A kolozsvári városi tanács döntésének köszönhetően elkezdték a fellegvári sétányok felújítását. A terület részben az önkormányzat tulajdonában van, részben pedig magántulajdon.

“Anyósommal sétáltunk nemrégiben a Fellegváron, s valósággal szégyelltem, hogy hogy néz ki” – fogalmazott lapunknak egy kolozsvári lakos a város egyik jelképéről, a Fellegvárról. Ugyanis a Kis-Szamos melletti, 405 méter magas dombon lévő erőd szerpentines sétánya 1900 őszén épült, 420 méter hosszan, azóta egyszer újították fel, a hetvenes években.

Nemrégiben sikerült megegyezni a Transilvania (volt Belvedere) szálloda tulajdonosaival, hogy a hotel környezetében lévő sétányok, illetve a közvilágítás korszerűsítését az önkormányzat elvégezze, ám számos, kisebb telek tulajdonosával még nem sikerült kiegyezni – tájékoztatott Emil Boc polgármester. A felújítási tervekben nem csupán állagmegőrzés és javítás szerepel: egy szabadtéri színházat is szeretnének létesíteni.

A fellegvári  erőd Giovanni Visconti tervei alapján 1713–1723 között épült császári katonai erődítményként, a Rákóczi-szabadságharc leverése után. Az erődben a katonai létesítmények mellett börtön is volt. Az öt oldalról földből emelt sáncokkal kerített és kapubástyákkal védett, csillagvár építéséhez a város kb. 5782 gyalognapszámot adott. A város legjobb szőlőit és szántóföldjét magába foglaló területen az építkezés katonai kíméletlenséggel kezdődött: még azt sem engedték meg, hogy a termést leszüreteljék. A Fellegvárnak Sétatér felőli oldalán kiépült sétaút közepe táján állították fel Stróbl Alajos Erzsébet királynét ábrázoló mellszobrát. 1901 és 1919 között a város felőli sétányon Árpád, Lehel, Vérbulcs és Őrs fejedelmek szobrát állították fel; ezeket 1919-ben lerombolták.