A maszol.ro által megkeresett erdélyi politikusok, közéleti személyiségek többsége regisztrálni kíván – vagy már regisztrált – a magyarországi választásokra. Lapunk azt is megkérdezte: fennáll-e szerintük a veszélye annak, hogy a visszaélnek a határon túliak szavazataival?

Tamás Sándor az elsők között

Tamás Sándor, a háromszéki önkormányzat vezetője, az RMDSZ megyei elnöke lapunk érdeklődésére kifejtette: családja már az első regisztrációs napon kitöltötte és visszaküldte a Nemzeti Választási Irodának a regisztrációhoz szükséges nyomtatványt. Tamás Sándor emlékeztetett, hogy két évvel ezelőtt Hargita megyei kollégájával, Borboly Csabával az elsők között volt, aki igényelte a magyar állampolgárságot, és 2011. március 15-én tette le az állampolgársági esküt, most pedig az elsők között regisztrált a választói jegyzékbe. Kifejtette: öt évet élt Magyarországon, de hazatért, mert meggyőződése hogy itthon kell jövőt építenie, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy éljen a szavazati jogával.

Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sepsiszentgyörgyi elnöke és családja három hete kapta meg a regisztrációs lapokat, amelyeket kitöltve postán küldenek vissza. „Amikor a Magyar Országgyűlés úgy döntött, hogy kiterjeszti az állampolgársági törvényt a külhoni magyarokra is, voltak visszhangok, hogy ez csak másodrangú állampolgárságot jelent. Úgy érzem, a szavazati jog megadásával kiteljesedik az állampolgárság, és teljes rangú állampolgárként beleszólhatunk a magyar közéletbe” – mondta a maszol.ro-nak Nemes Előd. Hozzátette, a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ vezetőjeként megismerte a nagykövetség és a Nemzeti Választási Iroda által működtetett precíz és szigorú rendszert, ezért nem tart visszaélésektől. Benedek Erika az EMNP Kovászna megyei elnöke lapunk érdeklődésére elmondta: még nem adta be könnyített állampolgársági kérését, így nem érintett a választási regisztrációban, viszont történelmi jelentőségű döntésnek tartja, hogy a külhoni magyar állampolgárok is beleszólhatnak az anyaországi döntéshozatalba.

A Székely Hírmondó lapigazgató-főszerkesztője, Kocsis Károly lapunknak kifejtette: családja megkapta a választási regisztrációs ívet, de még nem küldte vissza, mivel pihenőszabadságát töltötte. Ugyanakkor leszögezte: örül a lehetőségnek, és élni kíván a szavazati jogával, hiszen ezáltal is kifejezheti álláspontját a magyar közéletről.

A Háromszék napilap főszerkesztője, Farcádi Botond lapunknak elmondta: megkapta a regisztrációról szóló levelet, de kivárja míg októberben lehetőség lesz interneten regisztrálnia magát, mert az egyszerűbbnek és biztosabbnak tűnik. „A szavazati jog alapvető állampolgári jog, ami fontos, mert jelzi, hogy nincsenek első és másodrangú magyar állampolgárok. Mindannyian ugyanannak a magyar nemzetnek vagyunk a tagjai, és fontos részt venni a döntéshozatalban, hiszen a Magyarországon meghozott döntések nagy hányada bennünket is érint” – nyilatkozta Farcádi Botond. 

„Nehéz lesz sumákolni”

„Természetesen regisztrálni fogok a magyarországi parlamenti választásokra, remélhetően az elkövetkező napokban és élni fogok a szavazati jogommal – reagált a maszol.ro megkeresésére Haáz Sándor zenetanár, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia alapítója és vezetője. Arról számolt be, hogy jómagának és így a Gyermekfilharmóniának nagyon sok kötődése van Magyarországhoz, hiszen oda járnak a legtöbbet turnézni a gyerekkórussal és zenekarral. „Sok szempontból fontos nekünk Magyarország és a magyar politika, hiszen sokat pályázunk tőlük, sok kapcsolatunk, barátunk van, akik támogatnak és segítenek minket. Fontosnak tartom tehát, hogy beleszóljunk a magyar politika alakulásába” – magyarázta. Szerinte átlátható lesz a választási rendszer, így biztosan nem fognak visszaélni a kisebbségi magyarság szavazataival. Úgy vélekedett: ha bárki is „sumákolni” akar, az könnyen kideríthető, mivel az adatbázisoknak, rendszereknek köszönhetően kiszűrhetők a csalások.

