor később, a szerződéskötés pillanatában nem ismert, a használattal kapcsolatos javítások vállnak szükségessé. Ha ezekről a kölcsönbe vevő írásban értesítette a kölcsönbe adót, de az nem ellenezte ezeknek a kölcsönbe vevő általi elvégzését, illetve ha ezeknek a munkálatoknak az előzetes értesítés nélküli elvégzése halasztást nem tűrhetett, a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő költségeinek megtérítésére kötelezhető. ( Ptk. 2151. szakasz 1. és 2. bekezdés.)

A kölcsönbe adott javak idő előtti visszaszolgáltatása ennek a szerződésnek az egyik nagy hátránya. A Ptk. 2156. szakasza ezt három esetben teszi lehetővé, éspedig akkor, amikor azokra a kölcsönbe adónak sürgősen és előre nem láthatóan szüksége van, de akkor is amikor a kölcsönbe vevő a szerződésben a visszaadásra kikötött határidő előtt elhalálozik, végül akkor, amikor a kölcsönbe vevő vállalt kötelezettségeit megszegi, nem teljesíti. Ezek olyan esetek és helyzetek, amiket „kivédeni”, ezektől eltérő rendelkezéseket a szerződésbe beépítve sem lehet. Viszont bizonyítandók, s egyező akarat hiányában a vitát csak perben lehet eldönteni, a kölcsönbe adó felperes indította eljárásban, amelyben a kölcsönbe vevő védekezhet.

A végére maradt a haszonkölcsön szerződésnek (ingatlanok esetében) a telekkönyvbe történő feljegyzésének/bejegyzésének (notarea comodatului in cartea funciara) kérdése. A Ptk. 876. szakaszának 2. bekezdése mondja ki azt, hogy a törvényben előírt esetekben a telekkönyvbe minden olyan egyéb jog, tény és jogviszony bejegyezhető, amelyek a telekkönyvben szereplő ingatlanokhoz kapcsolódnak. Az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség 2006. évi 633. Szabályzata 42. szakaszának 1. bekezdésében, a telekkönyvi feljegyzésekkel foglalkozó részben azt olvashatjuk, hogy ingatlanra vonatkozó dologi jogok, határozott időre szóló tények és jogviták feljegyezhetők. Magára a haszonkölcsön szerződésre vonatkozó kifejezett utalást nem találtam, de ha a szerződést közokirati formában kötötték meg, mindenképpen ajánlott annak a telekkönyvben történő megjelenítése. Ha a kikötött határidő letelik, a feljegyzés törlése csak egyszerű, kérésre elvégzendő telekkönyvi művelet lesz!