Háromszéken az előzetes tervekhez képest négyszer több aláírást gyűjtöttek a régiósítás témában szervezendő népszavazás támogatására – közölték kedden az aláírásgyűjtés kezdeményezői. Az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének elnöke, Tamás Sándor sajtótájékoztatón elmondta: a népszavazás kiírásához törvény szerint a lakosság öt százalékának támogató aláírása szükséges, ez Háromszék esetében 9 312 kézjegyet jelent. Ehhez képest az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a történelmi magyar egyházak és civil szervezetek az elmúlt két hétben közel 35 ezer támogató aláírást gyűjtöttek össze, amiket kedden átadtak a Kovászna megyei tanács jogi osztályának.

„A referendumot támogatók nagy száma azt mutatja, hogy a kezdeményezés nem csak a politikusok elképzelése, hanem nagyon erős társadalmi támogatottsága is van” - fejtette ki Tamás Sándor. Hozzátette: Kovászna megye mintegy 110 településén gyűjtöttek támogató kézjegyeket, többek között többségében románok által lakott településeken is. Az, hogy nagyon sok román ember is aláírta a népszavazás kezdeményezéséhez szükséges íveket, azt mutatja, hogy ez nem kizárólag magyar ügy, hanem a nyíltan gondolkodó román emberek támogatja a Kovászna, Hargita és Maros megyék által alkotott fejlesztési régiót, Marosvásárhely központtal – vélekedett.

Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke, Antal Árpád kifejtette: az aláírásgyűjtés arra is rámutatott, hogy melyik térségben van probléma. A Maros megyei hatóságok ugyanis mindent megtettek azért, hogy akadályozzák a kezdeményezést, például az önkormányzat főjegyzője betegszabadságra ment, hogy ne kelljen kiadja az aláírási íveket. Ugyanakkor biztató, hogy a Maros megyei magyarok nagy számban aláírták a támogató íveket, és ez nagy eredmény, hiszen világosan látszik, hogy a Maros megyei magyarok együtt gondolkodnak a Hargita és Kovászna megyeiekkel.

Kulcsár Terza József a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki elnöke elmondta: ők a szükséges aláírások egyharmadát-, az összes összegyűjtött kézjegy tíz százalékát gyűjtötték. A polgári párt elfogadta, hogy minden nemzeti kérdésben együtt kell működni, és örvendetes, hogy véget ért az az időszak, amikor az erdélyi magyar közszereplők azt boncolgatják, hogy ki mit rontott el, vagy a választási kampányban ki mit tévedett, mondta Kulcsár Terza József, aki szerint most mindenki végre a közös ügyre és közös feladatra összpontosít. Ez is legyen az üzenet, hogy ilyen kérdésekben egyet gondolnak és közösen lépnek, mondta az MPP háromszéki elnöke.

Tamás Sándor rámutatott arra is, hogy az Állandó Választási Bizottság is próbálja elodázni a témát, hiszen a Kovászna megyei önkormányzat jegyzője három hete írásos kérést adott be arra vonatkozóan, hogy hány választópolgár van Háromszéken, és erre mindmáig nem adott választ az országos hatóság.

Az RMDSZ háromszéki elnöke kifejtette: azért van szükség a referendumra, mert ez egyik eszköze annak, hogy felmutassák a magyar kisebbség igényét, a másik eszköze pedig az utcai tüntetések, mint amilyenre sor kerül október 27-én, amikor Háromszéken átvezető 11-es országúton alakítanak ki 45 kilométeres összefüggő oszlopot a tiltakozó székelyek.

Kovászna megyében a november 14-i megyei tanácsülésen tűzik napirendre a népszavazás kiírásáról szóló határozattervezet megvitatását. Ezt várhatóan elfogadják, mivel a képviselő testületben többséget alkotó RMDSZ-es és MPP-s tanácstagok várhatóan megszavazzák azt. Tervek szerint december 8-án szerveznék meg a régiós szintű népszavazást, amikor a székelyföldi megyék lakóitól azt kérdezik: „Egyetért-e azzal, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye egy fejlesztési régiót alkosson Marosvásárhely központtal?” Tamás Sándor úgy tudja a Szilágy, Szatmár és Bihar megyei román pártok is azt ígérték, hogy megszavazzák a referendum kiírásához szükséges határozat tervezetet.

Ha sikerül megszervezni a Székelyföldi és Partiumi regionális népszavazásokat, azokra alapozva felkérik a parlamenti képviselőket, hogy tűzzék napirendre és fogadják el az RMDSZ által három éve benyújtott, tizenhat fejlesztési régió kialakításáról szóló törvénytervezetet. 

Az ország új régiós felosztásának gazdasági vonatkozása van, ugyanis kisebb régiók jobban le tudják hívni az uniós forrásokat, mondta Antal Árpád, akinek számításai szerint a Kovászna, Hargita és Maros megyékből álló fejlesztési régió a következő hét évben 180 millió eurós uniós forrást tudnak lehívni. Az ország régiós átszervezését meg kellett volna lépni már 2006-ban, mondta Antal Árpád, aki szerint akkor a román politikusokból hiányzott ehhez a bátorság, illetve csak azért nem alakítottak ki versenyképesebb régiókat, hogy nehogy jó legyen az a magyaroknak. Emiatt viszont veszített az egész román közösség is. Antal Árpád szerint, ha most elmulasztják a kisebb, versenyképesebb fejlesztési régiók kialakítását, azzal újabb hét évre bebetonozzák a jelenlegi kudarcos berendezkedést, és Románia végleg elveszíti az esélyét, hogy felzárkózzon a többi uniós országhoz.