Papp Előd, az EMNP Székelyföldért felelős alelnöke a maszol.ro megkeresésére elmondta, még nem regisztrált a magyarországi választásokra, de ezt a közeljövőben meg fogja tenni, hiszen fontosnak, történelmi lehetőségnek tartja ezt a lehetőséget. „Feltehetően az on-line regisztráció lehetőségével fogok élni” – fejtette ki Papp. A politikus szerinte történelmi lehetőség előtt áll az erdélyi magyarság. „Mivel mi magyarok szét vagyunk szakítva, ez az első lépés a normalitás felé, a szórványban élők igenis szóljanak bele a nemzetpolitikába!” – fogalmazott az EMNP alelnöke, aki nevetségesnek nevezte azt a feltételezést, hogy a magyarországi választások során visszaélhetnek a határon túli magyarok szavazataival.

Becze István, Hargita Megye Tanácsának RMDSZ-es önkormányzati képviselője szerint a magyarországi választásokon való részvétel hatalmas felelősséggel járó lehetőség az erdélyi magyarság számára. „Mivel nagyon sokan éltek itt Székelyföldön is az egyszerűsített honosítási eljárással, úgy gondolom, hogy sokan fognak élni a szavazati jogukkal is, ami egy elég jelentős szavazóbázist fog majd jelenteni. A részletekkel kapcsolatosan azonban még további konzultációkra van szükség. Szerintem székelyföldön mindig is tudták az emberek, hogy kire adják a voksukat, ez a magyarországi választásokon sem lesz másként, mivel az emberek véleményét nem igazán lehet befolyásolni” – nyilatkozta Becze, hozzátéve: szerinte nem fognak visszaélni a határon túli magyarok szavazataival. Közölte: maga is regisztrálni fog a választói névjegyzékbe, és családja is élni fog ezzel a lehetőséggel, mert fontosnak tartják a magyarországi választásokon való részvételt.

Kétszázkilenc választási regisztrációs kérelem érkezett a Nemzeti Választási Irodához (NVI) keddig, a legtöbben romániai értesítési címet adtak meg a későbbi kapcsolattartásra a hivatalos választási oldal, a www.nvi.hu adatai szerint. A választási eljárási törvény értelmében a regisztrációt kérő, határon túl élő magyar állampolgároknak a választási irodával történő kapcsolattartásra nem a lakhelyük címét, hanem egy értesítési címet kell megadniuk, ez lehet akár egy e-mail cím vagy akár egy faxszám is. A közzétett adatok szerint 56-an romániai, 39-en németországi, 24-en szerbiai, kilencen svájci, nyolcan magyarországi értesítési címet adtak meg, de a címek között volt egyesült államokbeli, dániai, franciaországi, nagy-britanniai és észak-ír, spanyol, svéd valamint szlovén is. A kettős állampolgárságot tiltó országokba (Szlovákiába, Ukrajnába és Ausztriába) összesen nyolcan adtak meg értesítési címet. Az NVI az érintettek védelme miatt közöl csak összesített adatokat. A kérelmezők közül 43-an adtak meg e-mail címet, faxot eddig senki.

„Azt szívják majd meg a táposok”

Nincs magyar állampolgársága, de nem kifogásolja azt, hogy a kettős állampolgárok részt vegyenek a magyarországi választásokon – mondta érdeklődésünkre Brassai Zsombor. Az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke a kifejtette, ha létezik erre vonatkozó törvény, mindenki éljen a választási jogával.

