Jóllehet Traian Basescu szerint Románia legközelebbi politikai terve a Moldovai Köztársasággal való egyesülés lesz, az unió gondolata azonban nem olyan népszerű a Prut túlsó oldalán.  A Moldovai Köztársaság elnöke, Nicolae Timofti éppen a napokban jelentette be egy romániai televízióban azt, hogy országa inkább az európai unión belüli egység híve.

Romániában azonban a román politikai erők egyértelműen az egyesülés mellett vannak, egy legutóbbi felmérés szerint pedig a lakosság közel háromnegyede is az unió híve. Az 1055 tagú mintacsoport tagjait Románia 18 éven felüli lakosságának arányában válogatták össze. A felmérés három százalékos hibaküszöbbel számol.

Oroszország a fő akadály

Az INSCOP Research közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek csaknem 62 százaléka egyetértene Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülésével, ha a Pruton túli országban élő „román testvérek” mégsem kerülnének be az Európai Unióba. Mindezen felül a mintacsoport több mint egynegyedének, 25,6 százalékának meggyőződése, hogy az egyesülésre sor is kerül majd, függetlenül a Moldovai Köztársaság uniós tagságától. Ugyanennyien biztosak abban is, hogy a Pruton túli ország egészen biztosan bekerül majd az Európai Unióba.

A lakosság csaknem 51 százaléka nem hiszi, hogy a Moldovai Köztársaság Oroszország befolyása alá kerülhetne, sokkal inkább hisznek Chişinău európai irányultságában, több mint 7 százaléka viszont azon a véleményen van, hogy az ország Moszkvához közeledik majd.  Viszonylag sokan vannak azok, akik szerint a Pruton túli ország megőrzi jelenlegi státuszát, nem közeledik sem az Európai Unióhoz, sem Moszkvához.

A kérdésre, miszerint a Moldovai Köztársaság Romániához vagy Oroszországhoz áll közelebb, csaknem 52 százalék az előző országot nevezte meg, és csak negyedrészük, 25,7 százalékuk vélte úgy, hogy Besszarábia közelebb áll Moszkvához vagy az Eurázsiai Szövetséghez; több mint 17 százalék azon a nézeten volt, hogy egyikhez sem.

A két ország egyesülésének útjában álló akadályok kapcsán 52,4 százalék Oroszország ellenállását nevezte meg. Több mint 10 százalék „bizonyos moldovai körök” akciójáról beszélt, közel 9 százalék „egyes romániai csoportok” fellépésére gondolt, 6,7 százalék pedig az Európai Uniót tartotta a két ország egyesülését megakadályozó tényezőnek. Meg nem nevezett okokra igen sokan, csaknem a válaszadók 20 százaléka hivatkozott.

 Besszarábia – román föld

Romániában egyébként az utóbbi időben megszaporodtak az uniót szorgalmazó feliratok, a megkérdezettek közel 45 százaléka már maga is találkozott a köztereken olyanszerű feliratokkal, miszerint „Besszarábia – román föld”, „Besszarábia: Románia”. Ezekkel a feliratokkal legnagyobb részt a fiatal korosztály tagjai találkoztak, a közvélemény-kutatást végző szerint alighanem azért, mert egyrészt ők mozgékonyabbak, többet járnak a városban, másrészt elolvassák a graffitiket is.

Érdekes az is, hogy az ilyenszerű feliratokra általában a magasabb végzettséggel rendelkezők figyeltek fel. A Kárpátokon túl lévő területeken – Moldovában, Olténiában, Dobrudzsában – élők jóval nagyobb érdeklődést mutattak e feliratok iránt, mint az ország többi övezetében élők.

Nem divat a zászlókitűzés

Az INSCOP Research november 7-14. végzett közvélemény-kutatása szerint Románia nemzeti napján, december elején csupán a megkérdezettek alig több mint 25 százaléka teszi ki házára a román zászlót. A felmérést végzők szerint itt nem a románok nemzeti szimbólumok iránti tiszteletlenségéről van szó, hanem inkább arról, hogy a lakosságban még mindig él a Ceauşescu-félre rendszer díszes ünnepségei iránti csömör.

A megkérdezettek 71,5 százaléka nem öltözteti zászlódíszbe házát, a kérdésre 2,2 százalék nem volt hajlandó válaszolni.  A kérésre, miszerint büszkék-e románságukra, a mintacsoport jelentős hányada igennel válaszolt: 83 százaléka büszke erre. A kérdésre csupán 12,8 százalék válaszolt nemmel; szerintük nincs miért büszkének lenniük románságukra. Érdekes megállapítás az is, hogy a 35-49 év közöttiek körében valamivel kevesebben kérkednek nemzetiségükkel. Szociológusok szerint ez esetben az úgynevezett „szendvics-rétegről” van szó, a legtöbb családi gondokkal megküzdő családfenntartókról, gazdasági és társadalmi veszélyekkel, munkanélküliséggel, bércsökkentéssel szembenéző korosztályról, amelynek sok esetben szüleit is kell még tartania.

Az országos átlagnál is büszkébbek románságukra a Havasalföldön, Olténiában és Dobrudzsában élők, Erdélyben viszont ez az érzés elmarad az országos átlag mögött. a felmérést végzők a jelenséget azzal magyarázzák, hogy ebben a térségben több nemzetiség is él a román mellett.

December elsejét a mintacsoport legtöbb tagja a legnagyobb román ünnepnek tekinti. Igaz, a megkérdezettek közel 30 százaléka szerint a nemzeti ünnepet melegebb évszakra eső országos eseménynek kellene képeznie, több mint 55 százalék azonban ezzel nem ért egyet, 15,1 százaléknak nincs véleménye ebben a kérdésben. Ugyanakkor egyébként Románia történelmének legjelentősebb napjaként 43,1 százalék tartja 1918. december 1-jét.