Románia lakosságának elsöprő többsége hallott már a diszkrimináció fogalmáról, ám alig tud valamit a jelenség visszaszorítására létrehozott intézményről – derül ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) megrendelésére készített IRES-felmérésből, amelynek eredményeit kedden ismertette az intézmény.

A megkérdezettek közel 60 százaléka a hátrányos megkülönböztetést valós problémának érzékeli, közel 70 százalékuk szerint ez gyakori jelenség Romániában, amely ráadásul növekvő tendenciát mutat.

A romániaiak úgy érzékelik, hogy a HIV-fertőzötteket érinti leginkább a diszkrimináció országukban: 67 százalékuk szerinti kitaszítja ezeket a betegeket a társadalom. A megkérdezettek által felállított diszkriminációs „ranglista” további sorrendje: a romák (67 százalék), a fogyatékkal élők (64), a drogfüggők (58), a melegek (50) és az állami gondozottak.

A társadalmi kategóriák közül a jövedelem nélküliek és a nyugdíjasok a leginkább diszkrimináltak a megkérdezettek szerint. Sorrendben harmadikok a nemzeti kisebbségek, amelyekről a válaszadók 32 százaléka állítja azt, hogy erős vagy nagyon erős hátrányos megkülönböztetésben részesülnek.

A romániaiak háromnegyedének a felmérés szerint volt már része diszkriminációban, viszont kétharmada nem tudja, kitől kérjen segítséget, ha a jelenség áldozatává válik. Mindössze 8 százalékuk tudta azt, hogy a diszkriminációellenes tanácshoz fordulhat ilyen esetben.

Érdekesség, hogy a megkérdezettek viszonyulása különböző társadalmi kategóriákhoz vagy etnikumokhoz szintén diszkriminációról árulkodik. Így például 81 százalékuk nem választana polgármesternek meleg politikust, és 73 százalékuk soha nem ütné a pecsétet magyar jelöltre.

Az IRES felmérése október 25. és november 6. között készült 1415 személy megkérdezésével, a hibaküszöb 2,65 százalékos.