Horia Grama, Kovászna megyei szociáldemokrata képviselő csütörtökön felszólította a Legfelső Bírói Tanácsot (CSM), lépjen fel az ellen a "nyomás" ellen, amelyet szerinte a magyar politikusok gyakorolnak az igazságszolgáltatásra a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium tulajdonjoga ügyében – közölte az Agerpres hírügynökség.

Grama sajtóértekezletén kifejtette: nem ért egyet azzal, hogy az RMDSZ több ezer embert hív szombaton utcára egy olyan ítélet elleni tiltakozásul, amely nem jogerős.

"Felmerül a kérdés, miért bíztatja az RMDSZ polgári engedetlenségre az embereket, amikor az ítélet megfellebbezhető? Ha léteznek jogi érvek, amelyek azt támasztják alá, hogy ez az iskolaépület a református egyházé, mire való a tüntetés? Valószínűleg nincsenek bizonyítékaik a fellebbezéshez, ezért próbálnak nyomást gyakorolni a bíróságra" – mondta a képviselő.

Horia Grama szerint a Mikó-ügy a magyar közösség "manipulálásának" és a nemzetközi közvélemény "félretájékoztatásának" tipikus példája, amellyel a bíróságot próbálják megfélemlíteni: úgy véli, ezért szükséges a Legfelső Bírói Tanács határozott fellépése.

A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) Kovászna megyei elnöki tisztségét is betöltő politikus szerint "megkérdőjelezhetetlen bizonyítékok" léteznek arra vonatkozóan, hogy az iskolaépület közadakozásból épült, tehát a helyi közösség tulajdona. Grama megalapozottnak tartja a bíróság álláspontját, miszerint az épületet a restitúciós bizottság önkényesen juttatta az egyház tulajdonába, "érvénytelen" iratok alapján.

Markó: a közadakozás hamis érv

Markó Attila államtitkár, a visszaszolgáltatási bizottság egyik tagja, akit három év letöltendő börtönre ítéltek a Mikó-ügyben, egy korábbi nyilvános fórumon kifejtette: a közadakozásra való hivatkozás hamis érv, számos dokumentum igazolja, hogy a kollégium épülete mindvégig az egyházé volt, és az államosításkor az egyháztól kobozták el. Egy polgári perben jogerős ítélet is született, amely kimondja, hogy az egyházé a Székely Mikó Kollégium épülete.

Úgy vélte, jogállami körülmények között nem születhetett volna elmarasztaló ítélet a restitúciós bizottság tagjai ellen indított büntetőperben. Kijelentette, minden oka megvan azt feltételezni, hogy az ítélet nyomásgyakorlás következménye. Ha pedig "izomból" született az ítélet, nem lehet ellene kizárólag jogi eszközökkel harcolni, hanem a közösségnek is hallatnia kell a hangját - vélekedett az államtitkár.

A restitúciós bizottság tagjainak meghurcolása és az egyházi ingatlanok visszaállamosítása ellen a magyar történelmi egyházak és az RMDSZ szervez szeptember elsején tömegdemonstrációt Sepsiszentgyörgyön. Az Igazság Napja elnevezéssel meghirdetett tüntetésre a szervezők több mint húszezer résztvevőt várnak.