Hátrányos megkülönböztetés érte osztályfőnöknője részéről a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum diákját, Sabina Elenát, amikor idén március 15-én elvette tőle trikolóros hajpántját – állapította meg keddi ülésén az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD). Az osztályfőnökre és az iskolaigazgatóra fejenként 400-400 lejes bírságot rótt ki a testület.

Mint ismert, a székelyföldi iskolában feszültséget keltett, amikor a kilencedikes diáklány piros-sárga-kék fejpánttal jelent meg március 15-én, amikor magyar társai az ünnepségekre készültek. Sabina Elena biztatására néhány osztálytársa román nemzeti színűre festette az arcát, ezt a következő napokban is megismételték. Osztályfőnöke levétette a kislány fejéről a pántot. Az ügyet felkapta az országos román nyelvű sajtó és napokig áldozatként mutatták be a botrányt kirobbantó diákot, illetve több városban is szimpátiatüntetéseket szerveztek. Az eset nyomán igazgatóváltás is történt az iskolában.

Asztalos Csabától, a CNCD elnökétől megtudtuk, a testülethez a kislány maga nyújtott be panaszt. Azzal vádolta osztályfőnökét, hogy diszkriminálóan járt el vele szemben, amikor levétette vele a trikolórt. Keddi ülésén a CNCD egyöntetűen helyt adott a panaszának. "Az osztályfőnöknő megsértette a kislány emberi méltóságát, amikor levétette vele a trikolóros hajpántot" – mondta a maszol.ro-nak Asztalos. Hozzátette, az igazgatóra azért róttak ki bírságot, mert "nem kezelte megfeleően" az intézményben kialakult helyzetet.

Asztalost tájékoztatása szerint a CNCD összességében kezelte az ügyet, nem vonatkoztatott el attól sem, hogy korábban, a december elsejei román nemzeti ünnepen a magyar diákok sem tanúsítottak tiszteletet a román nemzeti szimbólumok iránt a kovásznai tanintézményben. "Felfoghatjuk a kislány gesztusát uszításnak is, ám ne feledjük, hogy december elsején a magyar diákok kifütyölték a román himnuszt. Egyik közösség sem tanúsított tiszteletet a másik szimbólumai iránt" – magyarázta. Mint mondta, azért a minimális összegű, 400 lejes bírságot szabták ki, mert a CNCD ezzel is üzenni akarta: a jövőben az ilyen jellegű megyilvánulásokat megfelelően kell kezelni.

A MOGYE vezetősége nem diszkriminált

Keddi ülésén a CNCD a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) panaszáról is döntött. A szervezet azt kifogásolta, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a gyakorlati képzés kizárólag román nyelven zajlik, a magyar hallgatóknak csak románul szabad kommunikálniuk a páciensekkel. A testület hat támogató és két ellenszavazattal megállapította, hogy ez az eljárás nem diszkriminálja a magyar diákokat.

Az egyik ellenszavazat Asztalos Csabáé volt, aki ellenvéleményt fogalmazott meg. „Kollégáim elfogadták a rektor érvelését, amely szerint a román nyelvű gyakorlati oktatással lehet elérni, hogy az egyetem magyar tagozatának a végzősei ismerjék a román szaknyelvet. Ezzel én nem tudtam egyetérteni. Fontos az, hogy az egyetem biztosítsa diákjainak a versenyképességét az állam hivatalos nyelvén, de ez nem legitimálja azt, hogy a gyakorlati képzés csak románul történjék. Ezt a képzést románul és magyarul egyaránt meg kell szervezni, tiszteletben tartva a pácienseknek azt a jogát is, hogy anyanyelvükön fordulhassanak az orvosukhoz” – mondta a CNCD elnöke.

Asztalos emlékeztetett arra, hogy az ügyben egy európai irányelvre hivatkozva korábban állást foglalt a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) is. „Ez az irányelv jelen esetben nem alkalmazható. Ez a direktíva arról szól, hogy ha valaki mondjuk Romániából Franciaországba megy dolgozni orvosként, ügyvédként, akkor kell ismernie a francia nyelvet. Ám itt nem erről tárgyalunk, hanem arról, hogy román állampolgárokként a magyaroknak joguk van anyanyelvükön tárgyalni” – mondta Asztalos, sajnálatosnak nevezve a CNCD döntését. Emlékeztetett arra, hogy Romániában az utóbbi években hátralépések voltak a nyelvi jogok tiszteletben tartása terén. „A már elfogadott törvényeket sem tartják tiszteletben ezen a téren” – tette hozzá.