A romániai egészségügyi rendszernek – jóllehet történtek idén apróbb pozitív változások – ugyanazokkal a gondokkal meg megküzdenie jövőre is, mint 2013-ban.

Minisztercserék – „újítások”

A kormánypárt és maga a szakminisztérium is 2013-at a „mélyreható egészségügy reformok” évének kiáltotta ki. Az illetékes tárcavezető, Eugen Nicolăescu márciusi kijelentése szerint az egészségügyi rendszer reformját immár nem lehet tovább halogatni, 2013 a gyökeres változások esztendeje lesz.

Némi változásra csakugyan sor került, ám az elektronikus receptek bevezetése, a megkésett kifizetések rendezése és néhány, még mindig vitatott törvényrendelet kivételével jóformán semmi sem történt. Az egészségügyi rendszer alulfinanszírozása változatlanul fennáll, az ágazat finanszírozása még mindig kérdőjeles, az olcsó gyógyszerek hiányoznak, az egészségügyi kártya bevezetése továbbra is késlekedik, az egészségügyi személyzet bérezési rendszerét még mindig nem oldották meg megnyugtatóan, jóllehet az illetékes hatóságoknak egyelőre sikerült még elkerülniük az általános sztrájkot.

Az egészségügyi illetékesek véleménye szerint, a helyzet mindaddig nem javul, ameddig gyökeresen át nem szervezik az egészségügyi minisztériumot, amelynek jelenlegi struktúrája nem teszi lehetővé a rendszerben végrehajtandó alapvető változtatásokat.

A tárca élén történt gyakori miniszterváltások nyomán az átalakítási folyamat mindig nulláról indult, hiszen az új miniszter általában száznyolcvan fokos változásokat tervezett elődje elképzeléséhez képest.

„Fekete lyukak”

Márpedig az egészségügyben a legalább 2018-2020-ig szóló konkrét projekt hiányában nem lehet előrelépést elérni – jelentette ki Dragoş Damian, a Generikus Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. Szerinte az ágazat alulfinanszírozása senki előtt sem titok, ám bármennyi pénzt is kapna az egészségügy, az elvész a rendszer „fekete lyukai” között, ezért mindenekelőtt a közpénzekkel történő csalásokat kell megfékezni.

A Betegvédelmi Országos Egyesület elnöke, Vasile Barbu szerint azonban ezen a területen csak igen kis előrelépés történt. A csalások elleni küzdelem szempontjából némi haladást jelent az elektronikus receptek idei bevezetése. Jó jelnek számít az is, hogy 2013-ban a több olyan kórházigazgatót is elváltottak, akik eladósították a kórházakat. Az egészségügyi minisztériumnak és az Egészségbiztosítási Országos Pénztárnak tulajdonképpen szigorú ellenőrzés alá kellene vonnia minden egészségügyi létesítményt, döntéshozó fórummá kellene válnia. Ehelyett azonban a két intézmény tulajdonképpen a megyei tanácsok alárendeltjeként működik.

A finanszírozás kapcsán Dan Zaharescu, a Nemzetközi Gyógyszergyártók Romániai egyesületének végrehajtó igazgatója úgy véli, jóllehet a jövő évi költségvetésnek megfelelően az ágazat valamivel több pénzt kap mint idén, ez azonban távolról sem fedezi az igényeket. Álláspontjának megfelelően az egészségügynek a bruttó nemzeti össztermék legkevesebb 6 százalékában kellene részesülnie. A tényleges gyógyszerszükségletek és a költségvetésből jövőre kiutalt összegek között 1 milliárd lej a különbség, ami a gyógyszerellátásra fordítandó pénz 15-16 százalékával egyenlő.

Vasile Barbu azt sem hallgatta el, hogy az ágazat számára kiutalt, elégtelen pénzösszegeket sem osztották el megfelelőképpen. A kórházakra csak igen keveset költöttek és nem tettek semmit az egészségügyi intézmények jogállásáért, újjászervezéséért. Az infrastruktúrára sem költöttek elegendőt, a kórházakat megillető pénzeket pedig csupán néhány egységre költötték, a lakosság egészségügyi ellátása alapjában véve semmivel sem javult.

Az olcsó és új gyógyszerek hiánya

Az egészségügyi illetékesek a rendszer hibájaként róják fel a kiszámíthatóság teljes hiányát. Ennek okét éppen az alulfinanszírozás jelenti. Dan Zaharescu szerint mindez megszüntethető lenne a megfelelő pénzösszegek kiutalásával, amire azonban belátható időn belül nincs semmi remény. Mindemellett a clawback-illetékek rendszere ahelyett, hogy ellenőrző mechanizmusként működne, Romániában sokkal inkább a költségvetési hiányok elleplezésére szolgál.

Dragoş Damian véleményének megfelelően az egészségszolgáltatási hálózathoz kötődő kereskedelmi hálózat működése is kiszámíthatatlanná vált. Szerinte a gyógyszergyártók legfőbb problémáját éppen a clawback-illeték jelenti.

Jóllehet az utóbbi években igen sok szó esett az olcsó gyógyszerek gyártásáról, beszerzéséről, minderről azonban mindeddig nem született semmiféle döntés. Az illetékesek nem kételkednek az egészségügyi tárcavezető, Eugen Nicolăescu jószándékában, ám a gyógyszeriparban magában nem mutatkozik meg a jóindulat: senki nem hajlandó az olcsó gyógyszerekkel foglalkozni, mivel azok nem hoznak túlságosan nagy hasznot. Dan Zaharescu ugyanakkor a rendszer egyik alapvető hibájának tartotta azt is, hogy a betegek Romániában nem, vagy csak igen nehezen juthatnak új gyógyszerekhez. Jóllehet egyes gyógyászati területeken a gyógyszergyártás igen lendületesen fejlődött, Romániában az egészségügyi rendszer nem tart lépést mindezzel.

Némi előrelépés

Némi haladás azonban idén is történt az egészségügyi rendszerben. Így lépések történtek az adósságok, a számlák időben történő kifizetése érdekében. Emellett pontosan meghatározták az alapvető orvosi szolgáltatások csomagját, ami akár fontos előrelépést is jelenthet a jövőre nézve. Dragoş Damian szerint igen fontos lenne az is, ha a kormány betartaná nemrégiben tett ígéretet, miszerint a következő évtől kezdve időben törlesztik a szolgáltatások és a gyógyszerek árát.

Az, hogy mindezek az intézkedése, illetve az idei évben esetleg meghozandó pozitív döntések mennyire járulnak majd hozzá a hazai egészségügyi rendszer hibáinak megszüntetéséhez, az legfeljebb csak két év múlva mérhető majd fél – vélik az illetékesek.