Az élő szabadság eszménye Marosvásárhelyen

Marosvásárhelyen a Székely Vértanúk Emlékoszlopánál emlékezett október 6-ra a az RMDSZ szervezésében  hozzávetőlegesen 300-400 ember. Ahogy a szónokok hangsúlyozták, a szabadság eszménye él, és ha a közösség is akarja, élni fog. A rendezvényen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt megyei és városi vezetői is jelen voltak.

Nagy István műsorvezető konferálta a művészi műsor fellépőit, illetve a rendezvény nyitómomentumát, a Himnuszt. Azt követően Vass Márton szavalta el Ady Endre Október 6. című versét, majd Tamási Zsolt történész foglalta össze röviden az aradi 13 vértanú történetét. Beszélt arról, hogy a tábornokoknak miért kellett meghalniuk, és ennek milyen következményei voltak az osztrák hatalomra nézve, illetve a magyar történelem alakulására. Elmondta, az aradi tizenhármak kultusza azonnal a kivégzésük után elkezdődött. „Óriási öngólt rúgtak maguknak ezzel az osztrákok, hiszen mártírokat kreáltak a magyaroknak, továbbéltetve azzal a magyar szabadságharc eszményét, annak újjászületését” – magyarázta a történész.

Szabó Előd előadását követően Peti András alpolgármester, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke lépett a mikrofon elé, és emelte ki beszédében Gábor Áron, illetve a székely falvak lakosainak szerepét, akik képesek voltak az áldozathozatalra. Ezzel arra biztatta a politikus a jelenlevőket, hogy támogassák aláírásukkal a fejlesztési régiókról szóló népszavazást, illetve vegyenek részt a székely menetelésben. Az alpolgármester ünnepi beszéde után Magos Orsolyan mondta el Juhász Gyula Vértanúink című versét.

Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke a szabadság eszményének elhallgattathatlanságára hívta fel a figyelmet, arra, hogy október 6-a nem a kudarcról, hanem a győzelemről szól, hiszen az életbe vetett hitet erősítette meg. A Postaréten kivégzett székely vértanúk is hittek abban, hogy érdemes újból kezdeni a szabadságért való harcot, és ezen ma is el kell gondolkodni, hogy soha nem késő, mindig újra lehet kezdeni, a magyar szabadság ugyanis mindig él – jelentette ki. A politikus beszédét Malinás Nimród követte, aki Kovács András Ferenc Postaréti elégia című versét adta elő.

Borbély László képviselő, az RMDSZ politikai alelnöke arra hegyezte ki mondanivalóját, hogy míg nagyon sok nemzet tűnt el a történelem során, a magyar megmaradt nyelvében, kultúrájában is. A politikus az 1848-as eseményeket emelte ki, amely nem csak a magyar, de Európa szabadságharcáról szólt, aztán 1956 következett, amelynek kevés volt az esélye a győzelemre, leverték, de az eszme, akárcsak 1848-ban megmaradt, továbbélt.

„1989 nekünk, erdélyi magyaroknak is siker volt, hatan haltak meg itt a forradalomért” – mutatott rá Borbély, aki 1990 márciusát mint a legnehezebb időpontot említette, amikor szintén emberek haltak meg, sebesültek meg. „Kell harcoljunk a diktatúra, a zsarnokság ellen, hogy a percemberek itt Marosvásárhelyen és Bukarestben ne tiltsék meg nekünk, hogy legyen itt Kossuth utca” – hangsúlyozta a politikus, kitérve az Európai Unióra is, amely nem volt hajlandó foglalkozni a nemzeti kisebbségek ügyével.

Az ünnepi megemlékezés Szőllősi Kata és a Cinige népizenekar előadásával, majd koszorúzással ért véget. 

Kimaradt?