Elévülhetetlen bűntett marad az emberölés - derült ki csütörtökön, miután az alkotmánybíróság szavazattöbbséggel elutasította a büntető törvénykönyv (Btk.) tavalyi módosítása ellen beterjesztett alkotmányossági óvást. A döntés lehetővé teszi, hogy folytatódjék a kommunista pribékek, az 1989. decemberi sortüzek és az 1990-es "bányászjárásokként" emlegetett erőszakos cselekmények felelőseinek felkutatása és elszámoltatása.

A Btk.-ban eredetileg az emberölésnél 22 és fél év volt az elévülési határidő. A törvénykönyvet 2012 márciusában módosította az akkori jobbközép kormánytöbbség, mert közeledett az 1989. decemberi gyilkosságok elévülési határideje. A törvénymódosítás ellen a súlyos testi sértésért hat évre ítélt Nicolae Trebuian emelt alkotmányossági kifogást. A korábban szökésben lévő elítéltet azután fogták el a hatóságok, hogy a régi Btk. szerint bűne már elévült volna. Az alkotmányossági óvást annak reményében terjesztette elő, hogy nem kell majd letöltenie büntetését.

Az új főügyész kinevezésekor Traian Băsescu államfő májusban azt mondta: egy éven belül választ vár tőle, ki hozta meg az 1989-es román forradalom idején a politikai döntést arról, hogy a katonaságot és a hazafias gárdákat éles töltényekkel ellátva vessék be a rendszerellenes tüntetők ellen.

A Ceausescu-diktatúra megdöntéséhez vezető 1989-es megmozdulások idején több mint ezer ember vesztette életét, túlnyomó többségük a diktátor elfogása után. Azóta csak olyan személyeket ítéltek el, akiket a diktátor menekülése előtt eldördült sortüzekért állítottak bíróság elé. A román igazságszolgáltatás eddig senkit sem vont felelősségre a Ceausescu házaspár menekülése és a Ion Iliescu vezette Nemzeti Megmentési Front színre lépése után megölt csaknem 900 ember haláláért.

A 2012-es Btk. módosítás óta az emberiesség elleni bűntettek sem évülnek el. Ennek alapján a katonai ügyészségen tett feljelentést a kommunista múlt tanulmányozásával foglalkozó román kormányzati intézmény két volt börtönparancsnok ellen, akiknek parancsára a kutatók szerint 1956 és 1963 között számos politikai foglyot kegyetlenül megkínoztak. Az intézmény közlése szerint további harminc, ma is élő kommunista pribék ellen gyűjtöttek bizonyítékokat: bíróság elé állításukat megakadályozta volna, ha az alkotmánybíróság nem fogadta volna el, hogy a gyilkosság elévülhetetlen bűnnek minősüljön.

A máramarosszigeti börtönmúzeum mellett működő kutatóintézet közlése szerint Romániában több mint 600 ezer embert ítéltek el és zártak börtönbe politikai okok miatt 1945 és 1989 között, a kommunista rendszer idején.