Oroszország elhárítja a világvégét

 

Oroszország 2020-ban olyan eszközt küld az űrbe, amellyel eltéríthetik a Földet veszélyesen megközelítő Apophis aszteroidát. A Roszkozmosz rakétagyártással foglalkozó kutatóintézete, a TSNIIMASH terveit csütörtökön a Moszkvában zajló hetedik nemzetközi űrrepülési kongresszuson mutatták be. Az ambiciózus elképzeléseket az orosz űrkutatási hivatal 2030-ig szóló stratégiai programjára alapozták.

apophis foldfelerepul

A halál és pusztítás egyiptomi istene után elnevezett Apophis aszteroida 2029-ben elrepül a Föld mellett, közelebb lesz, mint számos kommunikációs műholdunk, de azt már kiderítették a csillagászok, hogy ekkor nem találja el bolygónkat. Viszont 2036-ban visszatér, és akkor nem tudni, hogy a Föld tömegvonzása miként módosítja majd a pályáját, elpusztítja-e az emberi civilizációt. Az Apophis 390 méter átmérőjű, és becsapódása egyes becslések szerint tízezer hirosimai atombomba erejével hatna.

Az aszteroidára azzal a céllal küldenek űrszondát, hogy pontosítsa a kisbolygó paramétereit. A tervek szerint a berendezéssel nem csak távolból, de az Apofisz felszínén is végeznének méréseket. Kipróbálnák az úgynevezett gravitációs traktort is, amellyel eltérítenék az aszteroidát annak Földre veszélyes pályájáról. A 2004-ben felfedezett Apophis a számítások szerint 2029-ben mindössze 38 ezer kilométerre lesz a Földtől, amelynek gravitációja megváltoztathatja a kisbolygó pályáját.

apophis becsapodas

A moszkvai űrkongresszuson bemutatott orosz tervek szerint 2025 után automata bázist hoznának létre a Holdon. Azt megelőzően, 2020-ig négy missziót indítanak útnak. A 2014-ben Indiával közösen felbocsátandó Luna-Reszursz (Hold-forrás) elnevezésű eszköznek egy indiai holdjárót kell kiszolgálnia. 2015-ben a Hold-Glóbusz egy műholdat visz magával a Holdhoz és egy leszálló egységet is. A cél a kozmikus sugarak vizsgálata. 2017 után indítanák a Holdra a Luna-Reszursz-2 holdjárót és a Luna-Grunt(Hold-talaj) automata űreszközt. Oroszország az Európai Űrügynökséggel is együttműködik a Hold kutatásában. A Roszkozmosz kutatóintézetében azon is dolgoznak, hogy 2020 után a Jupiter egyik holdjára, a Ganümédészre küldjenek műholdat, amely az élet nyomait kutatja majd a Naprendszer legnagyobb holdján. {loadposition OTP}

A további tervek között szerepel a Spektrum-RG és a Bion-M űreszközök kifejlesztése. A Spektrum-RG egy olyan röntgen-obszervatórium lesz, amely a fekete lyukak és a világegyetem szerkezetét vizsgálja. A Mars-kutatást a Fobosz-Grunt űrszonda kudarca ellenére sem adja fel a Roszkozmosz. 2021-ben Mars-NET elnevezésű szondát terveznek indítani a vörös bolygóhoz, de a Vénuszhoz és a Merkurhoz is küldenek orosz kutatóberendezést 2022-ben és 2026-ban.

Kimaradt?