Diszkrimináció miatt pereli a RMOGYKE a diszkriminációellenes tanácsot
Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd kedden postázta az Romániai Magyar Orvosképzésért Egyesület (RMOGYKE) nevében a közigazgatási bíróságra az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) döntése elleni keresetét, amelyben a testület úgy döntött, nem diszkriminatív a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE), amikor a magyar orvosis hallgatók számára csak románul teszi lehetővé a klinikai gyakorlatot.
Keresetében Kincses a Román Felsőfokú Oktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) és a MOGYE chartáját is kifogásolja, és azt kéri a bíróságtól, helyezze hatályon kívül a magyar nyelvű oktatás diszkriminálásával kapcsolatos döntéseiket.
Ha a bíróság Kincses Elődnek ad igazat, úgy kérni fogja az általa kifogásolt szakaszok módosítását: ugyanolyan nyelven történjen a gyakorlati orvosképzés is, mint az elméleti. Jelenleg az oktatásnak mindössze harminc százalékát teszi ki az elméleti képzés, a többi hetven százalék gyakorlati, ami csak román nyelven történik – hívta fel a figyelmet az ügyvéd, aki azt is kifogásolta, hogy a végzősöknek az államvizsgadolgozatukat román nyelven kell megvédeniük, még akkor is, ha azt magyar nyelven írták.
Szerdai sajtótájékoztatóján Kincses rámutatott, hogy a korlátozó rendelkezés kiötlői, de a CNCD többségi tagjai is figyelmen kívül hagyták a betegek jogait, akik nem kommunikálhatnak anyanyelvükön a szakemberekkel.
Keresetében arra is kitért a marosvásárhelyi jogász, hogy az egyetem chartájában ne részlegként (departamentum) szerepeljen a magyar nyelvű oktatás, hanem tagozatot és oktatási vonalat kapjon a magyar rész, ugyanis csak így valósítható meg az, hogy a magyar oktatásról a magyarok döntsenek.
A CNCD 2013. október 16. keltezésű határozatában – 6-2 arányban hozott döntés alapján – kimondja, hogy nem éri diszkrimináció a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű orvosképzését. Az akkori döntésről a testület elnöke, Asztalos Csaba és Haller István tag nem írták alá a határozatot, hanem különvéleményt fogalmaztak meg, miszerint az állami szaknyelv ismeretét nem a gyakorlati tárgyak oktatásán keresztül kell elérni.