A címben jelzett, első látásra kizárólag műszaki jellegű problémának, van egy rendkívüli fontosságú közérdekű vetülete éspedig annak a rendelkezésnek július 19-ki hatállyal való életbelépése mely szerint az említett dátum után megkötött ingatlan vételi- eladási, illetve bérbeadási szerződések érvényességéhez kötelezően szükséges mellékelni a szerződés tárgyát képező épület energetikai ellátottságát tanúsító igazolványt.

A probléma nem új, 2005-ben jelent meg a 372. sz., az épületek energetikai teljesítményéről (Legea performanţelor energetice ale clădirilor) szóló törvény, aktuálissá tette az a tény, hogy a május 20-án közzétették a jogszabályt módosító és kiegészítő 159/2013 sz. Törvényt (azóta a Hivatalos Közlöny július 23-ki, 451. számában közzétették a Törvény új, ezúttal megváltoztatott, szövegét). A módosított jogszabálynak egyik legfontosabb előírása az előző bekezdésben említett kötelezettség életbelépésének időpontja.

Az alábbiakban ismertetjük a szóbanforgó törvény fontosabb elemeit és rendelkezéseit.

A jogszabály célja azoknak az intézkedéseknek a meghozatala melyek az épületek energetikai teljesítményét növelik, figyelembe véve a külső időjárási viszonyokat, az épületek színhelyét (amplasament), belső konfortjának elvárásait, a költségek optimális szintjét, a helységek városrendészeti képének feljavítását.

A törvény pontosítja mi az értelme a szövegében használt egyes elnevezéseknek. Ezek közül kettőt nem érdektelen ismertetni:

Az épület energetikai teljesítménye – performanţa energetică a clădirii = az a ténylegesen megállapított vagy becsült energia mennyiség ami szükséges az épület normális működéséhez. Ez a szükséglet általában magába foglalja a fűtést, világítást, melegvíz szolgáltatást, hűtést, szellőztetést. Az energetikai teljesítményt ennek megállapítására szolgáló módszer szerint számítják ki, egy vagy több mutató alapján, melyek figyelembe veszik a hőszigetelést, az épület és műszaki felszereltségének jellegzetességeit, az épület színhelyét tekintettel a külső éghajlati viszonyokra, mennyire van kitéve a nap sugarainak, a szomszéd épületek hatásának, van-e saját energia forrása és minden más tényezőt ami befolyásolja a működéshez szükséges energiamennyiséget.

Az épület energetikai teljesítményének a tanusítványa – certificat de performanţa energetică a clădirii = az energetikai teljesítmény kiszámítását előíró szabályozás szerint kiállított okirat mely kimutatja az épület, vagy az épület egy részének, energetikai teljesítményét, adatokat tartalmaz az épület energiafogyasztásáról és esetenként ajánlásokat a fogyasztás lehetséges csökkentéséről.

Az épületek energetikai teljesítményének a megállapításakor a következő elemeket veszik figyelembe:

1. az épületet borító elemek hőszigetelő tulajdonságait, a belső terek felépítését energetikai szempontból, beleértve ezek levegő átjáróhatóságát;
2. fűtésre szolgáló és a melegvíz ellátó rendszert, ezek hogyan vannak elszigetelve;
3. légkondicionáló berendezéseket;
4. gépesített szellőztető berendezéseket;
5. az épületbe szerelt világító berendezéseket, elsősorban nem a lakhatásra szánt helységekben és közösen használt lakterületeken;
6. az épületek elhelyezését a külső éghajlati viszonyok figyelembe vételével;
7. a napsugarak hatásával szembeni védhetőséget;
8. természetes szellőztetés lehetőségét;
9. az épület belső klimáját, hogyan szerepel ez az építési tervekben;
10. a belső melegítésre szolgáló forrásokat.

Az épület energetikai teljesítményét általában három mutató segítségével fejezik ki:

- energetikai kategoria, ez lehet A, B, C, vagy D kategoria;

- az energia összfogyasztásnak mértéke;

- az épület kibocsátásának mértéke CO² (széndioxid) egyenértékben kifejezve.

Az épületenergetikai teljesítmény megállapítása kötelező minden lakható épületre (magánházak, tömbházak), irodaépületekre, tanintézetek épületeire, kórházakra, szállodákra és vendéglőkre, sportlétesítményekre, kereskedelmi célokra szolgáló épületekre, más energiát fogyasztó épületre.

Kivételt képeznek:                                                                                                                 

- építészeti vagy történelmi szempontból védett épületek;

- vallásgyakorlásra használt épületek;                                                                                   

- ideiglenes, legtöbb 2 évig használható, ipari vagy mezőgazdasági építmények, műhelyek, melyeknek kevés az energia fogyasztása;

- olyan lakható épületek melyeket egy év folyamán legfeljebb 4 hónapig használnak;

- 50 m²-nél kisebb lakterületű önálló épületek.

Az épületek energetikai teljesítményét tanúsító okiratot a szakminisztérium által erre feljogosított energetikai vizsgáló (auditor energetic) állíthatja ki. Ezek megyénként feltüntetett listája a minisztérium honlapján: www.mdrt.ro/constructii/atestan-tehnico-profesionale/-5742 található meg. A 10 évig érvényes tanúsítvány kiállítását az épület tulajdonosa/beruházója kell kérje. Az épület eladása vagy bérbeadása előtt a tulajdonos/beruházó köteles a tanúsítvány másolatát átadni a vásárlónak, illetve a bérlőnek, hogy ez tudomásul vehesse a szóbanforgó épület energetikai teljesítményét.

Az eladási, illetve bérleti szerződéshez csatolni kell ezt a másolatot, az eredeti okiratot át kell adni az új tulajdonosnak. Mindkét esetben az adási, illetve bérleti szerződésnek az adóhivatalhoz való benyújtásakor, mellékelni kell az energetikai tanúsítvány másolatát. Az energetikai tanúsítvány hiányában az említett szerződések, a polgári törvénykönyv (Codul civil) előírása lapján, semmisnek tekintendők (sunt supuse nulităţii relative).

Az épületenergetikai tanúsítvány elkészítésének igénylésekor szükség van az épület eredeti tervrajzaira, műszaki adatait tartalmazó okiratokra. Ha ezek nincsenek meg, akkor gondoskodni kell ezek elkészítéséről. Természetesen mindez pénzbe kerül, de mivel a törvény előírása egyértelmű, elkerülhetelen, hogy az ingatlan tulajdonosok beszerezzék a szóbanforgó okiratot, elsősorban azok akik eladni vagy bérbeadni kívánják épületüket, vagy annak egy részét.