A román kormány megállapodott a Nemzetközi Valutaalappal az újabb – két évre szóló – hitel folyósításában. A nemzetközi pénzintézmény azonban igen kemény feltételeket szabott, amelyek jelentős módon érintik a lakosságot.

Tízszeres házadó

A kormány „szigorúan titkosnak” szánt szándéklevelét sikerült megszereznie a sajtónak. A dokumentumban nincsenek gazdaságélénkítő intézkedések, a kabinet által tervezett intézkedések csak folytatják az eddigi megszorító gazdaságpolitikát, jóllehet bukaresti látogatása alkalmával Christine Lagard, a Nemzetközi Valutaalap vezetője gazdaságnövelőnek, a megszorítások tekintetében lazábbnak mondta a Romániával megkötendő megállapodást.

Egyik ígérete szerint a kormány legkésőbb szeptember közepéig sürgősségi rendelettel „kiterjeszti az adózók körét”. Így külön megadóztatja azoknak a lakásoknak a tulajdonosait, akik gazdasági tevékenységre – például fodrászüzlet, orvosi rendelő, közjegyzői iroda, raktár stb. működtetésére – is felhasználják a lakásukat, vagy annak akár az erkélyét. Ez esetben a lakás után nem természetes, hanem jogi személyként adóznak. Ez konkrétan egy 50 ezer eurós értékű ingatlan esetében azt jelenti, hogy a lakásában üzleti tevékenységet is folytató tulajdonos, akinek természetes személyként eddig nagyjából 50 eurós adót kellett fizetnie, a következőkben, jogi személyként a lakás nagyjából 1,25 százalékának – az arányszám a lakás helyétől is függ – megfelelő adót kell majd kifizetnie, ami meghaladja az 500 eurót. Ezzel adója a tízszeresére emelkedik.

Ha albérletbe adja ki lakását, akkor a rendes adó mellett a kapott pénz után egészségbiztosítási járadékot is fizetnie kell, ami a jelenlegi 12 százalékban meghatározott adó mellett további 5,5 százalékot vesz el a bérleti díjból.

Adózzon az is, aki nem keres

A kormány arra is gondolt, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulást kiterjesszék a keresettel nem rendelkező, mások által eltartott személyekre is. A kabinet elképzelése szerint a nagy fizetéssel rendelkező személyeknek 2014-től fizetniük kell háztartási alkalmazott élettársuk nyugdíj-hozzájárulását és egészségbiztosítását is. Ugyanakkor ki kell fizetniük nagykorú, de alkalmazásban nem lévő gyermekeik egészségbiztosítását is.

Nem világos egyelőre, mit is jelent a „nagy fizetés”. Kormányforrások szerint a kabinet az ötszörös bruttó átlagbértől nagyobb fizetéseket tartaná „nagynak”, ami azt jelentené, hogy az intézkedés vonatkozna mindenkire, aki havonta 11 130 lejnél többet keres.

Az adófizetők körének kiterjesztését a kormány béremelési tervei teszik szükségessé. Victor Pontáék bejelentése szerint a következő évtől például megemelik a minimálbért és a családi segélyeket, valamint az elektromos árat fűtésre használóknak nyújtandó támogatást. Mindez rengeteg pénzt von el a költségvetéstől, amit valamilyen módon pótolni kell.

A költségvetésnek egyébként eddig amúgy is 3,5 milliárd lejébe került az állami alkalmazottak Boc-kormány által elvont bérének helyreállítása, a kenyér 24 százalékos áfájának 9 százalékra történő csökkentése az idei év során száz, jövőre több száz millió lejbe kerül.

A vállalatok alkudhatnak

A Nemzetközi Valutaalaphoz intézet szándéklevelében a kormány vállalta, hogy eladja a gazdasági minisztérium alárendeltségében lévő gazdasági társaságok jelentős részét és legalább öt energetikai társaság privatizációját is befejezi a nemzetközi pénzintézménnyel megkötött megállapodás ideje alatt. 

A Nuclearelectrica esetében 2014-et tűzte ki határidőként a vállalat 10 százalékos részvénycsomagjának meghirdetésére, a Romgaznál a részvénycsomag 15 százalékát hirdeti meg, 2013. októberi határidővel. Az Electrica részvényeinek többségét adná el a kormány 2014-ben, a tranzakcióhoz szakértőt szerződtetnek még ebben a hónapnak a végéig. Az olténiai energetikai komplexum esetében komolyabb beruházásokra van szükség, szándéklevelében a kormány ezért úgy határozott, hogy a többségi részvénycsomag eladása előtt október végéig meghirdeti a részvények 15 százalékának eladását, a Hidroelectricánál pedig az állam tulajdonában lévő részvények 10 százalékát hirdetik meg október végéig, a tervezett tőkeemelést követően.

A Ponta-kormány növelni kívánja az ásványi erőforrásokat kitermelő társaságok által az államnak fizetendő jutalék összegét is. Érdekes azonban a kabinet hozzáállása a kérdéshez: miközben az állampolgároknak mindenképpen fizetniük kell a megállapított adókat és illetékeket, addig a vállalatok alkudhatnak az állammal a jutalék kérdésében. A szándéklevélnek megfelelően a jutaléknövekedés a 2015-2024 közötti időszakra szól, de csak abban az esetben, ha „az érintett felek mindegyike elfogadja” a kijelölt összeget.

Újabb egészségügyi reform?

A kormány szándéklevelében „az egészségügyi rendszer komoly reformját” hirdette meg. Ez nehéz feladatnak bizonyul, hiszen a korábbi „reformok” nyomán a helyzet csak romlott az egészségügyben. A kabinet ígéretet tett a „kórházi szolgáltatok ésszerűsítésére”, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a betegeket kórházi beutaló helyett járóbetegekként kezelik majd. Szeptember végéig a kabinet kidolgozza és gyakorlatba ülteti az alapvető orvosi szolgáltatások csomagját. Az egészségügyi tárca és a költségvetés rendelkezésére álló pénzforrások áttekintését követően a kormány megállapítja az ingyenes gyógykezelések listáját is.

Ugyanakkor legkésőbb december végéig nyilvánosságra hozzák a térítéses gyógyszerek felülvizsgált lajstromát is, amelyet az „egészségügyi technológiák felmérése” alapján dolgoznak ki. A kormánynak szándékában áll az is, hogy az egészségügybe több pénz kerüljön a jövőben. Ennek érdekében fakultatív pótlólagos egészségbiztosítási valamint magán orvosi biztosítási rendszer bevezetésével megnöveli a lakosság hozzájárulását az ágazathoz.

Jelenleg csak a munkaszerződéssel rendelkezők fizetnek teljes társadalombiztosítási hozzájárulást, a következőkben mindezt kiterjesztik a másfajta jövedelmekben részesülő személyek részére is. Mindezeket a módosításokat azonban jóvá kell még hagynia a Nemzetközi Valutaalapnak és az Európai Bizottságnak.