Az RMDSZ platformjait érintő szabályzatmódosításokat követően pénteken este Kolozsváron újjáalakult a szövetség Szabadelvű Köre. Korábbi elnökét, Bognár Zoltánt újra megválasztották a liberális platform élére, de egy harminc év alatti hölgyet továbbra is keresnek az alelnöki pozíció betöltéséért.

Jó hangulatban kezdődött a gyűlés, Eckstein-Kovács Péter teljes hangerejére támaszkodva feddte meg a szervező elnököt, hogy cigarettára sem gyújthat a helyiségben, végül a szabályt megszegve másokat is arra késztetett, hogy szabadságukhoz ragaszkodva dohányozzanak. Bognár Zoltánt két éve választották a platform élére, az elmúlt két évről számolt be maga is, azokról a rendezvényekről, amelyek több erdélyi várost érintettek, majd az RMDSZ-en belüli jónak ítélt pozícióikról.

Bognár azt is kifejtette, mivel az erdélyi magyarság elsősorban a magyarországi médiákat követi, ezért a tematizálás is úgy alakul, ahogyan az anyaországban, ez pedig a liberálisoknak nem különösebben előnyös:

„A jelenleg Magyarországon kormányzó erők erodálták a liberális jelzőt, ez pedig egy tudatos stratégia része volt – fogalmazott. – Mindezt megnehezíti, hogy a romániai magyarság kisebbségi helyzete a kollektív jogok kérdését veti fel, amelyben a közösség véleményétől a liberális vélemények eltérnek”. Pozitívumként könyvelte el, hogy a nemzetpolitikai fordulat következtében a magyarországi ellenzéki pártok is számolnak a határon túli magyarokkal, Erdély így mára már nem csak konzervatív témának számít.

Eckstein-Kovács Péter többek között a magyarországi pártokkal, egyesületekkel való kapcsolatokról beszélt, megemlítve Fodor Gábor, Ungár Klára és Kuncze Gábor alakulatait, amelyekhez egyelőre semmilyen formában nem csatlakoztak, lévén azokról még nem tudni, hogyan alakul a sorsuk. A lehetőségek tárháza persze nem merül ki ennyiben, tette hozzá, hiszen a Fidesszel, vagy Bajnai Gordonnal is felvették a kapcsolatot.

Egyed Péter egyebek mellett arról beszélt, hogy az erdélyi társadalom közösségelvű közeg, ezért erre a Szabadelvű Körnek is reagálnia kell, ugyanakkor oda kell figyelni a szabadság elvét szerető fiatalságra, akik megtalálhatnák a helyüket a platformban.

Az est folyamán többen hozzászóltak a felvetett témákhoz, Székely István főtitkárhelyettes  elmondta, téma bőven adódik, persze a közvélemény kilencven százaléka nem ért majd egyet a Szabadelvű Körrel, de van olyan szegmens, amelyet megszólíthatnak – elsősorban a nagyvárosok értelmiségi rétegét. László Attila szenátor sötét jövőképet festett fel a tapasztalatai alapozva: szerinte Románia a diktatúrába rohan, sürgősségi kormányrendeletekkel dől el az ország sorsa, idősebb társai szerint az elmúlt húsz évben ilyen dilettáns kormányzásra még nem volt példa.

Felszólalt Mihály László újságíró, aki a csíkszeredai antiszemita megnyilvánulások kapcsán elmondta, a legnagyobb probléma, hogy aki másként gondolkodik, az nem kommunikál a közösség felé, a többségre azonban még csak az sem jellemző, hogy véleményük volna az ilyen témákban. Fosztó László szociológus az Európai Unióban megnőtt idegenellenességről beszélt, amely egy hosszú távú folyamat, és amellyel szemben egyelőre nem sok eredmény született.

A felszólalásokat követően megtörtént az alapszabályzat elfogadása, majd az elnök és az alelnökök személyéről döntöttek volna, de utóbbiak megválasztását a kevés javaslat miatt elhalasztották. Bognár Zoltán elnöknek választották, majd egy kisebb jogi dilemmázás után úgy döntöttek, az alapszabályzat értelmében egy hölgyet is kell keresniük, aki az alelnöki tisztséget ellátná a jövőben.