Kolozsvár közelében három védett terület is található, ezekről azonban alig tudnak a város lakói. Annak jártunk utána, miért érdemes ismerni a védelemre szoruló helyeket, és miért jó, ha segítünk a kezelési terv összeállítását vállaló Apáthy István Egyesületnek?

Januárban népszerűsítési akciót szervez az egyesület, amely elsősorban az iskolásokat célozza meg, akik előadásokon, fotókiállításokkal találkozhatnak a védett területek kincseivel, de lakossági fórumokat is szerveznek, felnőttek számára.

A zöld projektek lassan, de biztosan válnak egyre ismertebbé. A hangsúly a lassún van: a teljes lakosság körében nincs átütő siker, az emberek nem értik, miért kellene egy, a lakásuktól, a városuktól távol fekvő területre odafigyelniük, amelyen úgyis csak latin nevű lepkék meg felismerhetetlen virágok élnek. Akik pedig ellátogatnak ezekre a helyekre, jó esetben csak azon tűnődnek, hogy miért nincs wifi, rossz esetben pedig eltapossák azokat a fajokat, amelyek ugyanúgy hozzájárulnak a bolygó szépségéhez, mint mi magunk.

A Kolozsvári Bükk­Malomvölgy, a Szentiváni rét és a Kis­Szamos Natura 2000­es területekről 560 kolozsvári és környékbeli embert kérdeztek meg nemrégiben egy közvélemény-kutatáson, a hét elején közzétett eredmények pedig nem voltak túl bíztatók: 54 százalékuk ugyan azt vallotta, hogy jártas a környezetvédelmi kérdésekben, 62 százalékuk nem is tudott arról, hogy védett terület található a településén. Az 560 megkérdezettből 420 volt diák, közülük 84,5 százalék nem ismerte a kijelölt területek neveit, azonban 80 százalékuk gondolta azt, hogy az ilyen jellegű környezetvédelmi törekvések pozitívak.

Mivel az Apáthy István Egyesület ebben a hónapban indítja útjára tájékoztató kampányát, arra voltunk kíváncsiak, hogyan hívják fel az emberek figyelmét az ügyre?

Az egyesület részéről Szabó Annát kerestük meg, aki a 18 védett faj népszerűsítését tartja fontosnak: szerinte aki megismeri az illatos csengettyűvirágot, a vízben úszó homoki küllőt, a mocsári teknőst vagy a sárgahasú unkát, az felelősebben viszonyulhat a kérdéshez. Fontos az is, hogy a védett fajok és területek megőrzése kötelező, károsításuk törvénybe ütközik, de hiába kellett volna értesülniük a lakosoknak ezekről az információkról, ez nem mindig történt meg.

Ami a területek anyagi gazdasági vonzatát illeti, Szabó Anna elmondta, hosszabb távon kompenzációs rendszer is lesz, amihez az EU-s anyagi támogatás már megszületett, de a hazai módszertan még nem.

„Fejlesztések szempontjából ezeken a területeken csak olyan tevékenység folytatható, amely összhangban van a jelölő fajok és élőhelyek populációinak fennmaradásával. Egy egyszerű példával élve: ha a földparcellánkon például mészkedvelő láp van, akkor holnap nem csapolhatjuk le, hogy autómosót építsünk rá. Ellenben – ha a láp fennmaradása úgy kívánja –, le kell kaszálnunk egy adott időpontban, akár van tehenünk, amely hajlandó sást enni, akár nincs” – fogalmazott.

A januári népszerűsítési akció elsősorban az iskolásokat célozza meg, akik előadásokon, fotókiállításokkal találkozhatnak a védett területek kincseivel, de lakossági fórumokat is szerveznek, felnőttek számára. Tematikus napokra is lehet számítani, különböző fajokra figyelnek oda egy-egy alkalommal. Szabó Anna arra hívta fel a figyelmet, a tiltás mellett jó, ha alternatívát kínálnak: egy faj, egy tájrészlet felfedezése élményt nyújt az emberek számára.

A januári népszerűsítési kampányban tematikus napokra is lehet számítani, különböző fajokra figyelnek oda egy-egy alkalommal. Szabó Anna arra hívta fel a figyelmet, a tiltás mellett jó, ha alternatívát kínálnak: egy faj, egy tájrészlet felfedezése élményt nyújt az emberek számára.

Csatlakozni a Natura 2000-es besorolású területek védelméhez sokféleképpen lehet, de a legfontosabb, hogy a pusztítás öröméről szokjanak le az emberek. Aki pedig építeni akar, részt vehet a szervezet honlapján ismertetett védelmi tevékenységekben, segíthet a megfigyelésben, az adatgyűjtésben. A területeket ugyan gondnokok felügyelik, de ehhez a munkához is lehet társulni.