Márványi-Bánhidi Emese Budapesten élő, Marosvásárhelyről származó újságíró a könnyített állampolgársággal egyetért, a szavazati jog kiterjesztésével már nem. „Amíg az állampolgárság csak szimbolikus jelentőséggel bírt, addig nem is volt semmi baj. A választás, a szavazás egy skizofrén helyzet. Nem normális, hogy olyan emberek dönthetik el egy magyarországi parlamenti választás kimenetelét, akik nem élvezik vagy szenvedik annak következményeit. Tusványos erre remek példát szolgáltatott, még az erdélyiek egy része is összeveszett miatta. A Facebookon azt bizonygatták egymásnak a hozzászólók, hogy Orbán miért beszél nekik az IMF-ről, a hitel visszafizetésének áldásairól, hiszen az őket nem érdekli, hogy ennek mi lesz a következménye, azt szívják majd meg a „táposok”, nekünk beszéljen Orbán inkább az autonómiáról. Részemről pedig megköszönöm, ha nem mennek el szavazni. Senkire” – fejtette ki Márványi.

Novák Csaba Zoltán történész, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének kulturális alelnöke nem regisztrált, mert nem rendelkezik magyar állampolgársággal. De ha rendelkezne, akkor sem regisztrálna, mert nem tartja jó ötletnek azt, hogy szavazzon abban az esetben, ha nem ott él. „Ami a visszaélést illeti, elméletileg fennállhat a veszélye, de nem hiszem, hogy ennek most komoly tétje lesz” – válaszolta, hangsúlyozva azt is, hogy az állampolgárság és a választások kérdésén túl is a magyar nemzet szerves részének tekintem önmagát.

Lokodi Edit Emőke még nem döntött. „Nem is kaptam regisztrálási nyomtatványt, de azt hiszem ezt a kérdést a Magyarországon élőknek kellene eldönteni. Ha a határon kívül élők szavaznak, mindenképp befolyásolják a végkimenetelt. És mindig benne van a pakliban a visszaélés lehetősége” – fogalmazott a Maros megyei önkormányzat alelnöke.

Portik Vilmos, az EMNP Maros megyei elnöke érdeklődésünkre elmondta, nem regisztrált még, azonban szándékában áll regisztrálni. “Valószínűleg online fogom majd megtenni, amikor lehetőség nyílik rá. Kézenfekvőbb, mint papírokkal bíbelődni. Azért fogok regisztrálni, mert számomra teljesen természetes a nemzetben, nemzetközösségben való gondolkodás, aminek úgy hiszem én is egy apró része vagyok” – nyilatkozta a maszol.ro-nak a politikus.

A szavazatokkal való visszaélés lehetőségéről kijelentette: szervezés kérdése. „Amennyire egyelőre ismerni lehet a levélben való szavazás módját, nem tartom komoly veszélynek a szavazatokkal való visszaélés lehetőségét. Inkább azt tartom valószínűnek, hogy a mai magyar ellenzéket alkotó pártok, ismerve a határon túli magyarok egyértelmű pártpreferenciáit, így akarják megelőzni és hitelteleníteni a választási szereplésüket” – mondta a Néppárt Maros megyei elnöke.

V. E. magyarországi újságíró, szerkesztő, Erdélyből telepedett ki, nem magyar állampolgár, viszont elmondta: ellenzi a szavazást a jelenlegi politikai helyzetben. „Mivel nem látom át a rendszert, nem tudom, mennyire lehet visszaélni a szavazatokkal, ám úgy gondolom, hogy talán nem lesz annyi szavazat, amivel érdemes lenne manipulálni” – mondta a maszol.ro-nak.

H.M. Marosvásárhelyről Magyarországra kitelepedett egyetemi tanár szerint az erdélyi szavazatok „nem sokat nyomnak a latban”. Szerinte éljen a jogával az, aki a magyar állampolgársággal is rendelkezik. „Mondja meg, fejtse ki véleményét, bár ez kevésbé lesz meghatározó a választások során, függetlenül attól, hogy melyik politikai pártra szavaz” – magyarázta. A visszaélés veszélyéről az egyetemi tanár úgy vélekedik, reális kockázati tényező, hiszen nem lehet még tudni, milyen módon zajlik a szavazás, kik szállítják a szavazatokat, kiknek lesz belelátásuk, kik számolják a cédulákat. „Nem hiszek abban, hogy tömegesen mennének szavazni az erdélyi magyarok, ugyanis azt látom, hogy egyre kevésbé érdekli őket a politika. A politikusok túl sokat várnak tőlük, ami viszont közelről sem fog beteljesedni” – tette hozzá.