Megoldódni látszik a kóboreb-probléma Háromszéken?

A sepsiszentgyörgyi önkormányzat radikálisan változtatja a kóbor kutyákról szóló rendszerét, jelentette be Antal Árpád. A háromszéki megyeszékhely polgármestere sajtótájékoztatón kifejtette: megnehezíti a kóbor kutyák elleni „harcot”, hogy az országban nem létezik olyan törvénykezés, amely révén egységesen, határozottan és civilizáltan meg lehetne oldani a problémát.

Egyes települések hiába találnak jó megoldásokat, ha nincs mindenhol egységes fellépés, nem lehet látványos eredményeket elérni ezen a területen. Antal Árpád szerint ezentúl az utcákról befogott ebeket ivartalanítják, deparazitálják, beoltják, egy zöld fülszámot kapnak és visszaengedik őket a városba.

A Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Szépmezőn 2009 októberében hozták létre az ország legcivilizáltabb kutyamenhelyét, ahol mostanáig 2178 kóbor ebet fogtak be, és első számú céljuk az volt, hogy azokat örökbe adják. Közel négy év alatt 498 kutyát tudtak örökbe adni, ez a 23 százalékos arány rendkívül magas más településekhez képest, mutatott rá Antal Árpád. Hozzátette: a politikájuk az volt, és az is marad, hogy csak az öreg, agresszív és beteg állatokat altatják el. A kutyákat átlag 3 hónapig tartották megfigyelés alatt, mielőtt az elaltatásukról döntöttek, mondta a polgármester, aki szerint a törvény hét napos periódust ír elő. Jelenleg a 80 férőhelyes szépmezői kutyamenhelyen 131 ebet tartanak, de a létesítmény nem mondható túlzsúfoltnak, mert nagyon sok közülük kölyökkutya.

A Kovászna megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője, Sikó Barabási Sándor az elképzelést ismertetve kifejtette: bebizonyosodott, hogy nem célszerű a menhelyen tartani az összes befogott ebet, ezért ezentúl a lakossági bejelentésre begyűjtött ebeket egy állatorvos megvizsgálja és kiválogatja közülük az idős, beteg, agresszív állatokat, amelyeket a megfigyelési periódust követően elaltatnak. Az egészséges, jámbor állatokat pedig két csoportra osztják.

A fiatal, szép, kedves, ragaszkodó kutyákat megtartják, ivartalanítják, és próbálják őket örökbe adni, és azután is folyamatosan követik azok sorsát. A nem annyira szép, „borzos”, ám jámbor állatokat ivartalanítják, féregtelenítik, beoltják és fülükbe egy zöld színű számot helyeznek el, majd visszaengedik őket a városba. A zöld színű azonosítóról láthatja a lakosság, hogy azok jámborak és kezelve vannak, tehát nem jelentenek veszélyt. Az első öt ilyen kóbor ebet szerdán már elengedték Sepsiszentgyörgyön.  

Antal Árpád szerint az utcán csak nyilvántartott, ivartalanított, egészséges állatok maradnak, viszont ezzel a módszerrel elérhetik, hogy néhány év múlva természetes módon megoldódik a kóbor kutya probléma. Ennek az elképzelésnek a sikeréhez szükség lenne, hogy a környező falvak és városok is hasonló módon lépjenek fel a kóbor kutya probléma ellen, mutatott rá a polgármester. Szakemberek szerint ugyanis a más településekről származó kóbor ebek betölthetik a „megüresedett helyeket”. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat egy olyan programot készít elő, amelynek keretében hat hónapig ingyen ivartalanítanák a sepsiszentgyörgyi és környező települések kutyáit, aki pedig nem szeretné saját ebét ivartalanítani, arra egy szimbolikus többletadót rónának ki.

Lapunk érdeklődésére, miként lépnek fel a juhászkutyák ellen, amelyekre rengeteg lakossági panasz is érkezett. Sikó Barabási Sándor főállatorvos elmondta: az az eb számít juhászkutyának, amely hivatalosan nyilván van tartva, és be van oltva. Tapasztalatok szerint az esztenákon 10-15 kutya is van, de közülük csak kettő van bejelentve. A juhászok általában azt mondják a többi kutya nem az övék. „Ha nem az övé, akkor be lehet gyűjteni őket, és ugyanúgy járunk el velük, mint a többi kóbor kutyával. Az idős, beteg, agresszív állatokat elaltatjuk. A fiatal, szép, jámbor egyedeket örökbe adjuk, a többit pedig ivartalanítás és oltás után visszaengedjük”, mondta a háromszéki főállatorvos.

Kimaradt?