„Nem létező” árva gyerekek élnek közöttünk

Maros megyében tavaly 271 gyereket hagyott a szülészeten az édesanyja. A csecsemők felének még nincsenek irataik sem, gyakorlatilag nem létező személyek, így örökbe fogadni sem lehet őket. Domby Károllyal, a Maros megyei gyámhivatal vezetőjével beszélgettünk.

Mi a jogi helyzete a szülészeten cserbenhagyott gyerekeknek?

Sok ilyen esetben a szülészeten nem állítják ki azokat az orvosi papírokat, amelyek alapján a nyilvántartásba beírható lenne az szülészeten hagyott gyerek. Ennek következtében ezeknek a gyerekeknek a jogi helyzete nulla. Nincsenek nyilvántartásba véve, nincs nevük, nincs lakhelyük, nincsenek szüleik a törvény szerint, nincs személyi számuk. A nehézségek akkor kezdődnek, amikor a gyerek megbetegszik, bekerül a kórházba, ahol szükség lesz az iratokra, a születési bizonyítványra, az ingyen gyógyszerre.

Mi történik addig?

A szülészetről általában ezek a gyerekek, mint elhagyott gyerekek kerülnek be az állami rendszerbe, hacsak nem sikerül a gyermekjogvédelemnek visszahelyeznie őket a biológiai családjukba. Az érvényben levő törvények szerint a gyerekek beírása születés után 15 napig lehetséges. Ezt a határidőt egy évre tolták ki, tehát egy évig nyilvántartásba lehet vetetni a polgármester jóváhagyásával ott, ahol született. Ha egy évig sem történik ez meg, akkor már csak törvényszéki határozattal lehet.

Ez azt jelenti, hogy ha egy év után az anya meggondolta magát, és mégis hazavinné csecsemőjét, akkor egy évig a gyerek jogilag nem létezik?

Ha nem lép közbe senki, akkor igen. Sok ilyen eset van. A tavaly 271 ilyen gyerek volt a megyében, akinek nem volt kitöltve az orvosi papírja. Mert nem minden szülészeten teszik ezt meg, bár a törvény előírja, hogy az illető szülészorvosnak, nővérnek kötelessége ezt kitölteni, a szülő nő nevével, lakcímével. Az anyakönyvi törvény ugyanakkor megszabja azt is, hogy abban az esetben, ha a szülők gátolva vannak a gyerek megszületésének bejelentésében, akkor az orvosnak, a nővérnek, a bábának a kötelessége ezt megtenni, aki részt vett a szülésnél.  

Miért nem tudná a szülő megtenni ezt, miért van gátolva ebben?

Vannak, akik írástudatlanok, de nem ez a fő gond, hanem az, hogy sok esetben még a szülőknek sincsenek személyi irataik. Ilyen esetben lépnek közbe a szociális munkások, mert minden szülészet mellett van egy szociális munkás, akinek az ilyen dolgok megoldása a feladata. Mert ezt már akkor el kellene kezdeni, amikor bekerül az illető nő a szülészetre.

Vagy jobb esetben még előtte...

Igen, a háziorvos kötelessége volna, feltéve, ha lenne ezeknek a személyeknek háziorvosuk. De mivel nem rendelkeznek személyes iratokkal, nem szerepelnek az egészségügyi rendszerben sem, gyakorlatilag ők sem léteznek papíron. Erre az esetre megoldás az, hogy lefényképezik az illetőt, akinek nincs személyi igazolványa, és akkor összehasonlítják, egyeztetik a személyi nyilvántartó szakszolgálatoknál, hogy valósak-e az adatai, amit ő nyilatkozott. Több szülészeten is alkalmazzák ezt a módszert. Továbbá a törvény azt is előírja, hogy ha a szülő anya elhagyja a gyereket, akkor harminc napon belül még be lehet írni elhagyottnak. Ilyenkor egy jegyzőkönyv alapján történik a beírás, amit az orvos és a rendőrség illetékesei írnak alá. De ettől is ódzkodnak általában, sok esetben pedig a gyerek személyi nélkül marad.

A gyerek, ha harminc nap alatt elhagyottnak minősül, hogyan kap nevet?

A törvény szerint ez az illető polgármester hatáskörébe tartozik. Tehát egy végzés alapján vezeték- és személynevet ad az ilyen gyereknek, ha ez nem tűnik ki a szülőanya adatlapjáról. Most van egy hasonló ügy Sárpatakon, ahol egy 29 éves nőnek próbáljuk összeállítani az iratait, mert születésétől fogva papírok nélkül él. Ilyen esetben is a törvény lehetőséget ad arra, hogy azokat az adatokat, amelyek megjelennek az orvosi beutalóban, leellenőrzi a személyi nyilvántartó szakszolgálat, majd annak alapján írjuk be a gyereket. Anya nélkül, apa nélkül akár, mert erre is lehetőséget nyújt a törvény. Utána aztán meg lehet állapítani az apaságot, az anyaságot is, de fontos, hogy a gyerek legyen nyilvántartásban.

Abban a periódusban, amíg a gyereknek nevet adnak, addig hogy nevezik?

Ez attól függ, hogy a szülészetnek a nyilvántartásában hogy szerepel. Mert lehet, hogy az anya adott neki nevet és keresztnevet is. Azt, ha feljegyezték, akkor annak alapján nevezik el. Ez általában így történik, a polgármesternek nem sok alkalommal kell a keresztapa szerepébe bújnia.

És ha mégis? A polgármesternek eszébe jut egy név?

Ez úgy megy, hogy általában a helység neve után kapja az elhagyott gyerek a családnevét. Mondjuk, akik Maros megyében születtek, azokból lesz a Mureșan. A keresztnevet pedig lehet, hogy az aznapi névnap fogja eldönteni.

A 271 Maros megyei elhagyott gyerek helyzete hol tart jelenleg?

Közülük már 57-nek sikerült kitölteni az orvosi papírját az év vége előtt. Most körülbelül 157 gyerek van még, akiknek nincsenek iratai. Ezt próbáljuk, hogy az alatt az egy év alatt, amíg el lehet intézni a polgármesterek jóváhagyásával a nyilvántartásba vételt, oldjuk meg ezeknek a gyerekeknek a helyzetét. Mert ha nem, egy év után már a törvényszékre kerül az ügy és az sokkal hosszasabb és nehezebb a procedúra.

Ha valaki örökbe akar fogadni egy gyereket, nincs lehetőség arra, hogy megkönnyíti az ügyet, ha van egy elhagyottnak minősített kisgyerek és eleve az örökbefogadókhoz kerüljön?

Évekkel korábban ezek a törvények még gyermekbarátok voltak ilyen szempontból, most viszont a gyermekvédelem elkészíti mindenkinek a személyi profilját, amelynek első helyén a biológiai családba való visszahelyezés szerepel. Ha az nem, akkor a szélesebb család kerül szóba, majd a legutolsó helyen áll az örökbefogadás. Addig viszont sok van, addig ezeket a lépéseket meg kell tenni. A törvényszéknek az új rendelkezések szerint jóvá kell hagynia a gyerekek iratcsomóját, csak utána jöhet szóba az örökbeadás.

Kimaradt?