Könnyek közt búcsúztak Izoldától a székelyhídiak
„Miért? Miért történtek, történhettek meg ezek a szörnyűségek épp Izoldával?” – tette fel a kérdést szerdán este búcsúbeszédében Rákosi Jenő érmelléki református esperes a 23 évesen tragikus körülmények között elhunyt Baczoni Izolda temetésén. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség volt irodavezetőjének sírját körülálló több száz gyászolóban ugyanez a kérdés fogalmazódott meg. A székelyhídi lelkipásztor a választ nem adhatta meg: az isteni gondviselést kérte magyarázatul.
Gyászbeszédében az esperes méltatta Izolda példás szorgalmát, nemcsak a tanulásban, hanem a közösségért végzett munkájában is. Felidézte, hogy élete során mindig igyekezett szülei és a környezete elismerését elnyerni, pótolhatatlan űrt hagyva maga után. A szertartás végén koszorúk százai takarták el a 23 éves lány sírhantját.
Már egy órával a temetés előtt több százan vártak a gyászszertartásra a székelyhídi köztemetőben. Példás rendben, jól szervezetten folytak az előkészületek, a városháza mentőautóról, orvosokról és biztonsági emberekről is gondoskodott. A gyászoló család kérésének megfelelően Béres Csaba, Székelyhíd polgármestere intézkedett, hogy senki ne készíthessen fényképeket az eseményről, ne legyen bulvársajtó szenzációja a temetés.
Akárcsak a vasárnap keresésére induló önkéntes csapatban, a gyászszertartáson részt vettek a településen együtt élő mindhárom nemzetiség tagjai, magyarok, románok és romák is. Mindannyian megrendülten, a közös gyásztól sújtottan kísérték utolsó útjára Baczoni Izoldát